A Covid-19 világjárvány és a megfékezésére irányuló rendkívüli intézkedések súlyos gazdasági és pénzügyi sokkot idéztek elő. A gazdasági szereplők az ellátási lánc akadozásával, az üzletek bezárásával, a határátlépés megnehezülésével, munkanélküliséggel és jövedelemcsökkenéssel szembesülnek. A gazdaság támogatására számos uniós és tagállami intézkedéscsomag született, ezt egészíti ki a mostani CRR (Capital Requirement Regulation) módosítás, amely a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés megőrzését tűzte ki céljául.
A változtatások közvetlenül a bankokat érintik, azonban a kimondott szándék, hogy ezzel a bankszektor hitelezési kapacitását támogassák, ezért a banki finanszírozást igénybe vevő vállalatoknak, magánszemélyeknek is érdemes tisztában lenni a főbb irányvonalakkal, mert az rájuk is hatással lehet.
Kedvezmények előre hozatala
A jelen módosítás érinti a CRR2 csomagot is, ahol a bevezetési határidőkben történt változás. 2020. június 27-ére előre hozták a következő intézkedések bevezetését, amelyek a vállalatok, magánszemélyek finanszírozást is érinthetik.
- A CRR2 bevezette a kedvezményes, 35%-os kockázati súlyt a nyugdíjasoknak és munkavállalóknak adott kölcsönökre (speciális szabályok betartása esetén), amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fedezetlen hitelek esetében a bankok tőkeszükséglete több mint 50%–kal is csökkenhet. A speciális szabályok a fizetés módjára, biztosítottságra, jövedelem-arányos törlesztőrészletre és futamidőre vonatkoznak.
A kedvezőbb tőkekövetelmény a hitelfelvevő, vagyis például a munkavállaló szempontjából is pozitív lehet, hiszen ilyen esetben a bank kedvezőbb kamattal tudja kínálni a termékét. Ehhez viszont feltétel, hogy a munkáltatók és a nyugdíjfolyósítók a törlesztőrészletet közvetlenül a hitelező banknak utalják. Azaz az ilyen termékek esetében a munkáltatóknak többletfeladatuk lesz, hiszen mint a fizetésből való letiltásánál a levont összeget máshova kell utalniuk, viszont az együttműködő vállalatok ezzel támogatni tudják a munkavállalókat. A biztosítók számára is tartogat lehetőségeket az új szabályozás, ugyanis haláleseti, valamint a munkaképtelenség, munkanélküliség, fizetéscsökkenés kockázatát fedező biztosítás megkötése is elvárt.
- A KKV-szorzót (banki tőkekövetelmény ennyivel kisebb) az EU egy fontos eszköznek tartja az egészséges gazdasági vérkeringés fenntartása érdekében, ezért a módosítás kiterjesztette ezt az eszközt. A 0,7619-es szorzó korábbi 1,5 millió EUR limitje 2,5 millió EUR-ra emelkedett, és a limit fölött sem vész el a kedvezmény, csupán 0,85-re csökken a szorzó.
Ez jelentősen javíthatja a sikeres és növekedési pályán lévő kkv-k számára igénybe vehető finanszírozás összegét és árát, a kedvezőbb banki tőkekövetelmény az ügyfélnek kedvezőbb kamatot jelenthet.
- Az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrák vagy létesítmények, rendszerek és hálózatok finanszírozásának támogatására a módosítás 0,75-ös szorzót vezetett be. A használatának számos kritériuma van, az alacsony kockázatok és előre jelezhető cash-flow-k mellett vizsgálni kell a környezetvédelmi szempontokat is.
Az infrastruktúra fejlesztést és üzemeltetést folytató vállalatok finanszírozását könnyíti ez a szabály, azonban fontos, hogy a vállalat oldaláról is számos kritériumnak meg kell felelni, amiket megfelelően alá kell támasztani, és akár a működést közvetlenül is érinthetik.
Banki tőkemegfelelési szabályok átmeneti változásai
Az IFRS 9 alatt számolt értékvesztések növekedésére számítanak a nemzetközi bankfelügyeleti szervek, ezért a növekmény bizonyos részével korrigálhatók a banki szavatolótőkék. Az intézkedés átmeneti jellegű, a korábbi hasonló intézkedés meghosszabbításának tekinthető.
Az állampapír-piacokat sem kímélte a válság, ezért az állampapírokhoz köthető egyéb átfogó eredmény egy részét átmeneti jelleggel figyelmen kívül lehet hagyni a szavatolótőke számításakor. Visszajön a korábbi átmeneti szabály, alapján a hazaitól eltérő, de uniós devizanemben kibocsátott állampapírok (pl.: EUR-ban kibocsátott magyar állampapír) kedvezőbb elbírálásban részesülnek. Most is átmeneti lesz, 2022 végéig teljes a kedvezmény, utána fokozatos a kivezetés.
A minimális értékvesztés szintek tekintetében a korábban csak a hivatalos exporthitel-ügynökségek által garantált nem-teljesítő hitelekre vonatkozó szabályt állandó jelleggel kiterjesztették a hasonló kockázatmérsékléssel rendelkező nemzeti kormányok vagy más állami szervek által garantált nem-teljesítő kitettségekre is. A módosítás eredményeképpen ezzel az eszközzel is támogatják az államilag garantált hiteleket, mivel ilyen esetben ennek hatására csökkenhet a bankok tőkeszükséglete, amely hatással lehet az érintett garantált hitelek költségeire is.
További szabályváltozások
Finomodnak a tőkeáttételi ráta részletszabályai a központi banki kitettségeket és a szokásos módon történő vételek és eladások tekintetében, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkeáttételi ráta puffer bevezetése 2023. január 1-re tolódik.
Új eszköznek tekinthető, hogy a piaci kockázati tőkekövetelmény bizonyos szabályai alól felmentés adható, valamint a közeljövőben lehetővé válik a szoftvereszközök egy részének elismertetése a szavatolótőkében.
A prudenciális keretrendszer működésének felülvizsgálataként, a Bizottság jelentést készít annak az indokoltságáról, hogy a piaci zavarok alkalmával az illetékes hatóságok további jogkörökkel rendelkezzenek a piaci kockázati belső modellek, valamint az intézmények általi kifizetések korlátozásának vonatkozásában.
A koronavíruskrízisre reagálva, az EU által hozott tőkemegfelelést érintő módosítások kedvezőek a bankok számára, számos könnyítést tartalmaznak a tőkemegfelelés biztosítására és a hitelezési aktivitás fenntartására, amelyek így a nemzetgazdaság számára is pozitív hatással járhatnak.
Bővebb profil
