A fenntartható célhoz kötött hitelezés és kötvénykibocsátás lehetőségei

Bár tudjuk, hogy a zöld finanszírozás megjelenése a vállalti világban az egyik legerősebb motiváció a zöldítésre, a bankok zöld hitelezési és -kibocsátási gyakorlatát sok kritika éri, mondván, hogy emiatt pont azok a nagy kibocsátók („barna cégek”) nem jutnak kedvező finanszírozáshoz, amelyek a legtöbbet tehetnének a kibocsátás csökkentése érdekében. Létezik azonban a zöld finanszírozásnak egy formája, ami részben ennek az anomáliának a megszüntetésre jött létre, és ez a fenntarthatósági célhoz kötött hitelezés vagy kötvénykibocsátás.  

A kritikusoknak igazuk van abban, hogy több régebben létező pénzügyi technika nem húzható rá a barna cégekre. Ennek két oka lehet: az ilyen pénzügyi termékek vagy teljesen zöld projektekre vannak szabva, vagy olyanokra, amiknél a kibocsátás magánál a hitelezettnél keletkezik. A barna cégek azonban gyakran nem tudnak megfelelni ezeknek a kritériumoknak. Gondoljuk csak egy olajcégre, amely javítani szeretné egy üzemanyag összetételét olyan formában, hogy annak felhasználása 5%-kal kisebb CO2 kibocsátással járjon, így 5%-kal csökkentve a Scope 3 (azaz a társaság értékláncában keletkező) CO2 kibocsátását. Ez nem lenne finanszírozható zöldhitelből, zöldkötvényből, de a hatása nemzetgazdasági szinten lehet sokkal nagyobb, mintha ebből pénzből elektromos autóra cserélné a saját flottáját az adott cég. 

Fenntartható pénzügyi termékek típusai  

• A zöld hitelek és -kötvények olyan források, amiket a cégek dokumentált módon zöld célokra, beruházásokra vonhatnak be. Ezek célja 1-1 tehát konkrét zöld beruházás, tevékenység finanszírozása, de nem költhető el például egy nem zöld tevékenység javítására.
• A társadalmi hitelek és -kötvények célja olyan társadalmi célok finanszírozása, amik erősítik a társadalmi kohéziót, azaz mint például a megfizethető lakhatás támogatása.
• A fenntarthatósági hitelek és -kötvények olyan célra használhatóak fel, amely egyaránt szolgálják a környezeti és társadalmi célok elérését.

Ezekhez képest a fenntarthatósági célhoz kötött hitelek és kötvények (sustainability linked loan / bond, rövidítve SLL /SLB) úgy működnek, hogy a társaság által kitűzött releváns és ambiciózus célok elérése esetén a fizetendő kamat vagy kupon alacsonyabb. Ezek a finanszírozási formák tehát szigorúan az eredményre fókuszálnak, így az ehhez szükséges beruházás, feladat megvalósításában szabad keze van a társaságnak.  

A fenntarthatósági célhoz kötött hitelek/kötvények igénybevételéhez a társaságnak rendelkeznie kell a fenntarthatósági startégiájával összhangban lévő SLL / SLB keretrendszerrel. Ennek felépítését és tartalmát alapvetően kétfajta sztenderd alapján lehet elkészíteni.  

A piacon legmeghatározóbb, az ICMA – Sustainability-Linked Bond Principles (SLBP) kínál iránymutatást a kötvénykibocsátók számára és öt tématerület mentén határozza meg azokat a strukturális jellemzőket, közzétételi javaslatokat, amelyet figyelembe kell venni. (Figyelem! A sztenderd idén ráncfelvarráson esett át, annak is érdemes tanulmányozni, aki korábban esetleg nem fért bele.)   

