Az uniós taxonómia gyakorlati alkalmazása az első években

Az Európai Unió úttörő szerepet játszik a fenntarthatósági szabályozás terén, mivel a Párizsi Megállapodással összhangban 2050-re az első szén-dioxid-semleges kontinenssé kíván válni. E cél elérése érdekében bevezetésre került az uniós taxonómia rendelet, hogy biztosítsa az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek környezeti szempontból fenntarthatóbb üzleti működésre való átállását. Ezeknek a rendeleteknek azonban kihívás megfelelni, mivel az EU szigorú előírásokat és alapkövetelményeket határozott meg a közös cél elérése érdekében. 

Ebben a cikkben a KPMG 281 európai, nem pénzügyi vállalkozásra vonatkozó, a taxonómiai jelentéstételről szóló tanulmányát vizsgáljuk meg, illetve végeztük egy hazai körképet is, hogy bemutassuk, milyen nehézségekkel néznek szembe a vállalatoknak, amikor a taxonómiai rendeletnek és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelő jelentéstételre törekszenek. 

A nem pénzügyi beszámolási irányelv (NFRD) hatálya alá tartozó vállalatok 2022 óta kötelesek évente felmérni tevékenységüket az uniós taxonómia alapján, és értékelni, hogy a gazdasági tevékenység, amelyet végeznek a keretrendszer szerint mennyire minősül fenntarthatónak. A fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekről korábbi cikkünkben olvashat. Az eredményekről vállalatonként külön-külön, az éves jelentésben kell beszámolni. A nem pénzügyi vállalkozásoknak a következő információkat szükséges nyilvánosságra hozniuk: 

A taxonómia rendelet közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló rendelete (Disclosure Delegated Act) határozza meg a vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről közzéteendő információk tartalmát és bemutatását, valamint a közzétételi kötelezettség teljesítésének módszertanát. A vizsgált jelentések alapján megállapítható, hogy a vállalatok nehezen tudják összehangolni jelentéstételi gyakorlatukat a szabályozási követelményekkel. Általánosságban a vizsgált vállalatok jelenlegi jelentései azt mutatják, hogy a vállalatoknak csak 68 százaléka használ változatlan sablonokat, ahogyan azt a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet (Disclosure Delegated Act) előírja. A rendelet szerint a taxonómiai információk bemutatására kötelező az előre meghatározott sablon táblázatok használata, ennek ellenére a vizsgált vállalatok 10 százaléka egyáltalán nem jelenítette meg ezeket a táblázatok.

A három előírt fő teljesítménymutató (árbevétel, tőkekiadás, működési kiadás) tekintetében a következők figyelhetők meg az eddigi taxonómia szerinti közzététel kapcsán a KPMG 281 európai, nem pénzügyi vállalkozást bevonó kutatása alapján:

  • A vizsgált vállalatok 40 százaléka nulla árbevételről számolt be, ami azt jelenti, hogy bevételtermelő tevékenységük nem tekinthető fenntarthatónak az uniós taxonómia szerint. A fennmaradó vállalatok közül a vállalatok 37 százaléka számolt be igazítható (eligible) árbevételről. Az igazodó (aligned) árbevétel aránya 18 százaléka, ami azt jelenti, hogy az igazíthatónak azonosított tevékenységek kevesebb mint fele felelt meg a vonatkozó tevékenységi leírásnak, valamint a technikai vizsgálati kritériumnak és a minimális biztosíték kritériumnak, tehát környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősíthető.
  • A vállalatok 88 százaléka számolt be igazítható tőkekiadásról, ami azt jelzi, hogy bár egyes vállalatok nem rendelkeznek igazítható árbevétellel, mégis olyan tevékenységekbe fektetnek be, amelyek potenciálisan hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz vagy annak mérsékléséhez. Az árbevétel és a CapEx közötti eltérés több okból fakad, az egyik legelterjedtebb az, hogy a vállalatok a taxonómia-megfelelést (Taxonomy alignment) a beszállítóktól kapott információk alapján értékelték.
  • A vállalatoknak lehetőségük volt a CapEx KPI-ról a második CapEx kategória (CapEx-terv) használatával beszámolni, azonban csak a vállalatok 12 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A vizsgált vállalatok meghatározó része a tőkekiadásokról a másik két kategóriában számolt be, aminek oka, hogy egy ilyen terv felállítása és annak a közzétételi követelményeknek való megfelelés biztosítása jelenleg nehézséget jelent a vállalatok számára.
  • Az működési kiadások tekintetében a vizsgált vállalatoknak csak 59 százaléka számolt be nullánál nagyobb igazítható működési kiadásról. Ennek oka lehet, hogy létezik egy lényegességi mentesség (material exemption), amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy figyelmen kívül hagyják az üzleti modelljük szempontjából nem lényegesnek ítélt működési kiadásokat. A vizsgált vállalatok 20 százaléka élt ezzel a mentességgel. Igazodó működési tevékenységről a fennmaradó vállalatok 27 százaléka számolt be.

