A hidrogénpiac iránti érdeklődés és annak dinamikus bővülése Európa szerte megfigyelhető jelenség az elmúlt években. Az Európai Unió és a legtöbb uniós ország kiemelt stratégiai célként kezelik a hidrogénelőállítás és -termelés technológiai és piaci lehetőségeinek megteremtését, valamint a már meglévő termelési kapacitások dekarbonizálását.
Uniós szinten a különböző finomító technológiák és ammóniaipar teszik ki a jelenlegi hidrogénpiac meghatározó részét, melyek a hidrogént főként fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával (ún. gőzreformálással) állítják elő. Hasonlóképp Magyarországon is a legjelentősebb hidrogénfogyasztók a vegyiparban találhatók, akik elsősorban saját termelésükből vagy ipari gáztermelőktől származó hidrogénnel látják el magukat. Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájában megfogalmazott célok szerint a hazai elektrolízis alapú hidrogéntermelési kapacitás várhatóan 240 MW fog elérni 2030-ban, aminek befektetési igénye kb. 290-370 millió EUR. A kapacitások telepítésével a várható hidrogéntermelés 15%-át fogja kitenni a zöld és kék hidrogén termelési technológia, amely a tervek szerint a 2050-re ki fogja váltani a jelenleg fosszilis tüzelőanyag-alapú termelést.
A hidrogén alkalmazásának beillesztése a jelenlegi energiapiaci folyamatokba, illetve új termelési és tárolási folyamatok kialakítása azonban komoly kihívást jelent a piaci szereplők számára. Ezért a piaci szereplőknek fontos megismerniük, hogy milyen technológiák és piacra lépési lehetőségek érhetők el számukra annak érdekében, hogy a költséghatékonysági és környezetei szempontok szem előtt tartásával ki tudják választani a számukra legelőnyösebb opciót. A KPMG meglátása szerint a hidrogénben rejlő potenciál kiemelkedő, de a befektetési bizonytalanság miatt a jövőbeni hidrogénpiaci szereplők jelenleg még csak az alkalmazási lehetőségek feltérképezésének szakaszában járnak.
A hidrogéntermelési technológiák közti különbségek nem csak a gyártáshoz szükséges technológia beszerzésében és költségeiben tapasztalhatók, hanem az adott technológia használatának előnyei és hátrányai is jelentősen eltérnek.
Míg termelési oldalon felmerülhet az elektrolízis, gőzreformálás, és a pirolízis alkalmazása, felhasználási oldalon számos lehetőséget kell felmérni a végső értéklánc kialakításakor. A hidrogén segítségével többek közt elő lehet állítani ipari hőt, szolgálthat üzemanyagként pl. gázturbinákba bekeverve, illetve ipari alapanyagként is felhasználható, nem beszélve az első sorban szállítási célú átalakítási lehetőségekről (például ammónia és methanol termelés során).
A hazai szubvenciók az Uniós támogatási programok segítségével biztosítanak forrásokat a magyarországi projektek finanszírozására, így azok fő céljai és feltételei is hasonlók elvek mentén kerültek kialakításra. A Nemzeti Hidrogénstratégiában kiemelt prioritású intézkedésként van kiemelve a hidrogén ipari, vegyipari, energetikai, közlekedési alkalmazásához kapcsolódó támogatási rendszer kialakítása, amelyek elsősorban a kék és zöld hidrogéntermeléshez kapcsolódó technológiákra fókuszálnak.
A hazai hidrogénpiac kialakításához és hatékony működéséhez szoros együttműködésre és jól informált döntéshozatalra van szükség, mind a szabályozó testületek, mind a piaci szereplők részéről. A KPMG segítséget nyújt a piaci szereplőknek abban, hogy beazonosítsák az értéklánc egyes elemeit, valamint abban, hogy miként tudják beépíteni a piacra való belépéshez szükséges technológiai fejlesztéseket a már működő folyamataikba, mindezt költséghatékony módon. A KPMG elkötelezett abban, hogy támogatást nyújtson a piaci szereplőknek a folyamatos piaci változások közti eligazodásban, és saját stratégiájuk és üzleti modelljük új szabályozási környezettel való harmonizálásában.
Bővebb profil
