IFRS

Automatizált IFRS beszámoló – álom vagy valóság?

Mint azt több cikkünkben is említettük, a 2000. évi C. törvény a számvitelről (Továbbiakban: Számviteli törvény) 2016. január 1-jétől tette lehetővé vagy kötelezővé bizonyos gazdasági társaságok számára, hogy beszámolójukat az EU által befogadott IFRS-ek szerint állítsák össze. Az áttérő gazdálkodóknak jellemzően 2017.12.31-i vagy 2018.12.31-i üzleti év végével kell egyedi beszámolójukat[…]

Tovább »

Az IFRS 9 kezdeti alkalmazására vonatkozó közzétételi elvárások

2018. január 1. – Mérföldkő a pénzügyi kimutatásaikat IFRS-ek szerint készítő társaságok, főként a hitelintézetek számára, hiszen a pénzügyi instrumentumokat eddig szabályozó IAS 39 standardot felváltja és szinte minden tekintetben módosítja az IFRS 9, amelyet a 2018. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kötelező alkalmazni. Az IFRS 9[…]

Tovább »

Hab az IFRS tortán – Változások az MNB felé történő kötelező adatszolgáltatásban

A hitelintézeti szektort érintő nemzetközi számviteli rendszerre történő átállás, valamint az új pénzügyi instrumentumok standard (IFRS 9) 2018.01.01-i kötelező alkalmazása számos változást eredményez. Mindezek kapcsán a Magyar Nemzeti Bank közzétette a hitelintézetek, hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek, illetve a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások új, IFRS 9 alapján átdolgozott adatgyűjtéseit.[…]

Tovább »

Veni, Vidi, IFRS 15 – Az új bevétel standard hatása a bankszektorra

Korábbi blog bejegyzésünkben (http://blog.kpmg.hu/2015/04/ifrs-15/) áttekintettük, hogy milyen változást hoz az IFRS alkalmazók számára a 2018-tól kötelezően alkalmazandó IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard. A standard alkalmazásában leginkább érintettként a termelő- és szolgáltató vállalkozásokra gondolhatunk, de kérdés, hogy a bankszektort – amely 2018. január 1-jével néhány intézmény kivételével kötelezően[…]

Tovább »

Felkészülés az új lízingsztenderd bevezetésére – áttérési lehetőségek

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel sztenderdekre történő átállás mellett a társaságokra az elkövetkező időszakban újabb feladat vár: az új lízingsztenderd, az IFRS 16 bevezetése. A 2016-ban kibocsátott sztenderdet a társaságoknak 2019. január 1-jétől kötelező alkalmazniuk (az előalkalmazás megengedett, amennyiben a társaság már alkalmazza[…]

Tovább »

Új Koncepcionális keretelvek – milyen következményekkel jár az alap tézisek újradefiniálása?

Az egyre komplexebbé váló világgazdaság által támasztott követelmény, hogy a törvényi kereteket nyújtó alapszabályok is olykor egy-egy nagyobb „renováláson” essenek át annak érdekében, hogy kezelni tudják a változások okozta kihívásokat. Egy ilyen megújító folyamat végéhez közeledik a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (IFRS-ek) alapjául szolgáló Koncepcionális keretelvek is, amely bizonyos esetekben[…]

Tovább »

IFRS 15 – Implementációs kihívások

Implementációs kihívások – kevesebb, mint 10 hónap van hátra a kötelező alkalmazásáig. Az IFRS 15 – Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek sztenderd kiváltja az IAS 18 Bevétel, illetve az IAS 11 Beruházási szerződések sztenderdeket, valamint a bevétel elszámoláshoz kapcsolódó négy további értelmezést is.  Február 21-i „Nyakunkon az új sztenderdek” bejegyzésünk folytatásaként[…]

Tovább »

Sokszorozódásra felkészülni

Az idei évtől 170 magyar vállalkozás tért át a magyar számviteli rendszerről az EU által befogadott IFRS-ek használatára, és 2018-ban még több cég választja majd ezt a lehetőséget. A Magyarországon bejegyzett cégeknek a magyar számviteli rendszerben elkészített beszámolók és kimutatások szerint kell adózniuk. Ez a szabály 2016-ig sok társaság életét[…]

Tovább »

Kockázatok modellezése az IFRS 9 előírások tükrében

Az IFRS 9 szabályozás előírja, hogy az értékvesztés összegét a várható hitelezési veszteség alapján állapítsák meg, meghatározva a számszerűsítéséhez kapcsolódó elvárásokat, irányelveket. Ezen követelmények teljesítése komoly kihívások elé állítja a hitelintézeteket. A hitelkockázatok mérése mostantól nem kizárólag a kockázatkezelők feladata, a sikeres megfelelés érdekében kulcsfontosságú lehet a kockázatkezelési és számviteli[…]

Tovább »

Nyakunkon az új sztenderdek

Nyakunkon az új sztenderdek – az időben való felkészülésre és a felkészüléssel kapcsolatos minőségi közzétételekre figyelmeztetnek a szabályozók Kevesebb mint egy év és hatályba lép az új pénzügyi instrumentumok (IFRS 9) és az új bevétel sztenderd (IFRS 15), amelyeket rövidesen az új lízing sztenderd (IFRS 16) követ majd. Sok társaság[…]

Tovább »