Az MNB Zöld Ajánlást adott ki a biztosítási szektorra

Az MNB a felügyelete alá tartozó szektorok vonatkozásában áttekintette a klímaváltozással kapcsolatos feladatait. A banki szektorhoz hasonlóan úgy értékelte, hogy a klímaváltozás negatív hatásaival szembeni ellenállóképesség javításában, illetve a klímakockázatok és lehetőségek tekintetében is nagyon fontos szerepet tölt be a biztosítási szektor. Ezen értékelés eredményeként úgynevezett „biztosítói zöld ajánlást” (az Ajánlást) adott ki, amely a magyarországi székhellyel rendelkező biztosítókra vonatkozik.  

Az Ajánlás célja, hogy a biztosítók felé egységes hatósági elvárásokat támasszon a fenntarthatósági szempontok mindennapos működésbe történő beépítésével szemben, kiemelten fókuszálva a környezeti tényezőkre. A negatív gyakorlatok elkerülését támogathatja az Ajánlásban megjelenő klímakockázati felmérés vagy a klímastresszteszt, mely többek között eddig ismeretlen, új feladatok elé állítja a biztosítási szektor szereplőit. Ahogy az Ajánlás is kiemeli, a klímaváltozás nem csak kockázatokat rejt magában, hanem üzleti lehetőségeket (pl. zöld termékek fejlesztését), melyre szintén érdemes fókuszálni a stratégiai irányvonalak meghatározásakor.  

Háttér 

A biztosítókat érintő éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat (klímakockázatokat) két fő kategóriába – fizikai és átállási kockázatokba- sorolhatjuk. A fizikai kockázatok az éghajlatváltozás nyomán kialakuló extrém időjárási jelenségek és egyéb természethez köthető nagy emberi, illetve anyagi kárral együtt járó események bekövetkezési válószínűségének és mértékének bizonytalanságából származnak. Az átállási kockázatok olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállás, a mitigációs, valamint adaptációs tevékenység érdekében bekövetkező jogszabályi, technológiai, piaci, ügyfélviselkedési szokások változásból erednek. A klímakockázatok kihatással vannak a hagyományos kockázati kategóriákra, különös tekintettel a jogi és reputációs kockázatokra (pl. klímaváltozással kapcsolatos elvárásoknak történő megfelelés elmulasztása, greenwashing), illetve a felelősségi kockázatokra (pl: a klímakockázatok nem megfelelő kezelésével kapcsolatos kockázatok felelősségbiztosításokhoz kapcsolódóan). 

Általános elvárások  

Az Ajánlás alapelve, hogy azt az arányosság elvével, vagyis a biztosító méretével, a biztosítási tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban kell alkalmazni. Fontos pillére az Ajánlásnak, hogy egy biztosítási csoport esetében maga a csoport és az egyes csoporttagok is alkalmazzák az ajánlásnak megfelelő elveket. 

Az Ajánlás fő céljait négy terület mentén összpontosítja:  

  • Üzleti modell és stratégia   
  • Vállalatirányítás  
  • Kockázatvállalási- és kezelési gyakorlatok  
  • Beszámolók és közzétételi kötelezettségek  

Az MNB elvárja, hogy a biztosítók végezzenek önértékelési felmérést, amely magába foglalja az elvárások kapcsán feltárt hiányoságok feltérképezését („gap analysis”), valamint egy ezen alapuló ambiciózus, de megvalósítható akciótervet, amelyet 2024. június 30-ig be kell nyújtani az MNB részére. Az Ajánlás alkalmazása 2025. január 1-től kötelező. 

Elvárások a biztosító üzleti modelljére és stratégiájára vonatkozóan 

Az MNB elvárja, hogy a biztosító beépítse a környezeti szempontokat és tényezőket a stratégiájába és az üzleti modelljébe. Az Ajánlás javaslatot tesz a klímakockázatok és lehetőségek azonosítására rövid, közép- és hosszú távon (legalább 10 éves időtávra vonatkozóan), valamint az üzleti stratégia szempontjából lényeges kockázatok, illetve az ezen kockázatokkal szembeni ellenállóképesség meghatározására. Az MNB elvárja, hogy a biztosító a stratégia és az üzleti modell következő felülvizsgálatakor a kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos versenyelőnyök mellett a sebezhetőségi pontokat és a megvalósításhoz kapcsolódó kockázatokat is azonosítsa és megfelelően dokumentálja azokat.  

