2023. február 7-én a KPMG „CSRD: mit jelent a vállalatok számára a gyakorlatban?” című szakmai előadásán (Fenntarthatóság: Nem elég jónak lenni, be is kell tudni mutatni – KPMG Blog) a KPMG szakértői kifejtették az Európai Bizottság által 2022. novemberében elfogadott új ESRS-tervezet (CSRD) szerinti jelentéstételi elvárásokkal kapcsolatos fontosabb változásokat – annak időbeli hatályát, az érintett vállalatok körét, az elvárások hatókörét, kitérve az uniós és a nem uniós székhelyű anyavállalattal rendelkező társaságokra értendő eltérő követelményekre is.
Az új ESRS-tervezet a lehető legnagyobb mértékben veszi figyelembe a jelenlegi fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó globális szabványalkotási kezdeményezéseket és harmonizálja azokat (ISSB-IFRS, TCFD, GRI), valamint különböző platformokon segíti elő az említett sztenderdek közötti konvergenciát. Az ESG teljesítmények közzétételének ez irányú fejlesztése elősegíti a közzétett információk és érintett vállalatok összehasonlíthatóságát, egységesítését, amely növelheti a befektetési hajlandóságot, a források fenntarthatóbb tevékenységek érdekében történő felhasználását. A GRI és CSRD szabványok követelményei esetén szükséges további megfeleltetés, viszont egyértelmű, hogy az eddigi GRI szerinti önkéntes jelentéstétel mindenképpen előnyt jelent a CSRD szerinti jelentéstételre való felkészülésben.
A CSRD követelményrendszere és strukturált felépítése alapján is egyértelműen megállapítható az ESG dimenziók mélyebb és átfogóbb beépítésének szükségessége, valamint a lényeges különbségekre való mihamarabbi felkészülés az érintett vállalat részéről. A lényegesebb változások érintik a fenntarthatósági jelentések tartalmi és formai követelményeit is – például az elektronikus formában való benyújtást, vagy egyes ESRS-ekben körülhatárolt közzétételi követelmények kötelező bemutatását[1]. Lényeges különbség továbbá, hogy a GRI eddigi önkéntes alkalmazásával ellentétben a CSRD az érintett vállalatokra nézve kötelezően alkalmazandó a 2024-es pénzügyi évtől kezdődően. A CSRD előírja a kötelező tanúsítást, ami által ellenőrzésre kerül az EU Taxonómiának való megfelelőség és a kulcsinformációk azonosítása is. Fontos szempont az elkészült jelentés vezetőségi jelentésbe való integrációja, így megerősítve az ESG és a pénzügyi jelentéstétel egyenrangú szerepét, valamint, hogy az ESG kockázatok felmérése és közzététele vezetőségi szintű prioritássá váljon.
A CSRD elvárásai alapján az ESG kockázatok azonosítása és kezelése még fontosabbá válik. A KPMG felmérése szerint (Big shifts, small steps – KPMG Global) 2022-ben a korábbi alacsony arányhoz képest a vállalatok már egyre nagyobb arányban ismerik fel az ESG kockázatokat, azonban akik ezekről jelentésükben közzétettek információt leginkább narratív jellegű kvalitatív leírással, mintsem kvantitatív módon közölték. A CSRD ESRS-tervezete alapján ezen változtatni szükséges, hiszen nagyobb hangsúly kerül a kvantitatív, informatív közzétételre. Az új ESRS-tervezetek közzétételi követelményeiben összesen 112 teljesítménymutató (KPI) szerepel, amelyek közül jelentős számút – például a környezeti sztenderdekben található ESRS E1 – Klímaváltozás esetén mindegyiket – kötelezően közzé kell tenniük az érintett vállalatoknak. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a sztenderdek a kvantitatív közzétételek mellett elvárják majd az ESG különböző dimenziói kapcsán megvalósuló vállalatirányítási, kockázatkezelési gyakorlatok és stratégiák bemutatását is, amelyhez elengedhetetlen, hogy a társaságok rendelkezzenek ezekkel.
