2023. július 12-től alkalmazandóvá vált a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendelet[1] (Foreign Subsidies Regulation, a továbbiakban: „FSR”), mely rendelet hatálybalépéséről évindító cikkünkben már beszámoltunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság már vizsgálatokat indíthat bizonyos, külföldről érkező támogatások kapcsán. Szakértőink az alábbi cikkükben összefoglalják az FSR gyakorlati alkalmazásának legfőbb tényezőit.
Az FSR célja az uniós belső piac és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint annak megakadályozása, hogy a külföldi támogatások torzítsák a belső piacot. Ennek érdekében az Európai Bizottság vizsgálati jogkörébe vonta azokat a külföldről érkező támogatásokat, melyeket nem uniós országok nyújtanak a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak, és amely támogatások torzító hatással bírhatnak a harmonizált piacra. Az FSR bejelentési kötelezettséget ír elő a bizonyos összeghatárt elérő gazdasági tevékenységek vonatkozásában, megteremti az Európai Bizottság eszköztárát a támogatások vizsgálatára és esetleges torzító hatásainak korrigálására.
Fontos kiemelni, hogy már bármely tranzakció kiválthatja az FSR Európai Bizottság általi alkalmazását, habár a lentiekben ismertetett bejelentési kötelezettség a vállalatok számára 2023. október 12-től áll fent. Azonban az Európai Bizottság hivatalból is vizsgálatot indíthat a 2023. július 12-én vagy azt követően aláírt, de 2023. október 12-ig le nem zárt bejelentendő ügyletekre is. Viszont, a 2023. július 12. előtt aláírt ügyletek ez alól kivételt képeznek.
Milyen tevékenységekre terjed ki az FSR?
Az FSR alkalmazási köre és így a bejelentési kötelezettség is kiterjed valamennyi EU-n belüli gazdasági tevékenységre, különösen az összefonódásokkal és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben.
Így az Európai Bizottság felé be kell jelenteni:
- az összefonódást, ha az összeolvadó vállalkozások egyike uniós székhellyel rendelkezik, és az Unióban legalább 500 millió euró teljes árbevételt ér el, továbbá az érintett vállalkozás az ügyletet megelőző három évben összesen több mint 50 millió euró pénzügyi hozzájárulást kapott;
- a közbeszerzési eljárást, ha az adott szerződés becsült értéke eléri a 250 millió eurót és a közbeszerzési eljáráson induló szereplőnek juttatott, harmadik országokból befolyó pénzügyi hozzájárulások összege eléri legalább 4 millió eurót;
- továbbá a Bizottság hivatalból is indíthat vizsgálatot a belső piacot torzító állítólagos külföldi támogatásokkal kapcsolatban, mely vizsgálat két szakaszból áll: elsőként előzetes felülvizsgálatból és másodikként, elegendő bizonyíték esetén, részletes vizsgálatból.
A fő érintettek közé tartoznak a nagy magántőke-befektetési társaságok, amelyek gyakori M&A tevékenységet folytatnak, valamint a nagyszabású európai közbeszerzési pályázatokban aktív multinacionális vállalatok. Az FSR rendelet külön figyelmet fordít a stratégiai ágazatokra, mint például az energia, az egészségügy, az infrastruktúra és a távközlés területei. Ezekben az ágazatokban a támogatásoknak különösen érzékeny hatása lehet a versenyre és az innovációra.
A bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásokat a végrehajtásukat megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni az Európai Bizottságnak.
A bejelentési kötelezettség alá tartozó gazdasági tevékenységek nem hajthatók végre, illetve a bejelentett ügyleteket nem lehet jogszerűen lezárni, amíg a vizsgálat folyamatban van. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság akár a vállalkozás előző üzleti évében elért teljes árbevételének 10 %-át is elérheti.
Mi minősül külföldi támogatásnak?
Külföldi támogatásnak minősül, amikor egy nem uniós ország olyan pénzügyi hozzájárulást nyújt közvetve vagy közvetlenül, amely az EU-ban működő vállalkozásnak előnyt biztosít, és amely egy vagy több vállalkozásra, vagy ágazatra korlátozódik. Abban az esetben tekintendő úgy, hogy a pénzügyi hozzájárulás előnyt biztosít egy vállalkozás számára, ha a vállalkozás a szokásos piaci feltételek mellett nem jutott volna hozzá ahhoz.
Az FSR értelmében pénzügyi hozzájárulás a pénzeszközök vagy kötelezettségek átruházása. Ilyenek lehetnek például a tőkeinjekciók, támogatások, kölcsönök, hitelgaranciák, költségvetési ösztönzők, pénzügyi terhek kompenzálása, adósságelengedés stb.
Mikor áll fent a torzító hatás?
A belső piacon akkor áll fenn torzulás, ha a külföldi támogatás alkalmas arra, hogy javítsa valamely vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és ezáltal az említett külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon. A torzulás vizsgálatakor figyelembe veszi az Európai Bizottság többek között: a támogatás összegét és jellegét, a vállalkozás gazdasági aktivitásának szintjét és fejlődését, a támogatás célját és feltételeit, valamint annak a belső piacon történő felhasználását. Közbeszerzési eljárásnál az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlat benyújtását is torzulását okozó vagy ennek kockázatával járó külföldi támogatásnak kell minősíteni.
Feltételezhetően torzító az a külföldi támogatás, amely:
- pénzügyi hozzájárulást egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás számára nyújtják, és amely hiányában valószínűleg felhagyna üzleti tevékenységével;
- a vállalkozás tartozásaira vagy kötelezettségeire vonatkozik;
- exportfinanszírozási intézkedés;
- egy összefonódást közvetlenül elősegít;
- lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be, amelynek alapján az adott szerződést a vállalkozásnak ítélhetnék oda.
Milyen vizsgálati jogköre van a Bizottságnak?
A potenciális torzító hatás megítélése érdekében az Európai Bizottságnak lehetősége van:
- ideiglenes intézkedések elrendelésére;
- információkérésre;
- helyszíni szemlékre az EU-n belül és kívül is;
- az együttműködés elmulasztása elleni fellépésre, valamint
- pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására.
Amennyiben az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy a külföldi támogatás torzítja a belső piacot korrekciós intézkedések rendelhet el vagy – ha az Európai Bizottság elfogadja az érintett vállalat által tett kötelezettségvállalásokat – határozatot fogadhat el, amely kötelezi a vállalatot az általa felajánlott a kötelezettségvállalások teljesítésére.
Végezetül még egy érdekesség, hogy Amerikában is hasonló bejelentési rezsimet fogadtak el 2022. december 29-én az „aggodalomra okot adó vállalkozások” tranzakciói tekintetében. A tengerentúli törvényhozásnál a bejelentési kötelezettség alacsonyabb árbevételi küszöbértéket ír elő, mint az uniós, így érdekes lesz megfigyelni, hogy a párhuzamosan kialakított rendszerek közül melyik lesz sikeresebb a célzott tranzakciók felügyeletében.
Amennyiben bármilyen kétsége merülne fel a tervezett tranzakciójával és annak előzetes bejelentésével kapcsolatban, kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal.
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 Rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról
Bővebb profil
