A greeniumról: a zöld finanszírozási megoldások hozamelőnye

A fenntartható kötvények kibocsátása Magyarországon és világszinten egyaránt gyors növekedési pályára került az elmúlt években a gazdaságok fenntartható újrastrukturálását célzó szabályozói és önkéntes alapú kezdeményezéseknek köszönhetően. A S&P várakozásai szerint 2023-ban 900 milliárd dollár körüli fenntartható kötvénykibocsátás várható, ami több mint kétszeres növekedés a 2019-es kibocsátási szinthez képest és 14-16%-a az összes kötvénykibocsátásnak. A zöldkötvények hagyományos kötvényekhez viszonyított hozamelőnye – az úgynevezett greenium – körül ugyanakkor jelentős szakmai vita bontakozott ki, jelen bejegyzésben a greeniummal kapcsolatos szakirodalmat, piaci tapasztalatokat tekintjük át. 

A zöldkötvények piacának az egyik meghatározó szegmensét a szuverén kibocsátások jelentik, összhangban az államok kiemelt szerepével a fenntarthatósági célok teljesítésében. Németország és Dánia 2020 és 2022 között több alkalommal bocsátott ki „iker” állampapírokat, vagyis azonos időpontban és struktúrában helyezett a piacra hagyományos és zöld állampapírokat az összehasonlítás megkönnyítését célozva. Az IMF 2023-as kutatása2 szerint ezeknél a zöld állampapíroknál kis mértékű – 3-4 bázispontos – hozamelőnyt lehetett azonosítani. Ugyanebben a kutatásban az IMF szerzői panel regresszió elemzéssel 15 további országra elvégzett vizsgálata alapján a fejlett országok esetében csak minimális – 2,7 bázispontos – hozamelőnyt azonosítottak, a feltörekvő országok esetében viszont az átlagos greenium már elérte a 11,6 bázispontot. A greenium mértékében jelentős eltérések mutatkoztak: Ausztria, Spanyolország és Írország esetében negatív értéket azonosítattak, míg egyes magasabb hozamkörnyezettel jellemezhető országok esetében kiugróan magas volt a zöld hozamelőny (Egyiptom: 30 bps, Magyarország: 20 bps).  

 

 Az EKB szerzőinek 2022-es tanulmánya a teljes piacot vizsgálva a zöld kötvények és a hagyományos kötvények között nem talált statisztikailag szignifikáns kapcsolatot. Ugyanakkor a zöld kötvényeknek a külső minősítést kapó körére nézve már szignifikáns – 5,3 bázispontos – greeniumot azonosítottak, ami a kibocsátó iparága, fő tevékenysége által zöldnek tekinthető vállalatok esetében 22,2 bázispontra növekedett. Ugyancsak magas – 17,4 bázispont – volt az ENSZ Környezetvédelmi Program Pénzügyi Kezdeményezésében (UNEP FI) résztvevő pénzintézetek esetében. A kutatás eredményei rámutattak, hogy a zöldkötvények esetében akkor érhető el kedvezőbb hozam, amennyiben a kibocsátó fenntarthatóságára vonatkozó hitelességére a befektetők bizonyítékot látnak. A kutatás további eredménye volt, hogy a banki kibocsátóknál a greenium jelentősen növekedett a vizsgált időszakban (2016-2021), mutatva az erősödő befektetői keresletet erre a terméktípusra.  

A Climate Bond Initative (CBI) éves Green Bond Pricing in the Primary Market jelentésében vizsgálja a greenium jelenségét, az újonnan kibocsátott zöldkötvények hozamát hasonlítva a másodlagos piacon árazott hagyományos kötvények hozamával. 2023 első félévében vizsgált 50 euró és dollár alapú kibocsátás közül 16 esetében azonosítottak szignifikáns greeniumot, ami megfelel a korábbi években a CBI által megfigyelt greenium arányoknak. A CBI kutatása szerint az Sustainability-Linked Bonds (SLBs) struktúra esetében az elsődleges piacon nem, a másodlagos piacon viszont a kibocsátás követő hónapban már megfigyelhető szignifikáns greenium. Az SLB struktúra esetében a kibocsátó egyes fenntarthatósági célok elérése alapján fizet megemelt vagy csökkentett kamatot, hosszú távon ebben a struktúrában így a kibocsátó fenntarthatósági céljaira vonatkozó eredményessége befolyásolhatja a hagyományos kötvényekhez viszonyított árazást. A gyorsan megjelenő greenium az SLB kötvényeknek a befektetői kereslethez képest alacsony kínálatát mutatja. 

A magyar vállalati szektorban a greenium vizsgálatát megnehezíti, hogy a fenntartható és hagyományos kötvénykibocsátások ritkán jelennek meg egyszerre a piacon. A magyar állam zöldkötvényére vonatkozó fenti IMF eredmények mellett a zöld jelzáloglevél piacon megjelenő párhuzamos kibocsátásoknál volt vizsgálható a greenium jelenléte. Az Erste Jelzálogbank 2021. december 13-ai jelzáloglevél aukcióján a 7,5 éves futamidővel kibocsátott zöld jelzáloglevél 15 bázisponttal alacsonyabb hozammal került kibocsátásra mint a 4,5 éves futamidejű hagyományos jelzáloglevél, míg a ÁKK zéró-kupon hozamgörbe 7,5 éves pontja 7 bázisponttal magasabban volt a 4,5 éveshez képest. A körülbelül 22 bázispontos greenium ugyanakkor nem tisztán piaci alapon jelenhetett meg, jelentős szerepe lehetett az MNB zöld jelzáloglevél vásárlási programjának. 

A vizsgált kutatások és példák a greenium jelenségének négy fontos sajátosságára mutatnak rá:  

  • a zöld hozamelőny nem jelenik meg minden kibocsátásnál; 
  • a fenntarthatósági szempontból hiteles kibocsátások átlagosan szignifikáns greeniumra számíthatnak; 
  • a fejlődő, feltörekvő, magasabb hozamkörnyezettel jellemezhető szuverén kibocsátók az új kereslet bevonásával magasabb greeniumra számíthatnak, míg a fejlett kibocsátóknál csak kisebb hatás várható; 
  • a szabályozói támogatás, a zöld eszközvásárlási programok jelentős hatást gyakorolhatnak a greenium mértékére.  

Írta

Olvass tovább