Tranzakciókat befolyásoló változások 2024. januárjában

A tavalyi évhez hasonlóan 2024 kezdete is számos jogszabályváltozást eredményezett az üzleti életben. Összefoglalónkban sorra vesszük, milyen változásokat tartogat előreláthatólag az idei év a tranzakciók területén érdekelt gazdasági társaságok számára.

  1. Enyhültek a szélerőművek létesítési feltételei

A Kormány 2023. december 28. napján elfogadott rendeletével[1] eltörölte az eddig a szélerőművek telepítését gyakorlatilag ellehetetlenítő rendelkezést, mely építési övezetben és annak határától számított 12 kilométeren belül megtiltotta a szélerőmű, illetve szélerőmű park elhelyezését.

Az új szabályozás az előírt távolságot a beépítésre szánt területtől számított 700 méteres zónára korlátozza. A korábbi szabályozás a gyakorlatban azt eredményezte, hogy Magyarország területén a már meglévő szélerőművek mellett szélerőművet elhelyezni nem lehetett, hiszen nem volt lehetséges a fenti védőtávolságnak megfelelő, szélerőmű telepítésére alkalmas helyet találni. Az újonnan elfogadott módosítás azonban ezt a problémát orvosolta.

Az új szabályozás megteremti továbbá az ún. könnyített térségeket, melyeket az energiapolitikáért felelős miniszter jelölhet ki. Ezek a privilegizált területek az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőművek szempontjából kedvező adottságokkal rendelkező területek. Szélerőművek létesítése vagy bővítése szempontjából a követelmény, hogy a szél energiasűrűsége járásra vetítve 150 méteres magasságban meghaladja az 500 W/m2-t. Könnyített térségek esetén a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje 50 nap.

Számos, korábban szélerőmű vagy szélerőmű park létesítéséhez előírt feltétel is eltörlésre került az idei évtől:

  • eltörölték a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek mennyiségi korlátozását, illetve
  • nem kell alkalmazni az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozást sem; továbbá
  • kivezetésre került az az előírás is, miszerint a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatáraitól számított 1 km-en belüli valamennyi ingatlan összes tulajdonosának írásbeli hozzájárulása szükséges az építéshez;
  • valamint hatályon kívül helyezésre került a szélerőművek pályázati feltételeit rögzítő rendelet[2] is, azaz szélerőmű létesítéshez nem szükséges a továbbiakban pályázati eljáráson részt venni.

A fentiek mellett azonban továbbra is irányadók a szélerőművek létesítésére a termőföld védelméről szóló törvényben foglalt korlátozások.

  1. Engedélyezett az Nyrt.-k számára a szétválás

2024. január 1-jétől a Ptk.[3] bevezeti a leválás jogintézményét a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében is, melynek értelmében a szétváló jogi személy fennmarad és vagyonával olyan jogi személyt hoz létre, amelynek ő lesz az egyedüli tagja. Ilyen módon tehát a részvényesek tagsági viszonya nem változik, továbbra is a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesei maradnak (feltéve, hogy ha a kiválás miatt nem kíván tovább részt venni a nyilvánosan működő részvénytársaságban).

A Ptk. arra tekintettel teszi lehetővé a nyilvánosan működő részvénytársaság részére a leválást, hogy ebben az eljárásban nem merülnek fel azok a problémák, amik egyébként az nyrt.-k szétválását ellehetetlenítik és amelyre tekintettel eddig a jogalkotó nem tette lehetővé az nyrt.-k számára a szétválás egyik formáját sem. Nevezetesen az a körülmény, hogy a valóságban nem kivitelezhető az, hogy az nyrt. minden részvényese aláírja a szétváláshoz szükséges dokumentumokat. Arra tekintettel azonban, hogy leválás esetén a létrejövő jogi személy tagja maga a jogelőd társaság – azaz a nyilvánosan működő részvénytársaság – lesz, nem pedig a jogelőd társaság egyes tagjai, a döntéshozatal és az egyéb kötelezettségek teljesítése (például a szétválási szerződés aláírása) a továbbiakban már nem jelent problémát. A kiválás során a nyilvánosan működő részvénytársasághoz új részvényes csatlakozhat.