A GRI sztenderdek hasonlóan a CSRD-hoz, a lényegességi koncepciót követi: a lényeges témák azonosítása és az azokra való reflektálás jelentősebb, mint az összes tématerületről való információk jelentése. A legjelentősebb különbség a lényegességi megközelítések között a CSRD szerinti kettős materialitás folyamata. A szervezetek kötelesek beszámolni a lényegességi perspektívákról a lényegességi felmérés eredménye alapján, amely figyelembe veszi egyik oldalról a témák jelentőségét a belső és külső stakeholderek számára, illetve a másik oldalról a témák pénzügyi hatását is.
Tehát a kettős lényegesség értelmében a vállalkozásoknak minden egyes lényegességi szempontot külön-külön kell mérlegelniük és közzé kell tenniük azokat az információkat, amelyek mindkét szempontból lényegesek, valamint azokat az információkat, amelyek csak az egyik szempontból minősülnek lényegesnek.
1. ábra: Kettős lényegességi koncepció gyakorlati példán való bemutatása
A CSRD szerinti követelményrendszer láthatóan arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy felülvizsgálják és fejlesszék a vállalati politikát és célokat, az irányítási struktúráikat, valamint a minőségi és mennyiségi adatgyűjtési folyamataikat, és integrálják az ESG-t a vállalati stratégiába és üzleti működésbe figyelembe véve az ESG mellett a pénzügyi hatásokat is. A vállalatok elsődleges feladata elkészíteni erőforrástervüket és kijelölni adatfelelőseiket, azonosítani a releváns tartalomforrásokat, valamint kialakítani az ESRS-tervezetekben szereplő új közzétételi követelményekkel kapcsolatos szervezeten belüli oktatásokat. Érdemes egy olyan felsővezetői irányítás kialakítása a hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és a lényegesség értékelésének elvégzésére, amely nemcsak a jelentést tevő vállalatra, hanem annak upstream és downstream értékláncára is kiterjed.
Megfontolandó továbbá a korábban használt önkéntes nem-pénzügyi jelentéstételi keretrendszerek beépítése, valamint összevetése a CSRD elvárásaival, hiszen a CSRD szerinti jelentéstételre felkészülést támogatja, ha a vállalat korábban készített fenntarthatósági jelentést önkéntes nem-pénzügyi jelentéstételi keretrendszerre, például a legtöbbször alkalmazott GRI-ra, alapozva. A jelentéstételi tapasztalat, és a historikus adatok megléte segítheti a vállalatot, hogy összemérje felkészültségét a CSRD elvárásaival, viszont – ahogy feljebb is kifejtettük – az új ESRS-tervezeteinek felépítése alapján nagyobb hangsúly kerül az ESG kockázatok kvantitatív közzétételére és az ESG dimenziók átfogóbb beépítésére a vállalat működésébe. A jelentést készítő, valamint az adatokat szolgáltató vállalatok – így például a csoportkivételt élvező leányvállalatok – részéről is emiatt kiemelten fontos felkészültségi szintjük mihamarabbi feltérképezése és a felkészülés megkezdése.
A KPMG fenntarthatósági, kontrolling és számviteli szakértői csapatai gyakorlati tanácsokkal segíthetik a vállalkozásokat, hogy kialakítsák jól működő adatgyűjtési rendszereiket és az új rendeleti követelményeknek, kötelező tanúsításnak megfelelő jelentéseket állítsanak elő.
Tudjon meg többet a KPMG Magyarország ESG szolgáltatásairól (ESG – Átfogó szolgáltatásaink – KPMG Magyarország).
CSRD-val kapcsolatos további szakmai tartalomért látogasson el az alábbi weboldalra: Get ready for the next wave of ESG reporting.”
[1] Kötelező közzétenni az ESRS 2 követelményeit és az általa meghatározott adatszolgáltatási pontokat, az ESRS E1, vagyis a klímaváltozással kapcsolatos, agnosztikus szabvány minden közzétételi követelményét (pl. scope 1, 2, 3, és teljes ÜHG kibocsátás), valamint a 250 főnél többet foglalkoztató társaságoknak kötelező a saját munkaerőre vonatkozó szabvány 1-9 követelményeinek közzététele
Bővebb profil
