Pár éve a fenntartható beruházásokat a befektetők elsősorban egyéni értékrend mentén hozott egyfajta „áldozatként” kezelték, ma már a környezeti, társadalmi, illetve irányítási, azaz ESG – tényezők már elengedhetetlenek egy vállalat hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. Egyre több empirikus adat támasztja alá, hogy a ténylegesen „fenntartható”, a jó ESG értékelést kapó cégek jól szerepelnek a hosszú távú befektetési portfóliókban. De miből látszik, hogy valamelyik cég fenntartható, honnan tájékozódnak a befektetők, mennyire megbízhatóak az ESG minősítek?
Háttér
A komplex pénzügyi adatok aggregálásában nagy szerepe volt/van a hitelminősítő cégeknek, akik egy-egy cégről elérhető rengeteg információt besűrítik egy-egy hitelminősítésbe, ratingbe. A 2000-es évek pénzügyi válságai során a hitelminősítők iránti bizalom jelentősen csökkent, ezt felismerve az európai jogalkotók új szabályozást alakítottak ki az EU által elfogadott hitelminősítők meghatározására és a transzparencia erősítésére. Ezen szabályok úgy tűnik beváltak: míg 2009-ben az egyik legnagyobb hitelminősítő társaság által 11 befektetésre ajánlott vállalat ment csődbe, addig a 2020-as Covid válság során 198 ezen cég által minősített vállalat került hasonló helyzetbe, viszont most már csak olyanok, amelyek már elve kockázatos, spekulatív besorolással rendelkeztek.
Ahogy a hitelminősítések lényeges információt adnak a befektetők számára, a fenntarthatósággal kapcsolatos, vagy ESG adatok, minősítések is egyre inkább befektetési döntést befolyásoló információvá válnak. A befektetők szemében sem mindegy, mennyire ellenálló egy vállalat üzleti modellje a klímaváltozás fizikai következményeivel szemben, vagy mennyire készült fel a zöld gazdasági átállás szabályozási változásaiból eredő kockázatokra és lehetőségekre. Ezzel párhuzamosan tehát egyre fontosabb lesz, hogy a befektetők honnan tájékozódnak ezen tényezőkről, így merült fel ezen terület szabályozása is.
A fenntartható módon működő vállalatok értékelésében a KPMG kutatásai szerint rövidtávon nem feltétlen jellennek meg a fenntarthatósági faktorok, de közép-, hosszútávon ezen faktorok jelentősége magas, mert hatékony vállalati alkalmazkodást jelez: jobbak a jövőbeli kilátásai azoknak a cégeknek, amelyek termék- és szolgáltatás palettájukkal gyorsan lekövetik a megváltozó körülményeket, fogyasztói igényeket. Többek között a S&P 500 indexben szereplő cégek elemzése alapján azt láttuk, hogy az indexben szereplő valóban fenntartható módon működő cégek felülteljesítették a piaci átlagot, míg a legrosszabbak alulteljesítették.
ESG adatok köre
Az ESG adatok elérhetősége még számos kihívással jár, így a befektetők tájékozódása nem mindig egyszerű. Egyrészt még mindig nem érhető el minden tőzsdén jegyzett cégről kellően részletes és összehasonlítható nem-pénzügyi (fenntarthatósági) jelentés, másrészt ezen jelentések megbízhatósága is még kérdéseket vet(het) fel, mivel azoknak tartalmát sok cég nem ellenőrizteti, auditálja független cégekkel. Harmadrészt pedig, hogy az ESG minősítések módszertana nem kellően transzparens, több esetben egymással nem konzisztensek, amely a használhatóságukba fektetett bizalmat nagymértékben erodálja.