  1. Alkalmazandó vált az FSR

2024. január 12-ével immár teljesen alkalmazandóvá vált a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló uniós rendelet, rövidebb nevén az FSR[4]. Az FSR 2023. január 12-én került kihirdetésre, mely rendelet a közzététele óta lépcsőzetesen lépett hatályba.

Az FSR rendelet új bejelentési kötelezettséget ír elő mindazon vállalkozások számára, akik az Európai Unió területén belüli összefonódásban vagy közbeszerzési eljárásban vesznek részt és elérik a jogszabályban rögzített küszöbhatárt. Összefoglalásképp az FSR alapján be kell jelenteni:

  • az olyan nem európai uniós tagállam által nyújtott, 50 millió eurónyi hozzájárulással megvalósuló összefonódást, amelynél az összefonódásban részt vevő felek egyike az EU-ban letelepedett vállalkozás és az ott elért árbevétele meghaladja az 500 millió eurót;
  • az olyan közbeszerzési eljárásokat, ahol a becsült szerződéses érték eléri a 250 millió eurót, és az ajánlattevők között van olyan, aki legalább 4 millió euró nagyságú nem uniós forrásból származó pénzügyi támogatásban részesült a bejelentést megelőző 3 évben.

Az FSR bevezetésével az Európai Bizottság célja az Európai Unión kívülről nyújtott, a közös piacot érintő támogatások versenytorzító hatásainak kezelése. Ennek következtében a bejelentések vizsgálata mellett az Európai Bizottság jogosult hivatalból is eljárást indítani azon külföldről érkező támogatásokra, melyeket nem uniós országok nyújtottak és vélhetően torzító hatással bírhatnak a belső piacra.

Ezen új hatáskör hatékony érvényesítésére az Európai Bizottság széles vizsgálati jogkörrel rendelkezik, például helyszíni szemlék lefolytatása, bírságok kiszabása. A 2024. januárjában hatályba lépő rendelkezések az uniós szerv vizsgálati jogkörét egészítik ki a helyszíni vizsgálatra vonatkozó rendelkezések teljessé tételével.

Az FSR által előírt új bejelentési kötelezettség a gyakorlatban a tranzakciók elhúzódását is eredményezheti, illetve új adminisztratív terhet is jelent a küszöbhatárt elérő vállalkozások számára. Az FSR-rel bővebben az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

  1. Új vállalati kötelezettség: ESG beszámoló készítése

2024 elejével számos társaságnak fel kellett készülnie a fenntarthatósági jelentésével összefüggő vállalati rendszer kiépítésére. Ugyanis a 2023. december 12-én elfogadott ESG törvény[5] legnagyobb része már 2024. január 1-jével hatályba lépett, mellyel számos vállalati szereplő számára újabb beszámolási kötelezettség keletkezik. Emlékeztetőként összefoglaljuk, kiknek kell majd a 2024-es adatokról ESG beszámolót készíteni és közzétenni.

A törvény első körben az olyan, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások számára írja elő a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítését, amelyeknél az adott üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a megszabott határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

Ezeknek a vállalkozásoknak tehát először 2025-ben kell majd eleget tenni a törvény által előírt jelentéstételi kötelezettségnek az idei adatokra vonatkozóan.

A megfelelően kiépített ESG jelentéstételi rendszer a jogszabályi megfelelésen túl növeli a vállalat piaci értékét, mely egy erősebb tárgyalási pozíciót eredményezhet egy későbbi tranzakció folyamán.

Amennyiben többet szeretne tudni a 2024-es év fejleményeinek alakulásáról, kövesse nyomon blogbejegyzéseinket, vagy kérdés esetén forduljon bizalommal irodánk szakértőihez.

 

[1] 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet a szélerőművek engedélyezésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

[2]  33/2009. (VI.30.) KHEM rendelet a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól

[3] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

[4] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról

[5] 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról


Írta

Olvass tovább