Az Európai Parlament elfogadta az európai zöld kötvény szabványt

Október 5-én az Európai Parlament 418-79 arányban szavazta meg az új európai zöld kötvény (EuGB) címke elfogadását. A jelző adoptálása jelentős előrelépésnek tekinthető a greenwashing elleni küzdelemben, mivel az önkéntes szabvány részletes kritériumrendszere biztosítja, hogy a kibocsátók a kötvényből származó összegeket kizárólag a zöld átmenetet támogató tevékenységekre fordíthassák.  

A Párizsi Egyezménynek megfelelőn az Európai Unió arra törekszik, hogy 2050-re gazdasági működését klímasemleges, fenntartható, energia- és erőforráshatékony, körforgásos és igazságos rendszerré alakítsa át. A fenntartható gazdasági működésre való áttérésre Green Transition (zöld átállás) néven szoktak hivatkozni, mely jelentős pénzügyi forrásokat igényel. Az európai zöld kötvény szabvánnyal kapcsolatban korábban itt írtunk.A környezeti szempontból fenntartható kötvények az egyik legjelentősebb finanszírozási forrásai a zöld technológiáknak és az olyan tevékenységnek és befektetéseknek, amelyek a zöld átállást támogatják. Ezen kötvények kibocsátási volumene megnövekedett az elmúlt években, mivel mind a vállalatok, mind az állami kibocsátók egyre gyakrabban használják fel a kötvényeket fenntartható tevékenységek finanszírozására. A fenntarthatósághoz kapcsolható kötvények kibocsátása 2021-ben 1,1 billió dollár volt, míg 2022-ben a megváltozott makrogazdasági környezet miatt csökkent, azonban a teljes kötvénypiacon belüli részesedés ekkor sem esett vissza. Ezután 2023-ban a kibocsátások már ismét növekvő tendenciát mutatnak.  

Ilyen fajta kötvényeket pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások mellett állami kibocsátók hoznak forgalomba, azonban korábban még nem volt egy olyan egységes és széleskörű lefedettségű meghatározás, ami a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek részleteit fektette volna le. Ezt a feladatot az Európai Unióban az EU Taxonómia látja el, amiben ilyen tevékenységek és azok megfelelési kritériumai vannak részletezve, így biztosítva, hogy a kötvények összhangban vannak a Párizsi Megállapodásban meghatározott célkitűzésekkel. Az EU Taxonómiával kapcsolatban a KPMG Magyarország blogján olvashat bővebben. 

Az egységes szabványok hiánya miatt a tagállamok eltérő intézkedéseket fogadnak el, melyek negatívan befolyásolják a belső piacot és a fenntartható kötvények kibocsátóit. Az eltérő piaci gyakorlatok és szabványok megnehezítik a kötvények összehasonlítását, valamint növelik a greenwashing esélyét és a befektetési döntések torzításának kockázatát. 

Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az összehasonlítás lehetősége a kötvénypiacon, szükség volt egy harmonizált szabályzatra. Az „európai zöld kötvény” vagy „EuGB” megnevezést használó kibocsátók egy ilyen egységes, de önkéntes jellegű követelményrendszernek megfelelve tudják elősegíteni, hogy csökkenjen az értékelési költségek és a greenwashing esélye, valamint növekedjen a piaci hatékonyság.  

A szabványban lefektetett követelmények szerint a kötvényből befolyt összeg nettó értékét kell környezeti szempontból pozitív hatású – azaz EU Taxonómiához igazodó – tevékenységekre költeni. A nettó érték a bruttó kibocsátási érték és a kibocsátási költségek (kibocsátást vezető pénzügyi közvetítők költségei, a tanácsadói költségek, a jogi költségek, a minősítési költségek és a külső felülvizsgálathoz kapcsolódó költségek) különbsége. A kibocsátó dönthet úgy, hogy a bruttó összeget használja fel a támogatható tevékenységek finanszírozására. A kötvényekből származó bevételt a következő kategóriákba eső tételekre lehet fordítani: 

  1. Olyan befektetések finanszírozására, amelyek nem pénzügyi eszközök, de kapcsolódnak olyan gazdasági tevékenységekhez, amelyek megfelelnek a követelményeknek. 
  2. Olyan pénzügyi eszközök finanszírozására, amelyek legkésőbb 5 évvel a kötvény kibocsátása után hoznak létre és olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak, amelyek megfelelnek a követelményeknek. 
  3. Háztartások eszközeinek és kiadásainak finanszírozására is lehet a bevételeket fordítani, mivel ezek is pozitív hatást gyakorolhatnak hosszú távon. 
  4. Mivel a CapEx és a OpEx kiadásokat tárgyi eszközök beszerzésére, korszerűsítésére vagy karbantartására lehet felhasználni, így a szabvány keretein belül lehetőség van az ilyen kötvényekből származó bevételeket olyan tőke- és működési kiadások finanszírozására felhasználni, amelyek olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyek megfelelnek az EU taxonómiai követelményeknek. 

Bizonyos ágazatok részét képző gazdasági tevékenységek esetében még nem létezik hatályba lépett technikai kritérium. Az ilyen tevékenységek bevonásának érdekében korlátozott mértékű rugalmasságot biztosít a szabvány. A kibocsátó a kötvénykibocsátásból származó összeg 15 százalékát fordíthatja olyan gazdasági tevékenységekre, amelyek megfelelnek a taxonómia követelményeinek, de olyan ágazatokba tartoznak, amelyek még nem rendelkeznek az EU Taxonómia kritériumaihoz igazodó kritériumokkal. Ilyen tevékenységek finanszírozásának feltétele, hogy a kibocsátó egyértelműen ismerteti az allokált összeg által támogatott gazdasági tevékenységet. 

A globális kibocsátások jelentős mértékben, 60%-ban az európai piacon történnek, így sokat számít, hogy milyen irányban tartanak az Európai Unió tervei, és így mennyire terjed el az EuGB sztenderd. 


Írta

Olvass tovább