Az első két pont megoldását nagymértékben segíti és segíteni fogja – az adatok elérhetőségét, megbízhatóságát – az egyre szigorodó nem-pénzügyi jelentésekre vonatkozó szabályozás. Ebbe a körbe tartozik az EU-ban például a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), és az EU Taxonómia rendelet is, amely előírások alapján egyre kisebb cégeknek is kötelezővé válik sztenderdizált, tanúsított fenntarthatósági adatokat tartalmazó jelentések kiadása. A harmadik pont kapcsán pedig nyáron jelent meg a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról szóló EU-s rendelet tervezet („Rendelet”), amely javaslatként meghatározott elvárásai kerülnek bemutatásra a továbbiakban.
ESG minősítések helyzete
A jelenlegi ESG minősítési piac több hiányossággal küzd és nem működik megfelelően, ami aláássa a befektetők és a minősített szervezetek bizalmát, és nem elégíti ki az ESG minősítéssel kapcsolatos igényeiket, ezért van olyan nagy minősítő cég, amely nemrég felfüggesztette az ESG minősítések kiadását. A fenti problémának számos különböző aspektusa van, elsősorban az ESG-minősítések jellemzőire, módszertanára és adatforrásaira vonatkozó átláthatóság hiánya, valamint az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók nem egyértelmű működési gyakorlata. Ezt felismerve a Bizottság a megújított fenntartható finanszírozási stratégiájában elhatározta, hogy EU-nak intézkedéseket kell hoznia az ESG minősítések megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és átláthatóságának fokozására.
A fenntartható pénzügyi stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében a Rendelet tervezet több előírást tartalmaz:
- Felhatalmazza az ESMA-t (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) egy új funkció ellátására, a Rendelet alapján szolgáltatásokat nyújtó ESG minősítő szolgáltatók engedélyezésére és részletekre kiterjedő módon a felügyeletére.
- Meghatározott előírások (pl. egyenértékűségi határozat) teljesítésével harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató is nyújthat az EU-ban ESG-minősítéseket, azaz a gyakorlatban számukra is hasonló elvárások lesznek.
- Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára elvárás lesz a belső működési kontrollok erősítése, a megfelelő tudású és tapasztalatú elemzők és vezetők alkalmazása, így a Rendelet számos irányítással kapcsolatos szervezeti követelményt, belső folyamati elvárást határoz meg.
- A minősítők esetében felmerülő lényeges, potenciális kockázat – integritási, összeférhetetlenségi – csökkentése érdekében is számos előírást tartalmaz a Rendelet. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által nyújtható szolgáltatások körét szűkíti a jogalkotó, így például nem végezhetnek tanácsadási tevékenységeket befektetők vagy vállalkozások számára, nem bocsáthatnak ki hitelminősítéseket, illetve nem végezhetnek auditálási szolgáltatást sem. Mindez mellett szigorú elvárásokat tartalmaz az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók munkavállalóinak személyes összeférhetetlenségének (pl. befektetések korlátozás útján) megelőzésére is.
- Végül az egyik legfontosabb elem a módszertani transzparencia biztosítása, amely keretében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak a honlapjukon közzé kell tenniük az ESG-minősítési tevékenységeik során alkalmazott módszertanokat, modelleket és fő minősítési feltételezéseket is. A módszertanok tartalma kapcsán pedig további végrehajtási szabályok kiadása várható.
A Rendelet tervezet jelenleg még az Európai Parlament előtt van, a kihirdetést követő 20 napon lépne majd hatályba és onnantól számított 6 hónap után lenne alkalmazandó.
Mivel az ESG minősítések és az alapul szolgáló adatok fontos szerepet játszanak a befektetési döntésekben és a tőkeallokációban, az új Rendelet tervezet fő célja az ESG minősítések minőségének és transzparenciájának a javítása, a potenciális összeférhetetlenségi kockázatok csökkentése. Ezáltal lehetővé kívánja tenni egyrészt a befektetők számára, hogy a fenntarthatósági célkitűzésekhez igazodó, megalapozottabb döntéseket hozzanak, másrészt hogy a minősített szervezetek is megalapozottabb döntéseket hozhassanak az ESG-kockázatok kezelésével és a tevékenységük hatásával kapcsolatban.
Bővebb profil
