Az MNB 2022-ben frissítette korábbi, a pénzügyi intézményeknek szóló 5/2021. (IV.15.) számú ajánlását és kiadta a 10/2022. számút, melynek célja a bankok felkészültségének javítása a szabályozási környezet újabb elvárásaival kapcsolatban. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket korábbi szakértői cikkünkben bővebben is kifejtettünk.
Az ajánlás implementációja kapcsán az MNB három fontosabb céldátumot határozott meg, melyek egyik mérföldköve 2022. szeptember 15-e volt, így számos elvárás már jelenleg is hatályban van és vonatkozik a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetekre, továbbá az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban résztvevő harmadik országbeli hitelintézetek magyarországi fióktelepeire. Az MNB az adott intézetek felkészülést segítve, hosszabb időtávra vonatkozó elvárásokat is megfogalmazott, melyek egy jelentős része ez év július 1-jétől esedékes. Az új elvárások érintik többek között a vállalatirányítási gyakorlat, stratégia, működési kockázatkezelés, kockázatvállalási folyamat, adat-, tudás- és információáramlás, valamint a karbonkibocsátás témakörét, amelyeket az alábbiakban részletezünk.
Vállalatirányítással kapcsolatos elvárások
2023 július 1-től az MNB elvárja, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületei felügyeljék az adott intézet számára releváns éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat. A hatály alá tartozó intézmények felé elvárás a kockázatok mérésére és mérséklésére használt eljárások, eszközök és módszerek kidolgozása, melyhez számos további vállalatirányítási szempont, feladatkör és funkció kapcsolódik.
A hitelintézet kockázati kontroll vezetőjének feladata, hogy kellő időt fordítson az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból fakadó kockázatok feltárására, valamint az irányítási testületnek folyamatos tájékoztatást adjon. Ezen kívül a kockázati kontroll vezető, a megfelelési vezetővel és a belső ellenőrrel együtt a felügyelőbizottság részére éves rendszerességgel összefoglaló értékelést készítsen, belefoglalva az említett éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat is.
További elvárás, hogy a kulcspozíciót betöltő személyek már a munkaviszonyuk megkezdésekor megismerkedjenek a hitelintézet fenntarthatósági kockázataival, a további munkavállalók számára pedig rendszeres képzést biztosítson, ami által megismerhetik az éghajlatváltozással és környezeti kockázatok kezelésével összefüggésben rájuk háruló feladatokat.
Működési kockázat kezelésével kapcsolatos elvárások
A hitelintézeteknek fel kell mérniük az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti eredetű átállási és fizikai kockázatok saját működésére gyakorolt hatását. Ennek érdekében az adott pénzügyi intézménynek figyelembe kell vennie saját fizikai elhelyezkedését és az adott helyszínre jellemző fizikai kockázati kitettséget. Az éghajlatváltozás szolgáltatások nyújtására vonatkozó hatásainak figyelembevétele javasolt a kritikus funkciók értékelésekor, a lényegesnek értékelt hatások üzletmenet-folytonossági tervben történő megjelenítése pedig elvárásként jelenik meg.
Az MNB elvárja, hogy hitelintézet működési kockázatkezelési rendszerének tekintettel kell lennie a fenntarthatósági kockázatokra is. Szintén fel kell mérnie az intézeteknek, hogy az általa végzett működési és üzleti tevékenységek természete mennyire növeli meg az éghajlatváltozás fizikai vagy átállási kockázataiból adódó veszteségekkel kapcsolatos jövőbeli reputációs kárt vagy jogi kockázatokat.
Karbonkibocsátással kapcsolatos elvárások
A karbonkibocsátás mérése terén is előrelépést sürget július 1-jétől az MNB, annak érdekében, hogy a hitelintézeteket minél inkább motiválja a karbonlábnyomuk csökkentésére. Az első ütemben a karbonkibocsátás számszerűsítésére vonatkozó elvárás a saját működés során kibocsátott közvetlen scope 1, valamint a vásárolt energiával kapcsolatos közvetett scope 2 ÜHG-kibocsátást érintette. A hitelintézeteknek azonban július 1-jétől a scope 3, közvetett kibocsátást – a finanszírozott kibocsátást kivéve – is számszerűsíteniük kell.
Hitelkockázat-kezeléssel kapcsolatos elvárások
A hitelintézetek felé követelmény, hogy úgy alakítsák ki ügyfél- és partnerminősítési folyamataikat, hogy azonosítani és értékelni tudják az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat is, valamint a döntéselőkészítés keretében feltárásra kerülő információk között megjelenjenek az ügyfelek éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázati átvilágítás eredményei is. Fontos szempont, hogy a hitelintézet saját eljárása és módszertana révén képes legyen arra, hogy ellenőrizze, ügyfelei valóban fenntartható célokra fordítják az ilyen célra felvett hiteleiket.
Adat-, tudás- és információáramlással kapcsolatos elvárások
A környezeti kockázatok ismeretével kapcsolatosan elvárás a bank vezetőségének ezen irányba történő ismeretbővítése.
