2023. júliusában közzétételre került egy új uniós rendelettervezet, amelynek a célja, hogy megállapítsa az olyan közlekedési szolgáltatók – mind az áruvarozási, mind a személyszállítási szolgáltatók – által termelt üvegházhatású gázok kibocsátásának elszámolására vonatkozó szabályokat, amelyeknek az indulási vagy érkezési helyük az Európai Unió területén van.
A rendelet a jelenleg szintén tárgyalt Zöld állításokról szóló irányelvhez (Green Claims Directive) kapcsolódik, és egy szigorú módszertant határoz meg a közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó zöld állítások (pl. “ennek a járatnak a kibocsátása 15%-kal alacsonyabb, mint …”) alátámasztására, így elfogadása esetén a greenwashing elleni küzdelem fontos eszközévé fog válni.
A rendelet elfogadását követően két fő kötelezettsége lesz a szolgáltatóknak a kibocsátások mérésével, és azon keresztül a zöld állítások alátámasztásával kapcsolatban:
- Az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az EN ISO 14083:2023 szabványban meghatározott módszertan alapján kell kiszámítani.
- A számítás során előnyben kell részesíteni az elsődleges adatok használatát, tehát az adott folyamatra vagy tevékenységre vonatkozóan közvetlen méréssel vagy közvetlen méréseken alapuló számítással számszerűsített értékeket, másodlagos adatok (pl. becslések vagy reprezentatív adatok) használata pedig csak nagyon szűk körben lesz megengedett.
A fentiek szerint az adott árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozóan kiszámított kimeneti adatokat egyértelmű és félreérthetetlen módon kell közzétenni. Ehhez kapcsolódóan fel kell tüntetni azt a mondatot is, hogy az a rendeletnek megfelelően kiszámított, kitermeléstől a gépjárművekben való felhasználásig terjedő üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén, valamint lehetőség szerint annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is, amelynek területén a szolgáltatást nyújtják.
A szervezetek által közzétett adatok megbízhatóságát, hitelességét, szabályszerűségét és pontosságát akkreditált megfelelőségértékelési szervezetek fogják ellenőrizni, vizsgálva különösen az alkalmazott számítási módszert, a számításhoz használt bemeneti adatok forrását, az elvégzett számítás helyességét és az alkalmazott mérőszámokat. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára nem lesz kötelező az ellenőrzés, azonban önkéntesen részt vehetnek benne.
Bár kifejezetten nem rendelkezik a tervezet a meg nem felelés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről, várhatóan a Zöld állításokról szóló irányelvben foglalt szankciók lesznek alkalmazandók. A rendelet speciális módszertani szabályokat határoz meg az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások üvegházhatásúgáz-kibocsátásával kapcsolatos, környezetbarát jellegre vonatkozó állítások alátámasztására, így azok be nem tartása a Zöld állításokról szóló irányelv megsértését is felveti.
A javaslat jelenleg a jogalkotás korai szakaszában van, és a kihirdetése és hatálybalépése után még egy 42 hónapos átmeneti időszakot követően válik csak teljes mértékben alkalmazhatóvá. Mindazonáltal már ebben a formában is fontos példája annak, hogy az Európai Unió célja a greenwashing elleni küzdelem jogszabályi hátterének megerősítése. Erre tekintettel a vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy erre vonatkozóan is ESG-stratégiát határozzanak meg a megfelelés biztosítása érdekében, valamint hogy fejlesszék a szolgáltatásaikat, kiemelkedjenek a piacról, és olyan értéket teremtsenek, amelyből a társadalom is profitálhat.
A greenwashinggal kapcsolatos hazai és európai uniós szabályozási háttérről többet tudhat meg a 2023. november 28-án megrendezésre kerülő, „Zöldségeket beszélsz? – Avagy hogyan ne essünk a Greenwashing csapdájába” című rendezvényünkön. További részletek és regisztráció ide kattintva érhető el.
Bővebb profil
