Egy hosszabb konzultációs időszak után az Európai Bizottság 2023. július 31-én elfogadta a novemberben közzétett ESRS sztenderdek végleges tartalmát – egy újabb előrelépést téve a fenntartható uniós gazdaságra való áttérésben -, amelyet a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalatnak alkalmaznia kell a megadott időn belül.
Amennyiben az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa az elkövetkezendő négy hónap alatt nem fogalmaz meg ellenvetést a Bizottság által elfogadott ESRS-ek tartalmára vonatkozóan, a 2024-es jelentési időszakban az összes közérdeklődésre számot tartó uniós nagyvállalatnak már kötelezően alkalmaznia kell a végleges szabványokat, így már most el kell kezdeni a felkészülést.
Az ESRS-ek részletes jelentéstételi követelményeket határoznak meg a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok számára. Két átfogó sztenderd (ESRS 1 és ESRS 2) általános jelentéstételi elvárásokat határoz meg, többek között a kettős lényegesség elvét is, mely előírja a vállalatok számára, hogy a fenntarthatósági ügyek esetén nemcsak a környezeti, társadalmi hatásokról, de ezek pénzügyi vetületeiről is számoljanak be a kapcsolódó beszámolási sztenderdek alkalmazásával, amennyiben azok lényegesnek bizonyulnak (az EFRAG[1] jelenleg további útmutatás kiadásán dolgozik, amely támogathatja a vállalatokat kettős lényegességi értékelésük elvégzésében). A lényegességi értékelést követően a vállalatoknak rendelkezniük kell az adott lényeges témához kapcsolódó adatokkal, folyamatokkal, megfelelő szakértelemmel és a jelentéskészítéshez kapcsolódó feltételek folyamatos biztosításával, hogy képes legyen minden időszakban a számára lényeges témákról információt közzétenni. Tíz téma-specifikus sztenderd határozza meg a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási témakörökre vonatkozó részletes közzétételi követelményeket és az egyes témákhoz kapcsolódó teljesítménymutatókat. Ez a tizenkét ESRS együttesen határozza meg az érintett vállalatok számára, hogy milyen információt tegyenek közzé a fenntarthatósági jelentésükben a vállalatirányítás, stratégia és üzleti modell, a lényeges fenntarthatósági témák hatás-, kockázat-, és lehetőségek kezelése, valamint a teljesítménymutatók és célkitűzések tekintetében. A vállalatoknak világosan meg kell határozniuk, hogyan kezelik a fenntarthatósággal kapcsolatos témákat, a lényeges területekkel kapcsolatos irányelveket, akcióterveket és célkitűzéseket, valamint azonosítaniuk szükséges az egész értékláncukat érintő hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket is.
A CSRD javaslata alapján a fenntarthatósági nyilatkozatot – amely tartalmazza az ESRS-ek által előírt nem-pénzügyi információkat – a pénzügyi jelentés részeként, a vezetői jelentésben kell közzétenni, így a pénzügyi jelentéstételi folyamattal egy időben történő adatgyűjtés további kihívás elé állíthatja a vállalatokat. Mivel a hazai gyakorlatban a publikus vezetői jelentés közzététele nem általános, így várhatóan a magyar részletszabályok megjelenésével fog a pontos közzététel helye kialakulni.
A vállalatoknak fel kell készülniük továbbá arra is, hogy a nem-pénzügyi információkat is szükséges lesz tanúsítaniuk, így a vállalatoknak egyértelműen alá kell támasztaniuk a közzétett adatokat, aminek érdekében érdemes kialakítani az adatgyűjtési és ellenőrzési folyamatokat, azok megfelelő és átlátható dokumentációját.
A javasolt szabványokban lefektetett alapelveknek – például a kettős lényegesség elvének – alkalmazása és a téma-specifikus, az egész értékláncra kiterjedő jelentéstételi kötelezettség nem változott. A sztenderd szerkezetét a TCFD[2]-hez igazították, és számos közzétételi követelményt a korábbi változathoz képest egyszerűsítettek, töröltek vagy önkéntessé tettek. A legfontosabb változásokat az 1. sz. táblázatban foglaltuk össze.
1. sz. táblázat: Az ESRS-tervezetekhez képesti változások összefoglalása
A CSRD előírja, hogy az Európai Bizottság és az EFRAG a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe a globális szabványalkotási kezdeményezések munkáját. Ennek érdekében mindkét szervezet együttműködik a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testülettel (ISSB) és a Globális Jelentéstételi Kezdeményezéssel (GRI) az interoperabilitás fokozása érdekében, valamint az elkövetkezendő hónapokban az ESRS ISSB-vel történő összehasonlító összefoglalójának a közzététele is várható. Az Európai Bizottság nemrégiben folytatott konzultációjában számos válaszadó jelezte, hogy problémát jelent a pénzügyi lényegesség és más kulcsfontosságú meghatározások eltérése az ESRS-ek és az ISSB szabványok között. Bár a végleges szövegben történtek javítások, az ESRS-eket alkalmazó vállalatok nem fognak automatikusan megfelelni az ISSB-sztenderdek összes követelményének, ezért szükségszerű lesz az érintett vállalatok részéről az alapos ellenőrzés, hogy a két keretrendszer közötti esetleges hiányosságokat időben azonosítani tudják.
Jelenleg az EFRAG az ágazat-agnosztikus ESRS sztenderdekkel kapcsolatos végrehajtási munkálatokra összpontosított. Mindazonáltal folytatja az ágazatspecifikus standardokkal kapcsolatos fejlesztéseket is. Az elkövetkezendő évek során fokozatosan 40 ágazatspecifikus szabványt fognak kiadni, ennek érdekében a konzultációs időszakban a Csoport különböző workshopokat szervezett a különböző piaci és iparági szereplőknek.
A standardok ütemterve, valamint a jelenlegi fázisuk megjelölése az alábbiakban látható[3]:
A KPMG kockázatkezelési, fenntarthatósági szolgáltatások szakértői csapatai gyakorlati tanácsokkal segíthetik a vállalkozásokat, hogy időben felkészüljenek az ESRS-szabványok szerinti jelentéstételi kötelezettségeik teljesítésére és ahhoz kapcsolódó adatgyűjtési és ellenőrzési folyamataik kialakítására. Tudjon meg többet a KPMG Magyarország ESG szolgáltatásairól (ESG – Átfogó szolgáltatásaink – KPMG Magyarország).
CSRD-val kapcsolatos további szakmai tartalomért látogasson el az alábbi weboldalra, ahol egy átfogó áttekintésben szakértőink tovább részletezik az ESRS szerinti követelményeket és elvárásokat: First set of ESRSs is now out! – KPMG Global. Vagy olvassa el a KPMG szakértőinek korábbi összefoglalóit a témában:
Fenntarthatóság: Nem elég jónak lenni, be is kell tudni mutatni – KPMG Blog
A CSRD éra – az önkéntes felelősségvállalástól a kötelező fenntarthatósági jelentéstétel felé
[1] European Financial Reporting Advisory Group (Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport)
[2] Task Force on Climate-Related Financial Disclosures
[3] https://www.efrag.org/lab5
[4] Sustainable Finance Disclosure Regulation (A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló EU rendelet)
[5] A Scope 3 ÜHG-kibocsátás az összes olyan közvetett kibocsátás (nem Scope 2), amely a jelentést készítő vállalat értékláncában keletkezik (például lízingelt eszközök kibocsátása)
Bővebb profil