Felügyeleti elvárás továbbá az adatigények pontos meghatározása és integrálása a belső adatszolgáltatási rendszerekbe. A hatékony adatszolgáltatás érdekében a hitelintézetek számára javasolt megvizsgálni, hogy az általuk alkalmazott információs és informatikai rendszerek megfelelnek-e környezeti adatok gyűjtésére, kezelésére, aggregálására, vagy ennek hiányában esetlegesen felmerül annak átalakítása. Az MNB kiemeli, hogy különös figyelemmel szükséges lenni az EU Taxonómia rendelet 8. cikkére, az SFDR alapján publikálandó adatokra, valamint az ingatlan fedezetek összesített energetikai jellemzőire is.
Elvárások a környezeti fenntarthatósági szempontok üzleti tervben, üzleti modellben és stratégiában való érvényesítésre
A piaci szereplőknek stratégiájukban, üzleti tervükben és modelljükben már 2022 óta figyelembe kell venniük, viszont az idei évtől pedig részletesen integrálniuk szükséges az előrejelzések készítése során használt főbb éghajlatváltozással és környezeti kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos feltételezéseket. Ennek kapcsán az MNB elvárása, hogy az adatok, feltevések, illetve módszerek megfelelően dokumentálva legyenek, ideértve a teljesítmény-és kockázati mutatók dokumentált alátámasztását is.
Emellett az üzleti tervnek tartalmaznia kell a fenntarthatósági kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos versenyelőnyöket, sebezhetőségi pontokat, valamint a stratégiai és üzleti terv megvalósításához kapcsolódó főbb kockázatokat. Elvárás, hogy a stratégiában és az üzleti tervben meghatározott, az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból eredő kockázatokhoz és lehetőségekhez kapcsolódó főbb stratégiai irányok és célkitűzések konzisztensek legyenek a hitelintézet üzleti környezetével, valamint kockázati étvágyával.
2025. január 1-jétől hatályos elvárások
A 2025. január 1-jétől hatályos elvárások is több területen érintik majd a banki tevékenységeket. A hitelintézetnek egyértelműen meg kell határozniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok tekintetében az egyes belső irányítási és belső kontroll funkciót ellátók felelősségét.
A hitelintézetektől elvárt lesz, hogy kialakítsa válaszát a fenntarthatósági célkitűzések elérésének érdekében, konkrét – rövid, közép- és hosszú távú – tervvel alátámasztva.
A környezeti kockázatok kezelését érintően elvárt lesz különböző kockázatmérséklési technikák alkalmazása, ezen kockázatok belső ellenőrzés során történő figyelembevétele, és a kezelésükre vonatkozó eljárások kidolgozása.
A környezeti kockázatok mérésénél és az újabb adatszolgáltatásra vonatkozó elvárások tekintetében pedig szükséges lesz egy átfogó adattaxonómia felépítése, valamint KPI-ok és KRI-ok alkalmazása. A hitelintézeteknek továbbá a limitrendszerükbe be kell építeniük az éghajlatváltozással és környezett kapcsolatos kockázatokat is.
Ezen kívül az MNB elvárja a környezeti kockázatok elemzéséhez és értékeléséhez szükséges stressztesztek, érzékenységvizsgálatok, vagy forgatókönyv-elemzések elvégzését, melyekhez nemzetközileg elfogadott, tudományosan megalapozott szcenáriók használatát ajánlja.
A hazai pénzügyi intézményeknek fel kell készülniük, hogy rövidesen, összhangban az ezzel kapcsolatos uniós és hazai követelményekkel[1] közzé kell tenniük az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok mérsékléséhez köthető, ez irányba megtett lépéseiket. Ennek érdekében javasolt a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételének folyamatos, aktív fejlesztése, valamint a CSRD rendelkezéseinek magyar jogszabályokba való átültetésének figyelemmel követése.
A KPMG fenntarthatósági, kontrolling és számviteli szakértői csapata gyakorlati tanácsokkal segítheti a pénzügyi intézményeket, hogy felkészüljenek az új rendeleti követelményeknek megfelelően és kötelező, tanúsításnak megfelelő rendszereket alakítsanak ki.
Tudjon meg többet a KPMG Magyarország Pénzügyi kockázatkezelési és fenntarthatósági szolgáltatásairól. Értesüljön a legfontosabb változásokról és aktuális gazdasági témákról hírlevelünkből.
[1] NFRD és a magyar számviteli törvény által meghatározott nyilvánosságra hozott adatok körének bővítésére vonatkozó követelmények, valamint a CSRD egyre szigorodó elvárásai. Az NFRD (az EU nem pénzügyi közzétételi irányelve) és a magyar számviteli törvények által meghatározott hitelintézeteknek évről évre bővíteniük kell a nyilvánosságra hozott adatok körét az (EU) 2021/2178 rendelet szerint:
2022-től a 10. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal, 2024-től a 10. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal, 2025-től a 9. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal, 2026-tól az V. melléklet 1.2.3. és 1.2.4. pontjaiban foglaltakkal.
Bővebb profil