Az Ajánlás alapján az MNB javasolja, hogy a biztosító mérje környezeti teljesítményét, és törekedjen annak javítására; helyi szintű és az ügyfeleit is érintő lépéseket tegyen a teljes karbon- és ökológiai lábnyoma, valamint a klímakockázatok csökkentése érdekében a kettős lényegességi perspektívával és a saját üzleti stratégiájával összhangban. 

Az MNB javasolja az ENSZ Fenntartható Biztosítási Irányelveinek implementációját mind a biztosító stratégiáját, mind pedig a belső irányítási rendszereit illetően. Az Ajánlás kitér arra is, hogy pontosan melyek ezek az irányelvek.  

Elvárások a biztosítók vállalatirányításával kapcsolatban 

A vállalatirányítási rendszerrel kapcsolatban elvárás, hogy a biztosító vizsgálja a lényeges klímakockázatokat és azok potenciális hatásait, valamint biztosítsa a kapcsolódó szakmai tudásbázis kialakítását a kockázatok kezelésében résztvevő munkavállalók képzésével. A klímakockázatokat ezenfelül be kell építeni az alapvető vállalati funkciókba, illetve össze kell hangolni a belső szabályzatokkal, stratégiákkal, melyhez szükséges a humán és pénzügyi erőforrások biztosítása. Továbbá jó gyakorlat, ha a biztosító beépíti a fenntartható finanszírozással kapcsolatos teljesítménymutatókat a javadalmazási politikájába is. 

A biztosítóknak átfogó tájékoztatást kell nyújtani a megfelelő háttérismeretekkel felruházott vezetők részére éves klímakockázati értékelés formájában, melynek részét képezi az MNB számára benyújtott akcióterv végrehajtásáról történő helyzetjelentés is. A kapcsolódó adatokat integrálni kell a meglévő kockázati kategóriákba, és figyelembe kell venni azokat az éves pénzügyi és stratégiai tervezés során. 

Az MNB elvárja, hogy a biztosító hozzon létre külön szervezeti egységet vagy funkciót, vagy nevezze ki a klímakockázatok kezeléséért és kontrolljáért felelős vezetőt (ún. chief sustainability officert), aki rendszeresen beszámol a tevékenységéről az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületnek.  

A belső irányítási és belső kontroll funkciót ellátók felelősségének meghatározásakor figyelembe kell venni a klímakockázatokat, azok hatékony kezelését, a historikus adatokban rejlő bizonytalanságot, illetve folyamatosan fejleszteni kell az ehhez kapcsolódó eszközöket és a módszertanokat. Az Ajánlás elvárja, hogy a rendszeres belső ellenőrzések terjedjenek ki a rövid- közép és hosszútávú klímakockázatokra is.  

Elvárások a biztosító kockázatvállalási és -kezelési gyakorlatával kapcsolatban 

Elvárás a biztosítóktól, hogy értékeljék a klímakockázati kitettségeiket. Az MNB elvárja, hogy a biztosító az értékelés eredményeivel arányosan végezzen rendszeresen kvalitatív és kvantitatív elemzéseket. Ez is tükrözi az Ajánlás általános alapelvét -amely egyúttal a Szolvencia II rendszer egyik alapelve is-, az arányosság elvét. Szükséges, hogy az említett értékelések eredményei beépüljenek a biztosító kockázatkezelési rendszerébe, és megjelenjenek az ORSA folyamatban és jelentésben is. Lényeges elvárás olyan belső irányelvek kialakítása is, melyek szabályozzák, hogy a klímakockázatok értékelése, nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. 

A klímakockázatok sokféle biztosítást érinthetnek, a fizikai kockázatok tekintetében a vagyonbiztosítások a leginkább érintettek. Kulcsfontosságú a károk megelőzése és mérséklése, ezért elvárt, hogy a biztosító megfelelően informálja az ügyfeleit és támogassa őket a kockázatok mérséklésében, az adaptációban és a fenti kockázatokkal szembeni ellenállóképesség növelésében. Az Ajánlás tartalmazza, hogy ezek kapcsán milyen tevékenységeket tart jó gyakorlatnak az MNB. Erre egy példa a korai előrejelző rendszerek (pl. vihar) üzemeltetése az ügyfelek felé, mely gyakorlat már meg is jelent a magyar biztosítási piacon.  

