Miközben a zöldfinanszírozási piac továbbra is ütemesen növekszik – egyre nagyobb befektetési igénnyel a fenntartható, ESG központú vállalatok és pénzügyi eszközök irányába – a jövőbeni növekedés zálogát az ESG-teljesítmény maximalizálása, valamint a hitelt érdemlő ESG-elismerés folyamatos fenntartása adja.
Az ESG-elismerést az a bizalom támasztja alá, hogy a befektetett pénzeszközöket valóban olyan vállalati részvényekre, projektekre és eszközökre fordítják, amelyek összhangban vannak nemzetközileg elfogadott és tudományos tények alapján meghatározott fentarthatósági sztenderdekkel vagy iránymutatásokkal. Ezek esetén jellemzően az ENSZ Fenntarthatósági céljaival vagy a Párizsi Klímaegyezmény törekvéseivel való harmonizáció jelenik meg. A befektetők és más piaci szereplők kapacitása azonban meglehetősen korlátozott az ESG szempontú működés vagy termékek objektív felmérésére, különösen a felgyorsult befektetési piacon.
A zöldremosás leginkább azoknak a marketingaktivitások sorát jelenti, amelyek segítségével egy vállalat környezettudatosnak, a természeti és emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában, szervezetében, nyersanyag-felhasználásában, munkáltatói és egyéb üzleti magatartásában nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése érdekében. Az ily módon kialakított hamis vagy csak részben igaz zöld arculatot ugyanakkor arra használja fel, hogy növelje nyereségét a környezeti és társadalmi kérdések iránt egyre fogékonyabb és igényesebb piacokon.
Az ilyen félrevezető marketing stratégiák nagy veszélyt rejtenek magukban főleg az olyan vállalatok számára, amelyek valódi és hatékony lépéseket kívánnak tenni a természeti- és társadalmi környezet érdekében. Hisz ahogyan azt már cikkünk elején is említettük az ESG-elismerés alappillére a piac bizalma.
Miként lehet eldönteni egy zöld kampányról, befektetésről, hiteltermékről, kötvényről, fenntarthatósági jelentésről vagy a vállalat ESG törekvéseiről, hogy az mennyire felel meg a fenntarthatósági kritériumoknak, valamint a valóságnak? A szakemberek válasza erre a megfelelő sztenderdek alkalmazása kiegészülve a harmadik független fél által nyújtott tanúsítással.
Számtalan önkéntes alapon fejlődő fenntarthatósági vagy ESG sztenderd és keretelv került már kialakításra, amelyek közül a vállalatok céljuktól és tevekénységüktől függően választhatnak. Az ESG tevékenységek és működés bemutatására a fenntarthatósági jelentések közzététele tud transzparens eszközként szolgálni. De nem mindegy, hogy mit akarunk üzenni, hiszen a nem-pénzügyi jelentések esetében sokszor csak a pozitív oldal kerül bemutatásra és a vállalat hiányosságai, fejlesztendő területei kimaradnak a színes jelentésekből. Ez kockázatos lehet ugyanakkor, hisz a fejlesztendő területek leplezése és ily módon a vállalat teljesítményének torzítása felérhet egy olyan hibával is akár, mint amikor az eredménykimutatásból hagyjuk ki a veszteséges értéket.
A nemzetközi piacon egyik legnépszerűbb jelentéskészítési sztenderd a Global Reporting Initiative átfogó keretrendszere különböző környezeti, társadalmi illetve gazdasági indikátorokat foglal magába. A GRI Standards kifejezett alapelve, hogy a külső érintettek megkérdezésével illetve lényegességi szempontok figyelembevételével készüljön el a jelentés, amelynek ha nem tud eleget tenni a jelentő vállalat, megfelelő magyarázattal szükséges alátámasztani, ezzel is megvalósítva a kiegyensúlyozott és transzparens információk bemutatását az adatok időbeliségét figyelembe véve. A KPMG 2020-as CR Reporting felmérése alapján a globális top 250 vállalat esetén a 73% készít GRI alapú jelentést, míg hazai viszonylatban a top100 vállalat esetén 53%-uk hivatkozik a GRI-ra jelentésükben. A GRI mellett egyéb jellemzően az SASB, CDP illetve TCFD ajánlásait alkalmazzák, többször kombinálva ezeket a sztenderdeket illetve szabályrendszereket.
Az elmúlt években a fenntarthatósági jelentések mellett zöld pénzügyi eszközök jelentek meg a piacon, például a zöld kötvényekre és hiteltermékekre érdemes odafigyelnünk. Ezek meghatározására gyakorlatban két főbb sztenderd az ICMA Green Bond Principles (GBP) és a Climate Bonds Standard (CBS) ad iránymutatást. Legfontosabb különbségük, hogy a CBS csak a párizsi klímaegyezmény céljaival összhangban kidolgozott, tudományos tényeken alapuló taxonómiájában szereplő projekteket vagy eszközöket tekint ’zöld’-nek, vagyis a zöld kötvény által finanszírozhatónak. Ezzel szemben a GBP a kibocsátóra bízza a ’zöld’ definiálását, ehhez javasolva a már létező taxonómiák alkalmazását. Az utóbbi esetében a piaci szereplők alakítják ki, hogy mi tekinthető zöldnek, de ez nem feltétlenül képez olyan magas értéket az éghajlatváltozás következményeire vonatkozóan, mint a tudományosan meghatározott kritériumok.
Szabályozási környezet lassan felzárkózik a piaci igényekhez, az Európai Unióban több kezdeményezés is formálódik. A következő években a zöld gazdasági tevékenységek meghatározására az EU taxonómiarendelet ad iránymutatást, mind a vállalati és mind a finanszírozói oldalon, amely első kiegészítő rendeletei tavaly kerültek implementálásra. A nem-pénzügyi jelentéstételre vonatkozó egységes uniós szabványtervezet a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) életbe lépése 2024-re várható. E mellett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok – International Financial Reporting Standards (IFRS-ek) – kibocsátója az IFRS Alapítvány 2021 novemberében bejelentette egy új szabvány-meghatározó testület – International Sustainability Standards Board (ISSB) – létrehozását. A testület célja, hogy a közeljövőben egy olyan nemzetközileg elfogadott átfogó keretrendszert dolgozzon ki a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi szabványokhoz a CSRD-t is figyelembe véve, amely a befektetők és más tőkepiaci szereplők számára releváns és összehasonlítható információkat nyújt a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatairól és lehetőségeiről. A bejelentést követően az Alapítvány nyilvánosságra hozott két úgynevezett prototípus-szabványt is (prototype standards), melyek közül az egyik az éghajlati a másik, pedig az általános fenntarthatósági közzétételi követelményekre vonatkozik. Céljuk, hogy tájékoztatást nyújtsanak a vállalatok számára, hogy a jövőben milyen közzétételekre lehet szükségük ezzel segítve azok felkészülését. A tervek szerint az IFRS Fenntarthatósági Közzétételi Szabványok (IFRS Sustainability Disclosure Standards) idén júniusban jelennek meg.
A megfelelő iránymutatások és sztenderdek alkalmazása mellett a harmadik független fél által nyújtott tanúsítás tudja tovább növelni az ESG tevékenységek vagy zöld eszközök értékét, hitelesítve és megerősítve a bizalmat az érdekelt felek irányába. A vállalatok számára a tanúsítás a legtöbb piacon, így Magyarországon is egyelőre egy önkéntes lehetőség, amely lehetővé teszi számukra, hogy hitelt érdemlően és egyértelműen bemutassák a piac számára, hogy jelentésük, pénzügyi eszközük, megfelel az éghajlati integritásra vonatkozó tudományos alapú szabványoknak, és igazolják, hogy működésük során valóban szem előtt tartják az ESG szempontokat. Az Edelman Trust Barometer értékelése is ezt a szemléletet támasztja alá, miszerint az egyoldalú kinyilatkoztatásokhoz képest erősebben építik a bizalmat azon piaci szereplők, amelyek harmadik fél bevonásával hitelesített információt osztanak meg.
A KPMG saját módszertant dolgozott ki az ISAE 3000 bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó nemzetközi sztenderd iránymutatásaival összhangban, amely specifikusan a fenntarthatósági illetve ESG típusú jelentések és eszközök tanúsítására lett kialakítva. A KPMG könyvvizsgálat területén szerzett globális szakmai tapasztalatai, a pénzügyi jelentések esetén is alkalmazott szigorú vizsgálati folyamatok, protokoll és szabályrendszer is beépült a fenntarthatósági tanúsítási módszertanba. Ezáltal a tanúsítói jelentés globálisan elismert, professzionális, teljeskörűen objektív és megbízható értékkel bír a piacon.
A KPMG szakértői segítséget tudnak nyújtani a megfelelő, hiteles és a piacon is értéket képező ESG sztenderdek kiválasztásában és alkalmazásában a vállalat igényeire testreszabottan. ESG csapatunk támogatni tudja a harmadik fél általi tanúsítási folyamatokat is, ezáltal segítve a magas szintű megfelelést. Míg Assurance csapatunk független félként tanúsítani tudja a különböző sztenderdek alapján készített fenntarthatósági vagy ESG jelentéseket, illetve más zöld eszközöket, mint például kötvényeket, jelzálogleveleket.
Bővebb profil
