A sport és versenyjog kapcsolata a Szuperliga-ügy fényében I. – Szankcionálhatja-e a FIFA és az UEFA a Szuperligában való részvételt?

Hiába a monopol piaci helyzet letörésére vonatkozó uniós törekvés, a Szuperliga-ügyben hozott főtanácsnoki indítvány[1] alapján nem sérti az uniós versenyjogot az UEFA és FIFA piaci magatartása. A főtanácsnoki indítvány értelmében összeegyeztethető lehet az uniós versenyjoggal az óriás futball ligák azon magatartása, melyben a többi ligát szankciókkal sújtják, s így a piacra lépésüket nagyban megnehezítik. A kérdés már csak az, vajon a végső döntés meghozatalakor az Európai Unió Bírósága mennyiben tartja magát ezen főtanácsnoki állásponthoz. Tekintettel arra is, hogy a versenyjog egyik fő célja, hogy a többi piacon letörje a domináns szereplőknek az olyan egyoldalú piaci magatartását, mellyel elzárják vagy megnehezítik egy új piaci szereplő piacra lépését. Az Európai Unió Bíróságára vár a végső álláspont kialakítása abban a tekintetben, hogy ez a magatartás a sportszövetségek piacán esetleg megengedett lehet.

Virtualizáció, BigTech és Big Gaming, pár példa arra, hogy a sportipar hogyan tudta tartani az elmúlt években az iramot a legújabb trendekkel. Van-e azonban lehetősége egy új piaci szereplőnek betörni ezen piacra a pozíciójukat tovább erősített szereplőkkel szemben? Az uniós főtanácsnok indítványa alapján ennek egyre kevesebb a valószínűsége. A Szuperliga ügy fényében szakértőink az alábbi cikkükben összefoglalják az ügy versenyjogi vonatkozásait, Rantos főtanácsnok indítványára is kitérve.

A sport és versenyjog

Az uniós versenyjog elsődleges célja a hatékony verseny biztosítása a belső piacon, mellyel előmozdítható az innováció és a gazdasági növekedés. A sport és a versenyjog kapcsolata azonban még a versenyjogon belül is egy igen komplex területet képez. Az európai versenyjogi gyakorlat jelenleg két nagy témakört érint a sport területén: a sportszervezetek szabályozási tevékenységét és a sportközvetítési jogokat. Az uniós versenyjogi rendelkezések értelmében[2] az egyes sportklubok és a sportszövetségek mint, például a nemzeti és nemzetközi labdarúgó-szövetségek (UEFA és a FIFA) vállalkozásnak minősülnek, s így a versenyjog alanyai lehetnek. Kérdéses azonban, hogy vajon ezen alanyok, jelen esetben a labdarúgószövetségek piaci magatartása mennyire esik az uniós versenyjog hatálya alá.

2006-ban született meg az uniós bíróság első olyan döntése[3], mely az uniós szerződések[4] hatálya alá vonja a sportot, annak egyedi karakterjegyeivel együtt. Az ügyben két úszó panaszt nyújtott be az úszószövetség által alkalmazott doppingellenes szabályokkal szemben. Habár végül a bíróság elutasította az úszók keresetét, mégis kimondta azt az elvi jelentőségű tételt, hogy „attól függetlenül, hogy egy szabály tisztán sport jellegű, nem vonható ki az uniós szerződések (EUMSZ) hatálya alól”, így a bíróság „megszüntette” az uniós gazdasági joggal összefüggésben a sportra vonatkozó kivételt.

Összességében tehát, amennyiben a szövetségek magatartása gazdasági tevékenységnek minősül (azaz nem a sportágat érintő technikai szabályozásra, mint például a játék hosszára irányul), úgy a versenyjog hatálya alá tartoznak.

A Szuperliga ügy háttere

2021-ben tizenkét európai futballklub bejelentette az ún. Szuperliga létrehozását, mellyel egy új piaci szereplővel bővült volna a labdarúgóbajnokságok piaca. Az új fél megjelenése azonban rögtön kiváltotta mind a szurkolók és kormányok, mind pedig a helyzetüket megingathatatlannak vélő futball ligák ellenzését a piacon. A piacon lévő két óriás liga, a FIFA és az UEFA közleményükben kijelentették, hogy egyrészről nem ismerik el a Szuperligát, mint új versenytársukat, másrészről pedig, hogy eltiltják a ligában részt vevő játékosokat, illetve klubokat a FIFA vagy a hozzá tartozó bajnokságokban való részvételétől. Ezen szankciók kilátásba helyezése végett három, a Szuperliga létrehozásában részt vevő csapat a madridi bírósághoz fordult, amely végül az Európai Unió Bírósága elé terjesztette az ügyet annak elbírálására, hogy a futballszövetségek gyakorlata mennyiben felel meg az uniós jognak.

Főtanácsnoki indítvány

Az Európai Unió Bírósága bírákból és főtanácsnokokból áll, utóbbiak feladata indítványuk előterjesztése, mely azonban nem köti a bíróságot, csupán iránymutatásként szolgálhat. A Szuperliga ügy kapcsán Athanasios Rantos főtanácsnok már benyújtotta a szakvéleményét a fenti kérdések kapcsán, melyet az alábbiakban összegzünk.

  1. Tekintettel az érintett piaci verseny jellemzőire, az objektív célkitűzésekre és azok megvalósítására, azon FIFA és UEFA szabályok, melyek egy új piaci szereplő piacon való megjelenését saját előzetes jóváhagyásukhoz kötik, összeegyeztethetőek az uniós versenyjoggal.
  2. Az uniós versenyszabályok értelmében nem tiltott a FIFA-nak, az UEFA-nak, tagszövetségeiknek vagy nemzeti ligáiknak olyan szankciók kilátásba helyezése és alkalmazása olyan féllel szemben, akinek célja új versenytársi pozíció megteremtése, s így a kialakított szövetségek célkitűzéseinek veszélyeztetése.
  3. Nem sérti az uniós versenyjogot a FIFA alapszabályában foglalt azon rendelkezés, mely kizárólagos forgalmazási jogot biztosít a FIFA és az UEFA által szervezett versenyekre, mivel ezen korlátozások arányban állnak a sport sajátos jellegével kapcsolatos törvényes célok elérésével.
  4. Az uniós joggal nem ellentétesek a FIFA és az UEFA alapszabályaiban foglalt rendelkezések, amelyek előírják, hogy egy új páneurópai klubközi labdarúgóverseny létrehozását előzetes jóváhagyási rendszerhez kell kötni, mivel ez a követelmény a sport sajátos jellemzőit figyelembe véve megfelelő és szükséges e célból.

A főtanácsnok indítványból megállapítható, hogy míg más piacokon tiltott a domináns szereplőknek az olyan egyoldalú piaci magatartása mellyel elzárják és megnehezítik egy új piaci szereplő piacra lépését, addig ez a sportszövetségek piacán megengedett lehet. Hogy, mi okozza ezt a megkülönböztetett szerepet, mint kvázi egy új kivételt a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alól, az még egyelőre kérdéses. Jelenleg még várunk az uniós bíróság döntésére a Szuperliga-ügyben és reméljük, hogy annak fényében tisztázásra kerül a sport és a versenyjog összetett, ám izgalmas kapcsolatrendszere.

[1] Advocate General’s Opinion in Case C-333/21

[2] EUMSZ 101. és 102. cikk

[3] Case C-519/04 P. David Meca-Medina and Igor Majcen v Commission of the European Communities

[4] EUMSZ


Írta

Olvass tovább