A hazai taxonómia szerinti jelentéstételt vizsgálva a már hatálya alá tartozó pénzügyi és nem-pénzügyi vállalkozások az éves pénzügyi jelentésben, integrált jelentésben vagy a fenntarthatósági jelentésben jelenítik meg a szükséges információkat. Vannak, akik részlegesen, illetve vannak, akik még egyáltalán nem teljesítik a rendeletben meghatározott elvárásokat, amelyek vonatkoznak rájuk. Akiknél van már közzététel, ott jellemzően inkább narratív leírások jelennek meg, kevésbé hangsúlyos a konkrét mutatószámok bemutatása.  Többségében elmondható, hogy akik közzétesznek konkrét KPI-okat, mint GAR (zöld eszközarány), árbevétel, CapEx, és OpEx arányok, azok taxonómiai igazíthatóságot (eligibility) nagyobb arányban szerepeltetnek, az igazodás (alignment) elvétve jelenik meg. A nagyok közül pénzügyi vállalkozási oldalon a banki, biztosítási szektorban vannak már példák, nem-pénzügyi vállalkozások esetén pedig megjelent az energia, telekommunikáció, illetve ipari termelés is. A legtöbb jelentő vállalat a taxonómiához köthető igazíthatósági és igazodási gazdasági tevékenységekről nem tesz közzé részletes információkat. Összességében még a mutatószámok meghatározása illetve a részletes bemutatás, amelyben fejlődniük szükséges az itthon jelentőknek, hogy megfelelően teljesítsék a rendelet elvárásait.

2025-től az NFRD-t a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) fogja felváltani, amely a vállalatok számára – méretüktől függően eltérő ütemezéssel – előírja, hogy éves jelentést készítsenek fenntarthatósági szempontjaikról, az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabvány (ESRS) alkalmazásával, amelynek része kell hogy legyen az uniós taxonómia szerinti közzététel is. A vállalatoknak fokozatosan kell fenntarthatósági jelentésüket közzétenni először 2025-ben a 2024-es évről az ESRS-ek szerint, ami után egyre bővül a hatály köre, akiknek a taxonómia igazodást és kapcsolódó pénzügyi mutatóikra vonatkozó közzétételi elvárást kell teljesíteni a ESRS szerinti jelentésükben. A CSRD elvárásai szerint kötelezően tanúsítani szükséges majd a fenntarthatósági jelentéseket, ami magába foglalja a taxonómiához kapcsolódó közzétételeket is. Ez a kötelezettség várhatóan erősíteni fogja a minőségi és megfelelőségi elvárások teljesítését.

Az uniós taxonómiának való megfelelés egy közismerten nehezen teljesíthető komplex osztályozási rendszer, amelynek célja, hogy egységet teremtsen és egyenlő feltételeket biztosítson az EU valamennyi piaci szereplője számára, hogy összehasonlítható információk jelenjenek meg a ’zöld’ tevékenységekről. A KPMG szakértői a beszámolóra való felkészülés és az esetleges jelentéstétel során is biztosítják az Ön vállalatának a szükséges útmutatást. Az iparágak széles skáláján szerzett átfogó tapasztalatunk lehetővé teszi, hogy nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokat kínáljunk Önnek, amelyek az Ön vállalatának egyedi igényeihez igazíthatók. Szolgáltatásaink teljes köre elérhető a kpmg.hu/esg oldalon.


Írta

Olvass tovább