Ismerd meg a hazai ESG törvény részleteit!

Az Európai Zöld Megállapodás megvalósításának támogatására a hazai jogalkotó egy új szabályozás bevezetését kezdeményezte. Az ezzel kapcsolatos ESG törvényjavaslatot és annak a jogalkotási eljárásban javasolt módosításait az Országgyűlés december 12-én fogadta el, ami december 22-én kihirdetésre került, így az új rendelkezésre tekintettel érdemes elkezdeni a felkészülést. A törvény a fenntartható finanszírozást, az egységes vállalati felelősségvállalást hivatott környezettudatos, társadalmi és vállalatirányítási szempontok mentén szabályozni, így jelentős lépést tesz a fenntartható gyakorlatok előmozdítása felé. Ebben a blogposztban közelebbről ismertetjük a törvény kulcsfontosságú elemeit, valamint kitekintést nyújtunk a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos új szabályozás potenciális következményeire vonatkozóan. 

A hazai ESG beszámolás nem összetévesztendő a CSRD által előírt és a tagállamok által a hazai gyakorlatba átültetendő fenntarthatósági közzétételi kötelezettséggel. Ez utóbbi implementálására is kiterjed a törvény, mégpedig a Számviteli és a Könyvvizsgálói Kamarai törvény egyes rendelkezéseinek módosítása révén. Így a vezetői jelentésben, annak elkülönült részeként fenntarthatósági jelentést kell közzétenni az ESRS sztenderdek mentén, és kötelező lesz a közzétett adatok korlátozott bizonyossági szintű tanúsítása (limited assurance) is. Ebben a blog posztban a hazai ESG beszámolás részleteit ismertetjük kizárólag.

A hazai ESG beszámolás nem összetévesztendő a CSRD által előírt és a tagállamok által a hazai gyakorlatba átültetendő fenntarthatósági közzétételi kötelezettséggel. Ez utóbbi implementálására is kiterjed a törvény, mégpedig a Számviteli és a Könyvvizsgálói Kamarai törvény egyes rendelkezéseinek módosítása révén. Így a vezetői jelentésben, annak elkülönült részeként fenntarthatósági jelentést kell közzétenni az ESRS sztenderdek mentén, és kötelező lesz a közzétett adatok korlátozott bizonyossági szintű tanúsítása (limited assurance) is. 

A nemzeti ESG keretrendszer elemei 

A nemzeti ESG keretrendszer szabályozást tartalmaz a nemzeti CSDDD-re (azaz a beszállítói lánc átvilágítására vonatkozó irányelvre), a nemzeti ESG beszámolási kötelezettségek rögzítésére, illetve a piacszabályozásra és a CSRD implementációra vonatkozóan. A nemzeti CSDDD-nek, azaz a beszállítói láncok átláthatóságára vonatkozó szabályoknak köszönhetően a vállalatoknak a beszállítói láncukra kiterjedően ESG átvilágítási kötelezettsége áll fenn, illetve minimálisan teljesítendő kötelező folyamatok kerülnek meghatározásra.  

Erre tekintettel a vállalkozásoknak megfelelő és hatékony kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében, aminek a része lesz a rendszeres kockázatelemzés, valamint meghatározott vállalatok esetében a stratégiaalkotás is. 

Emellett, a törvény alapján az érintett vállalkozásoknak, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú nyilvános ESG beszámolót kell készíteniük és közzétenniük a fenntarthatósági kérdések tekintetében, amelyek tartalma – az első év kivételével – korlátozás nélkül megismerhető és bárki számára elérhető lesz. A beszámolás a kidolgozás alatt álló nemzeti ESG sztenderdeknek megfelelően történik majd, ami az európai elvárásokra építve esetenként az ESRS-eken túlmutató adattartalmat is magában foglalhat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a KPI-ok (kulcs teljesítményindikátorok) tekintetében kettős adatszolgáltatási kötelezettségre kell számítaniuk a bizonyos mérethatárt elérő nem pénzügyi vállalkozásoknak.  

Az ESG beszámolóra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek határideje fokozatosan jelenik meg a hazai vállalatok számára, hasonlóan az uniós irányelvekben bevezetett értékhatárokhoz. 

Jelentéstétel 2025-ben a 2024-es adatokról 

Jelentést tesznek majd azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 

  • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, 
  • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, 
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt. 
Jelentéstétel 2026-ban a 2025-ös adatokról 

Jelentési kötelezettsége lesz azoknak a nagyvállalkozásoknak, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 

  • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió HUF-ot, 
  • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió HUF-ot, 
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt 
Jelentéstétel 2027-ben a 2026-os adatokról 

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő KKV-knak 2027-ben kell először jelenteniük a 2026-os adatokra vonatkozóan. Ezzel a mikrovállalkozások kivételével 2027-től teljessé válik az érintetti kör. 

A törvény– a CSRD-val ellentétben – meglehetősen szűk mozgásteret ad a jelentéstétel alóli mentességre. Míg az eredetileg nyilvánosságra hozott szöveg még tartalmazta, addig a módosító indítvány törölte annak lehetőségét, hogy azon leányvállalat, akinek a belföldön vagy az EU területén székhellyel rendelkező anyavállalata székhelye szerinti jognak megfelelő ESG beszámolója tartalmazza az adatait, mentesül az ESG beszámoló készítési kötelezettség alól. 

Az EU-s irányelvben lefektetettekhez hasonlóan a hazai ESG beszámolóra nézve is kötelező tanúsítás lesz érvényben, amihez a tanúsítási sztenderdeket hatósági rendelet fogja tartalmazni. Az ESG beszámolót tanúsítók ezen sztenderdek szerint végzik majd munkájukat. 