Az MNB elvárja, hogy a biztosító termékjóváhagyási folyamata vegye figyelembe az ügyfelek befektetési termékekkel kapcsolatos, fenntarthatóságra vonatkozó esetleges célkitűzéseit is. Ajánlott a unit-linked (UL) biztosítások esetében olyan eszközalapok elérhetővé tétele, melyek eleget tesznek a vonatkozó EU szabályozás legmagasabb kategóriájának (SFDR 9-es cikkely szerinti, „sötétzöld” alap) is. Továbbá javasolt a biztosító számára, hogy a klímakockázatokat is figyelembe vegye a befektetési döntések meghozatalánál. 

A klímakockázatok saját működésre, valamint a szolgáltatások nyújtására gyakorolt hatásának felmérése, illetve a lényeges hatások megjelenítése a biztosító üzletmenet-folytonossági tervében egyaránt elvárt az Ajánlás szerint. A biztosítási szektorra vonatkozóan célkitűzés, hogy a biztosítók mindennapi működésébe beépüljenek a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) tényezők. Ezzel összhangban az MNB elvárja, hogy a biztosító működési kockázatkezelési keretrendszere figyelembe vegye a klímakockázatokat is. Kiemelésre került, hogy a biztosító forgatókönyv-elemzések keretében mérje fel a működési kockázatokra ható, klímakockázatokkal kapcsolatos események kockázatát, és dolgozzon ki azokra vonatkozó kockázatcsökkentő eljárásokat. Elvárt, hogy a biztosító veszteségadat-gyűjtési tevékenysége kiterjedjen az éghajlatváltozás által okozott, nem elhanyagolható nagyságú veszteségekre is. 

Az Ajánlás alapján elvárt annak figyelembevétele, hogy a biztosító tevékenysége milyen mértékben növeli az éghajlatváltozás fizikai vagy átállási kockázatai miatt bekövetkező veszteségekkel kapcsolatos jövőbeli reputációs károkat vagy jogi kockázatokat. Például az ökológiai- és karbonlábnyom eredményes csökkentésének hiánya jogi felelősségre vonási és reputációs kockázatot jelent. 

Közzétételi kötelezettségek  

Az Ajánlás elvárja, hogy a biztosítók tegyék meg a szükséges intézkedéseket a klímakockázatokkal kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények kapcsán megbízható adatokra építve, és folyamatosan fejlesszék azokat. A klímakockázatokról szóló lényegességi felmérést közzé kell tenni. Amennyiben a biztosító nem tartja lényegesnek a klímakockázatokat, úgy a megfelelő mennyiségű és minőségű információval alátámasztott döntést is nyilvánosságra kell hozni. Az Ajánlás javasolja az átfogó fenntarthatósági jelentés közzétételét is, legalább éves rendszerességgel.  

Továbbá elvárt, hogy a biztosítók tegyék közzé a kitettségeiket iparági és fenntartható-nem fenntartható bontásban (a már létező adattaxonómiák mentén). Közzé kell tenni azt is, hogy a klímakockázatokat és lehetőségeket hogyan veszik figyelembe a befektetési politikában 

Az MNB jó gyakorlatnak tartja, hogy a nem pénzügyi kimutatást (akár az üzleti jelentés részeként vagy önállóan) is nyilvánosságra hozzák, továbbá ajánlja ezek könyvvizsgálói véleményezését is. 

Konklúzió 

Az Ajánlás négy fő terület mentén fogalmaz meg a biztosítók felé javaslatokat és elvárásokat. A fenntarthatósági faktorok beépítése a biztosítók mindennapi gyakorlatába komoly feladat elé állítja az egész biztosítási szektort, mivel az eddigi működéssel szemben a klímakockázatokat és lehetőségeket hosszútávú, előretekintő megközelítéssel szükséges vizsgálni. Annak érdekében, hogy a kihívásokkal hatékonyan és sikeresen tudjanak megküzdeni a piaci szereplők, az Ajánlás által megfogalmazott feladatok megoldását érdemes minél előbb elkezdeni. 


Írta

Olvass tovább