Két lényeges változás a magyar és a nemzetközi számvitelben

A könyvelési szakemberek, könyvvizsgálók, szabályozók, befektetők évről évre szembesülnek az IFRS® Számviteli Standardok, és a magyar számvitel rendszerek, szabályainak, útmutatásainak módosításával. Bejegyzésünkben két, véleményünk szerint fontos változásra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek közül az egyik a számviteli törvényt (azaz a 2000. évi C. törvényt), a másik az IFRS® Számviteli Standardokat érinti.

Halasztott adó a számviteli törvényben

A multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimumadószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) irányelv átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához kapcsolódóan 2023. november 30-án kihirdetésre került a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és az ezzel összefüggő egyes dótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény.

A magyar kormány a belföldi elismert kiegészítő adó (QDMTT) bevezetését választotta, amellyel a szabályrendszer hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport által elért tényleges adómértéket (az adott államra vonatkozóan) az előírt 15%-os minimum adómértékre kell a belföldi csoporttagoknak kiegészíteniük.

A 2023. évi LXXXIV. törvény hatálya alá tartozók számára tehát lényeges a tényleges adómérték megállapítása.

A számviteli törvénybe bevezetésre került a halasztott adó fogalma, amellyel biztosítottá válik a rendelkezésre álló elhatárolt veszteségek, valamint a későbbi éveket terhelő adóalap-módosító tételek adóhatásának a beszámolóban történő megjelenítése, ezáltal a globális minimumadó tekintetében a tényleges adómérték kiszámításánál történő figyelembevétele.

A halasztott adó kimutatására a számviteli törvény változása alapján lehetőség van, a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy azt az adózó alkalmazni kívánja-e. A módosítást, tehát a halasztott adó kimutatásának a választását, már a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Aki anyavállalata számára eddig is készített – általában IFRS alapú csoport számviteli politika szerint – konszolidációs célú jelentéscsomagot, annak ismerős lehet a halasztott adó koncepciója, számítása, a vele kapcsolatban felmerülő alkalmazási kérdések. Azonban a számviteli törvénybe bevezetett halasztott adó több ponton eltér az IFRS® Számviteli Standardok szerinti halasztott adótól.

IFRS 18 – az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása című standardot váltó standard

2019 decemberében a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) Általános bemutatás és közzététel címmel nyilvános tervezetet (ED) bocsátott ki és 2020. decemberében és 2021 januárjában megtárgyalta az erre érkezett visszajelzéseket. A visszajelzésekre válaszul 2021. március és 2023. június között az IASB módosított az ED-ben szereplő javaslatain és 2024. áprilisában tervezi az új számviteli standard kibocsátását, amelyet várhatóan a 2027. január 1-jén vagy azt követően indult éves időszakokra kell alkalmazni (korábbi alkalmazás megengedése mellett).

A küszöbön álló új számviteli standard legfontosabb szabályait az IASB rövid webcastban is összefoglalta 2024. február 5-én.

Az IAS 1-et váltó új számviteli standard többek között:

  • meg fogja követelni két definiált részösszeg, a működési nyereség és a finanszírozás és nyereségadók előtti nyereség bemutatását az eredménykimutatásban.
  • meg fogja követelni a vezetés által definiált teljesítménymutatók közzétételét, azaz azoknak a bevétel és ráfordítás részösszegeknek a közzétételét, amelyeket nem határoznak meg az IFRS-ek, de amelyeket nyilvános kommunikációkban használnak arra, hogy a vezetés nézőpontját kommunikálják a társaság pénzügyi teljesítményének valamely aspektusáról. Az átláthatóság elősegítésére a társaságoknak ezeket a mutatókat egyeztetniük kell azokkal az összegekkel vagy részösszegekkel, amelyek az IFRS-ekben meghatározottak.
  • javítani fogja az összevonásra és alábontásra vonatkozó követelményeket.
  • korlátozott változásokat fog megkövetelni a cash-flow kimutatás tekintetében, hogy javítsa az összehasonlíthatóságot.

Bár a bevezetendő új számviteli standard hatályba lépési dátuma még messzinek tűnhet, mivel jelentési struktúrákat érint, már most érdemes elkezdeni a felkészülést, többek között annak felmérésével, hogyan hatnak a strukturális változások a meglévő jelentési rendszerekre, alrendszerekre, beleértve a tervezési és kontrolling funkciókat is.

Ha többet szeretne megtudni vagy közösen gondolkodni szakértő kollégáinkkal a fentiekről, látogasson el az e témákban tartandó számviteli üzleti reggelinkre 2024. április 23-án. Részletek és regisztráció >>


Írta

Olvass tovább