A sport és versenyjog kapcsolata a Szuperliga-ügy fényében II.

A sportszövetségek piacán is tilalmazott olyan átláthatóságtól, objektív kritériumoktól mentes előzetes jóváhagyási rendszer bevezetése és részvételi tilalom kikötése, mely képes új, potenciális versenytárs piacra lépését megakadályozni. Az Európai Unió Bíróságának 2023. december 21-én közzétett döntése értelmében az átláthatóság, a célhoz kötöttség és az arányosság hiánya miatt jogellenesnek minősülnek a FIFA és az UEFA szabályzatai, amelyek előzetes beleegyezéshez kötik egy olyan újonnan megalapuló labdarúgó liga programtervét, mint amilyen a Szuperliga, és további tilalmat írnak elő azon klubok és játékosok számára, akik ezen új versenyrendszerben játszanának.

Az Európai Unió Bírósága 2023 decemberében közzétett döntésében elmarasztalta a svájci székhelyű szövetségek (FIFA, UEFA) Szuperligával szembeni gyakorlatát. Az uniós bíróság kimondta, hogy az eljárás alá vont futball szövetségek szabályzata jogellenes, s így sérti az uniós versenyjogot. Alkalmasak ugyanis a verseny korlátozására azon szabályok, amelyek a FIFA és az UEFA részére az e versenyekhez kapcsolódó jogok kereskedelmi hasznosítása feletti kizárólagos ellenőrzést biztosítanak.

A döntés előzménye

2021-ben tizenkét európai futballklub kezdeményezte egy új futballiga létrehozását Szuperliga név alatt. Az új liga létrehozásának célja egy olyan versenysorozat megteremtése volt, mely méltó kihívója és versenytársa lehetne az UEFA által szervezett Bajnokok Ligájának. Erre tekintettel, a piacot uraló FIFA és UEFA ellenezték az új liga létrehozását, melynek érvényesülését a csapatokra és a játékosokra kiszabott különböző szankciók bevezetésével próbálták meg hátráltatni. A futballszövetségek által alkalmazott gyakorlat miatt a Szuperliga mögötti vállalat („European Superleague Company”) a helyzet orvoslására keresetet nyújtott be a FIFA és az UEFA ellen a madridi kereskedelmi bírósághoz arra hivatkozva, hogy a versenyek jóváhagyására és a médiajogok hasznosítására vonatkozó szabályaik ellentétesek az uniós joggal.

Az illetékes spanyol bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának az eljárását. Az előzetesen közzétett főtanácsnoki indítvány az uniós joggal összeegyeztethetőnek vélte az óriás futball ligák vitatott magatartását, mellyel azonban a decemberi ítélet ellentétes következtetésre jutott.

A jogellenesség megállapítása

Első lépésként az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a klubok közötti labdarúgóversenyek szervezése és a médiajogok hasznosítása gazdasági tevékenységnek minősül, ezért meg kell felelniük a versenyszabályoknak.

Majd az uniós bíróságnak el kellett döntenie, hogy a FIFA és UEFA, mint monopol helyzetben lévő sportszövetségek magatartása megsértette-e a versenyjogi szabályokat azzal, hogy visszaéltek gazdasági erőfölényes helyzetükkel, amikor előzetes jóváhagyásához kötötték a klubok közötti labdarúgó-versenyek létrehozását, valamint az abban való részvételt a futballcsapatok és sportolók számára. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés azért tiltott, mert gyengítheti a versenyt a belső piacon. Nem önmagában a gazdasági erőfölény fennállása jogellenes, hanem csak az azzal való visszaélés. A visszaélés vizsgálatánál különös jelentőséggel bírt a sport piacának, egyedi jellemzőinek figyelembevétele, nevezetesen, hogy ezen a területen léteznek olyan szabályozási és ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szövetségek, melyek akár szankciók kiszabására is jogosultak, s amelyek ezen regulatív hatáskörükkel párhuzamosan maguk is szerveznek versenyeket.

A FIFA és az UEFA monopol helyzetben vannak a vizsgált piacon. Az óriásligák által lefektetett szabályok be nem tartása szankciókkal járt természetes és jogi személyekre egyaránt, mely szankciók között szerepelt a labdarúgó klubok kizárása a FIFA és az UEFA által szervezett valamennyi versenyből, játékosok számára a klubok közötti versenyeken való részvételének megtiltása, valamint a nemzeti labdarúgó-szövetségek csapatai közötti mérkőzéseken való részvételük megtiltása. Ezen szankciók kilátásba helyezésével súlyos hátrányokkal kellett szembenézniük azon játékosoknak és kluboknak, akik részt vettek volna a Szuperligában. Ezért, tekintettel arra, hogy a monopol helyzetben lévő óriásligák magatartása képes megnehezíteni és megakadályozni egy potenciális versenytárs piacra lépését, s így csökkenteni a piaci versenyt, a bíróság érvelése értelmében a FIFA és az UEFA megsértették a versenyjogi szabályokat. Mentesülést nyerhet azonban az eljárás alá vont vállalkozás, ha be tudja bizonyítani, hogy a kérdéses magatartását egy átlátható, objektív, megkülönböztetéstől mentes és arányos szempontrendszer mentén alakította ki. A FIFA és az UEFA szabályzataiban azonban nem voltak rögzítve ilyen kritériumok, ezért versenyjogi szempontból nyilvánvaló, hogy visszaéltek erőfölényes helyzetükkel.

Az uniós bíróság döntése nem jelenti azt, hogy egy olyan versenyt, mint a Szuperliga, feltétlenül jóvá kell hagyni, azonban a kérdéses esetben a FIFA és az UEFA által megvalósított magatartás jogellenesnek tekintendő. Továbbá, a fentiekben kifejtett ítélet ellenére is kérdéses a Szuperliga létrejötte, tekintettel arra, hogy a ligában eredetileg szereplő számos klub már visszalépett a részvételtől.


Írta

Olvass tovább