A törvény piacszabályozási mechanizmusa magában foglalja az ESG tanácsadók, az ESG tanúsítók, a minősítők és a szoftverpiac felügyeletét. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrzéseket fog végezni és jogkövetkezményeket is (bírság) alkalmaz a törvény betartatása céljából. A megfelelő minősítéssel rendelkező vállalkozások előnyökre is számíthatnak: bizonyos támogatások válhatnak elérhetővé számukra, ezáltal további versenyelőnyökre tehetnek szert. A vállalkozások beszállítóit sem kerüli el a szabályozás: az átvilágítási eljárások eredményes működéséhez szükség van az ellátási lánc és a vállalat közötti folyamatos párbeszédre, esetenként korrekciós intézkedések végrehajtására. A beszállítóknak nyilatkozniuk is kell a vállalkozás felé az ESG szempontok teljesüléséről, amit érdemes komolyan venni, mert komoly hiányosságok esetén a bírságon felül a vállalkozás köteles felmondani a beszállítóval kötött szerződést. 

A nemzeti ESG rendszer végrehajtási intézményrendszere 

A fenntarthatósági kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok végrehajtása sok szereplős folyamat és lépcsőzetes bevezetésen keresztül közvetlenül vagy közvetve gyakorlatilag minden Magyarország területén működő vállalat érintetté válik.  

A törvénytervezet az alábbi szereplőket határozza meg a nemzeti ESG rendszer végrehajtási intézményrendszerben: 

  • ESG tanácsadók, olyan szakképzett és akkreditált szereplők, akik az ESG beszámoló összeállításában segítik a vállalatokat, pontosabban közreműködnek a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesznek a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában 
  • ESG tanúsítók feladata az ESG beszámoló tanúsítása. Az ESG beszámoló tanúsítása kötelező a törvény szerint.   
  • ESG minősítők, akik minősítik a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából (opcionális) 
  • A fenntarthatósági szoftvereket forgalmazók és gyártók, olyan szereplők, akik ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak a piacon 
  • Az ESG biztosítók, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti, ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő biztosítási tevékenységet végző jogi személyek  

A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter feladatkörébe tartoznak majd az európai uniós rendelkezésekből adódó kormányzati feladatok, az ESG kormányzati szakmai feladatok, valamint a vállalkozások szemléletformálást célzó támogatási programok koordinálása. A miniszter továbbá az IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) útján látja el többek közt a következő feladatokat: kkv-k számára ESG felkészítési támogató programok koordinálása, ESG tanácsadói képzés szervezése, ESG tanácsadókat oktató intézmények akkreditációja.  

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) nyilvántartásokat vezet az intézmény rendszeri szereplőkről, akkreditálja az ESG tanácsadókat, tanúsítókat, oktatást végző szervezeteket, szoftver forgalmazókat és gyártókat, felügyeli a vállalkozások panaszkezelési rendszerének működését, hatósági ellenőrzéseket folytat le és jogkövetkezményeket érvényesít, valamint működteti az online ESG menedzsment platformot és a hitelesített támogatás-menedzsment központot. . Az ESG menedzsment platform, egy elektronikus felület, amely biztosítja, hogy a vállalkozások ESG adatszolgáltatást tehessenek az SZTFH felé, illetve közzétehetik az ESG beszámolót és a hozzá tartozó ESG tanúsítványt is. 

Létrejönne továbbá egy Nemzeti ESG Tanács is, valamint egy ESG Akkreditációs Bizottság is, a kapcsolódó állami feladatok segítésére. A Nemzeti ESG Tanács az ESG beszámoló minimumkövetelményeivel kapcsolatban, az ESG Akkreditációs Bizottság pedig az ESG tanácsadók akkreditációjának követelményrendszerével kapcsolatban nyújtana tanácsot. 

A hazai ESG törvénnyel Magyarország komoly lépéseket tesz a fenntartható gazdasági gyakorlatok irányába, támogatva ezzel az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit és az Európai Unió fenntarthatósági jogszabályainak implementálását. A törvény átfogó rendszert hív életre, amely nemcsak a vállalatokat kötelezi a fenntarthatósági/ESG beszámolók elkészítésére, de szigorú piacszabályozással és tanúsítói rendszerrel garantálja is a betartását. A nemzeti ESG keretrendszer kitér az E, S, és G pillérekre, kiemelt hangsúllyal a társadalmi szempontokra, a családbarát vállalkozási rendszer erősítésére. Az intézkedések, amelyek a fenntartható gyakorlatokra, átláthatóságra és felelősségvállalásra összpontosítanak, tagadhatatlanul kihívások elé állítják a vállalatokat, de egyúttal teret teremtenek az innovációra és a társadalmi felelősségvállalás erősítésére. A fenntartható szemléletű megközelítés értelmében a vállalkozásoknak nem a bírságok elkerülése miatt fontos, hogy felkészüljenek az előttük álló jelentéstételi kötelezettségekre és kövessék az új törvény által meghatározott lépéseket, hanem azért, hogy a jelenleg vagy a közeljövőben hozott fenntarthatósági döntéseik révén biztosítsák hosszabb távú versenyképességüket.  

_________

A KPMG ESG Érettségi Felmérése rávilágít az ESG-vel kapcsolatos erősségekre és gyengeségekre, azonosítja a kezelendő hiányosságokat, valamint jelzi az ESG-hez kötődő kockázatok és a fejlesztendő lehetőségek kapcsán. Ha szeretne egy első áttekintést kapni szervezete ESG-állapotáról, töltse ki a KPMG ESG Érettségi Felmérését: bit.ly/ESGHealthCheck


Írta

Olvass tovább