Az EBH konzultációt indít az ESG kockázatok kezeléséről szóló iránymutatás-tervezetről

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBH) nyilvános konzultációt indított az ESG-kockázatok kezeléséről szóló iránymutatás-tervezetről. Az iránymutatás meghatározza a bankok számára az ESG-kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére vonatkozó követelményeket, beleértve azokat a tervezeteket is, amelyek az Európai Unió klímasemleges gazdaságra való áttéréséből eredő kockázatok kezelésére irányulnak. A válaszok beadásának határideje 2024. április 18.  

Az intézmények biztonsága és stabilitása kihívásokkal néz szembe, mivel az ESG kockázatok, különösen a környezeti kockázatok a tranzíciós és a fizikai kockázatok révén befolyásolják működésüket. Ez potenciálisan a hagyományos pénzügyi kockázatok kategóriáinak változásához vezethet. Az intézmények üzleti modelljének és kockázati profiljának ellenálló képességének biztosítása rövid, közép- és hosszú távon is kulcsfontosságú. Az EBH iránymutatás meghatározza a belső folyamatokra és az ESG-kockázatkezelési gyakorlatokra vonatkozó követelményeket, amelyeket a pénzügyi intézményeknek be kell vezetniük. 

Az iránymutatások szerint az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelően képesek legyenek az ESG kockázatok azonosítására és mérésére, amit az ESG kockázatok rendszeres és átfogó lényegességi értékelése tesz lehetővé, hatékony adatfeldolgozási folyamatokkal és a megközelítések – nevezetesen a kitettség-alapú, portfólió-alapú és forgatókönyv-alapú megközelítések kombinálásával. Az iránymutatások azt is előírnák a bankok számára, hogy az ESG-kockázatokat integrálják a rendszeres kockázatkezelési keretrendszerükbe azáltal, hogy értékelik a hitel-, piaci, működési, reputációs, likviditási, üzleti modell- és koncentrációs kockázatokat befolyásoló tényezőként betöltött szerepüket. 

Az ESG-kockázatok stratégiáikba és belső eljárásaikba való beépítése érdekében az intézményeknek rendszeresen el kell végezniük az ESG-kockázatok lényegességi értékelését. Az elemzésnek intézményspecifikusnak kell lennie, és figyelembe kell vennie az ESG kockázatokat az összes hagyományos pénzügyi kockázati kategóriában. Az átfogóság érdekében az értékelésnek legalább a következőket kell tartalmaznia: kvalitatív és kvantitatív elemek és adatok; az ESG-kockázatok hatása a legjelentősebb tevékenységekre, szolgáltatásokra és termékekre; az átmeneti és a fizikai kockázatok értékelése. Az iránymutatás szerint az értékelésnek kockázatalapú megközelítést kell alkalmaznia, és figyelembe kell vennie a kockázatok megvalósulásának valószínűségét és súlyosságát. Az intézményeknek egy meghatározott elvárásrend1 szerint figyelembe kell venniük legalább az éghajlatváltozáshoz nagymértékben hozzájáruló ágazatoknak való kitettségüket. Ha egy ágazatot nem tekintenek lényegesen kitéve környezeti kockázatoknak, a döntést meg kell indokolni, például az EU Taxonómiával való magas szintű megfeleléssel. 

A bankoknak egyértelműen meg kell határozniuk azokat a belső folyamatokat, amelyekkel felkészülnek a fenntarthatóbb gazdasági működésre való átállásra. Ez magába foglalja a célkitűzések és célértékek meghatározását is. A megvalósíthatóság érdekében a bankoknak jól működő adatkezelési folyamatokkal kell rendelkezniük a tervek kidolgozásához és végrehajtásának nyomon követéséhez szükséges adatok gyűjtésére, ellenőrzésére és aggregálására. Az iránymutatás tervezet arra ösztönzi az intézményeket, hogy egyértelmű és proaktív megközelítést alkalmazzanak a szerződő felekkel szemben, ami magába foglalja a szerződő felek ESG kockázatainak felülvizsgálatát, valamint az ügyfelek számára releváns információk és tanácsadás nyújtását és számos partnerspecifikus intézkedést is. Emellett a bankoknak értékelniük kell átállási folyamatuk, valamint a tervezett intézkedések és célok rövid, közép- és hosszú távú hatását is. Az átállási tervezésben szereplő változások mellé aktualizált kockázatkezelési politika elkészítését várja el az irányelv.  

Az iránymutatások emellett előírnák a bankok számára, hogy a tőkekövetelményekről szóló irányelv (Capital Requirement Directive, CRD) 76. cikkének (2) pontja szerinti terveket dolgozzanak ki az éghajlatváltozásból eredő kockázatok, valamint az ESG-tényezőkből és szabályozási célkitűzésekből eredő pénzügyi kockázatok kezelésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézményeknek olyan szervezeti hierarchiát kell kialakítaniuk, amelynek egyes szintjein az intézmény minden jelentős kockázatát, kockázatkezelési politikáját és annak változásait felügyelik. A konzultáció célja, hogy felmérje az intézmények igényeit az ESG kockázatértékeléssel és az iránymutatással kapcsolatban, illetve, hogy információt gyűjtsön az érdekelt felek véleményéről, például a követelmények részletességével kapcsolatban, és rákérdez arra, hogy milyen eszközök (pl. sablonok, tervek stb.) lehetnek hasznosak a követelmények teljesítéséhez. Az EBH munkatársai arról is szeretnének hallani, hogy a válaszadók milyen kihívásokkal szembesültek az iránymutatás megismerésekor. 

A konzultációval kapcsolatos észrevételeket az EBH konzultációs oldalán lehet benyújtani, a határidő 2024. április 18. A visszajelzéseket az iránymutatások véglegesítése során figyelembe veszik majd. A konzultációs dokumentumról 2023. február 28-án virtuális nyilvános meghallgatásra kerül sor. Az iránymutatás tervezetről, valamint a konzultációról részletesebben az EBH honlapján olvashat. 


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább