Az MNB legújabb, 14/2020. (XII.17.) számú pénzmosásmegelőzéshez kapcsolódó ajánlásában a pénzügyi intézményeket érintő pénzeszköz-forrásokra vonatkozó információk, dokumentumok bekéréséhez kapcsolódó elvárásait fogalmazza meg. Az adatgyűjtés jó gyakorlatainak leírása mellett az ajánlás foglalkozik a bejelentésekhez kapcsolódó elvárásokkal, és a magas kockázattal járó ügyletekhez kapcsolódó intézkedésekkel is. Az ajánlás elsődleges célja a 10 millió Ft-ot meghaladó készpénztranzakciók pénzmosással és terrorizmus-finanszírozással kapcsolatos kockázatainak csökkentése, a jogalkalmazás segítése és a hazai illetve nemzetközi sztenderdeknek való megfelelés iránymutatása. Fontos, hogy az ajánlás alkalmazását 2021. február 1-jétől várja el az MNB.
A pénzeszköz forrásának beszerzése során általánosan elvárt gyakorlatok
A pénzeszköz forrásának beszerzése során a Felügyelet elvárja, hogy ha az ügyfél elmulasztja az adatközlést, akkor az ügyletet a szolgáltató megtagadja, meglévő ügyfélkapcsolat esetén pedig az ügyletet jelentse a pénzügyi információs egységnek. Az MNB példaként említ több igazoló dokumentumfajtát, de kiköti, hogy ezeket csak pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatok ellátására használhatja:
- Öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum, a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével;
- Munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás;
- Külszolgálatért kapott jövedelemigazolás;
- Egyéb jövedelemigazolás;
- Árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum.
A Felügyelet hangsúlyozta, hogy olyan információ nem tartozik az elfogadható iratok közé, amely a felhasználás céljára (például „befektetés”, „ingatlanvásárlás”, „további különböző üzleti jellegű felhasználások”), vagy az ügyfél üzleti tevékenységére (például „panziót üzemeltet”, „nagybani piacon árul”, „szállítmányoz”, „étterem tulajdonos”) vonatkozik.
Továbbá az ajánlás szerint a pénzeszköz forrásának megadásakor nem elégséges a vagyonra csak megtakarításként hivatkozni, hanem az ezt igazoló dokumentum bemutatásával annak forrását alá is kell támasztani például a következőkkel:
- az 5 évnél nem régebbi jogerős bírósági vagy hatósági határozat (pl. hagyatékátadó végzés)
- az 5 évnél nem régebbi hatósági igazolás (pl. földügyi, ingatlanügyi szakigazgatási szervtől)
- az 5 évnél nem régebbi egyéb közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat (pl. ingatlan, gépjármű adásvételéről, ajándékozásról)
- a 3 évnél nem régebbi fizetésiszámla-kivonat (bankszámlakivonat) és készpénzkifizetési bizonylat
- szerencsejáték szervezésével foglalkozó cég 1 évnél nem régebbi igazolása nyereményről
- a munkáltató 6 hónapnál nem régebbi igazolása a munkabérről, osztalékról, jutalomról
- az Európai Unió területére történő belépéskor kitöltendő, 6 hónapnál nem régebbi „Készpénzbejelentő nyilatkozat”/„Cash declaration form”
Ha nem állnak rendelkezésre a fenti kategóriába tartozó dokumentumok, akkor 100 millió forintos összeghatárig az MNB számára elfogadható intézkedés az ügyfél nyilatkoztatása a pénzeszköz forrásáról és a fenti pontokban szereplő okiratok hiányának okáról.
Amennyiben a szolgáltatónak van hivatalos tudomása a pénzforrásról, akkor nem szükséges adatot bekérnie. Ilyen eset lehet, ha a szolgáltató már rendelkezik a pénzforrást igazoló dokumentummal vagy ő maga kezelte az adott pénzeszközt. Minden esetben a bekért és rendelkezésre álló ügyfél adatokat össze kell hasonlítani, és kétség esetén jelenteni szükséges.
A bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítése
A Felügyelet fontosnak tartja, hogy a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási tevékenységek figyelmeztető jeleit a szolgáltató alkalmazottjai ismerjék és a belső kockázatértékelési folyamatok során is alkalmazzák. Az ajánlás melléklete segítségképpen számos szokatlan tranzakciókra jellemző figyelmeztető jelzést mutat be, de kiemeli hogy ezen lista nem teljeskörű. Azaz, fontos látni, hogy ezt mindenkinek át kell tekintenie és a saját szolgáltatásai, ügyfélköre, kontrolljai alapján kiegészítenie.
A melléklet több tipikus gyanús esetet taglal, például ha az üzletkötés vagy számlanyitás során az ügyfél gyanúsan viselkedik, nehezíti az adatközlést vagy arra biztatja az ügyintézőt, hogy kerülje ki a kontroll pontokat. Gyanús tevékenység lehet az is, ha az ügyfél több tranzakciót is végez egy napon vagy rövid időn belül, akár több bankfiókban, vagy rendszeresen, nagy számban, jelentős összegért vásárol nemesfémet, drágakövet, műalkotást vagy más nagy értékű tárgyakat. De hasonló gyanúra adhat okot az ügyfélátvilágítás során felderített negatív információ, amely kétségessé teszi az ügylet mögötti pénzeszközök forrását. Szokatlan tranzakciókat is érinti a melléklet listája, mint például azok a rendszeres készpénzes tranzakciók, amelyek közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt vannak, vagy ha a gazdasági társaság pénzmozgása nem áll összhangban az ügyfél gazdasági hátterével, tevékenységével. Az ajánlás a nemzetközi tevékenységgel kapcsolatban is megfogalmaz gyanús eseteket: „Shell” (fiktív) bankokat érintő ügyletek, off-shore bankok vagy közismerten kábítószer-előállítással vagy –kereskedelemmel kapcsolatba hozható országokkal történő jelentős pénzforgalom esetén. Amennyiben a listában foglalt figyelmeztető jelzés ellenére nem történik bejelentés, azt az MNB számára esetleges vizsgálódás során meg kell tudni indokolni.
A magas kockázattal járó ügyletekhez kapcsolódó intézkedések
A pénzmosás megelőzése szempontjából nagy felelősséggel járó intézkedés kerül bevezetése. Az intézményektől elvárja februártól az MNB az üzleti kapcsolat felfüggesztésének vizsgálatát például, ha az utolsó bejelentéstől számított egy éven belül további négy bejelentés érkezik, vagy ha a bejelentésben szereplő ügyletek összege több mint 500 millió.
Az 51 főnél több alkalmazottat foglalkoztató szervezet esetén elvárás, hogy az üzleti kapcsolatok fenntarthatóságáról a szolgáltató által felállított üzleti és kontrollterületi bizottság döntsön. Az ajánlás szerint minden esetben a bizottság tagjának kell lennie a pénzmosás megelőzésére kijelölt vezetőnek, illetve a Felügyelet jó gyakorlatnak tartja, ha a további tagok a különböző szervezeti egységeinek képviselői. Kisebb intézmények esetében „csak” jó gyakorlat ezen bizottság felállítása, ilyen esetben a pénzmosás megelőzésére kijelölt vezetőnek kell a döntést meghoznia.
Az üzleti kapcsolat megszüntetéséről való döntést írásban szükséges meghozni a jelzésétől számított 30 napon belül. A döntésnek tartalmaznia kell az összes feltárt körülményt, valamint az esetleges ellenvéleményeket és az indoklást is. Amennyiben a döntés alapján mégis folytatják az üzleti kapcsolatot, akkor egy év elteltével kötelező felülvizsgálni a határozatot. Minden esetben elvárás, hogy a vizsgálathoz tartozó iratokat a szolgáltató 8 évig köteles megőrizni.
Az elmúlt évtizedben egyre-másra kerültek napvilágra intézményi szintű hiányosságok a pénzügyi bűnözés megelőzése kapcsán. Világszerte, így itthon is látható, hogy a pénzügyi bűnözés megelőzésére vonatkozóan egyre erősödik a szabályozói elvárás. Ezen sorba illeszkedik be az MNB új ajánlása, amely konkrét előírásokkal segíti az intézményeket, de ezzel új feladatokat is előír.
Bővebb profil