1. KPI-ok kiválasztása 
2. A fenntarthatósági teljesítménycélok (SPTs) kalibrálása 
3. A kötvény karakterisztikája 
4. Jelentéstétel 
5. Ellenőrzés  

A keretrendszer elvárása, hogy a kibocsátók nyilvánosan kommunikáljanak a KPI-okról, és részletesen indokolják annak lényegességét a vállalat szempontjából. Fontos, hogy a hiteles és releváns KPI-nak egyértelműen igazodnia kell a kibocsátó fenntarthatósági és üzleti stratégiájához és egyben olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási célokat kell ösztönöznie, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a kibocsátó jelenlegi és/vagy jövőbeli működései kapcsán. Mindemellett a teljesítménymutatóknak számszerűsíthetőnek, külső fél által ellenőrizhetőnek és saját iparágán belül összehasonlíthatónak kell lennie.  

A KPI-ok kiválasztásán túl a fenntarthatósági teljesítménycélok (SPTs) kalibrálásának folyamata is kulcsfontosságú a kötvény / hitel strukturálásához. Ez adja magát az ambíciót, és határozza meg azt a kibocsátás szintet, amit a kibocsátó / hitelezett vállal. A zöldre mosás elkerülésének érdekében az SLBP szigorú elvárásokat támaszt a teljesítménycélok kalibrálásánál, és a harmadik fél általi minősítés is elvárás. A kritériumok között be kell mutatni, hogy a meghatározott cél lényeges, túlmutat a szokásos üzletmenetben rejlő javuláson, összhangban áll a társaság általános stratégiai céljaival, és amennyiben lehetséges valamely külső referenciaértékhez legyen kapcsolható, vagy legalább benchmark szempontok szerint egyértelműen definiálható legyen.  

Ezek a lépések döntő fontossággal bírnak, hiszen a kötvény alapvető jellemzője, hogy a kupon mértéke annak függvényében változik ahogy a kiválasztott célt a kibocsátó teljesíteni tudja-e. A célok teljesülése esetén az előre meghatározott kupont fizeti az adott kötvény, azonban nem vagy részleges teljesítés esetén a befektetőt előre meghatározott magasabb kamattal kell kompenzálni.  

Chile volt az, aki elsőként bocsátott ki szuverén SLB-t 2022-ben annak érdekében, hogy energetikai átállásának elősegítését finanszírozza. Az SLB két KPI-t határozott meg amelyek az ÜHG (üvegházhatásúgáz-kibocsátás) kibocsátásra és a nem hagyományos megújulóenergia-termelés részesedésére fogalmaztak meg konkrétabb célkitűzéseket. 2023 júniusában a keretrendszer újabb KPI-al bővült ki, amelyben fontos társadalmi célt határoztak meg, mégpedig a nők szerepét az igazgatósági tanácsokban igyekszik növelni, elősegítve a nemek közötti egyenlőséget.  

A fenntartható pénzügyi termékek piaci trendjei  

A fentiekben bemutatott pénzügyi termékek volumene esetében 2019-2021 időszakban nagyon jelentős növekedés volt látható, ám 2022-ben a geopolitikai és makrogazdasági kockázatok növekedése, valamint a jelentősen megemelkedő kamatkörnyezet globálisan nem kedvezett a hosszú távú finanszírozásoknak. A piaci adatok alapján látható, hogy például a kötvénypiacon belül a fenntartható adóságinstrumentum kibocsátások teljes kötvénykibocsátáshoz mért aránya 2018-tól folyamatosan növekszik, annak ellenére is, hogy 2022-ben a teljes kötvénypiaci kibocsátás csökkent. 2018-ban a korábban bemutatott pénzügyi instrumentumok aránya 4 százalék volt, ami 2022-re  13 százalékra növekedett,  2023-ban pedig 14-16 százalék közé várják a piaci szereplők. 

A fenntartható pénzügyi termékeken belül 2021-re az SLB/SLL termékek nagyon jelentősen növekedtek (ennek volt a legnagyobb arányú növekedése), ám 1-2 eseten felmerülő greenwashing (zöldre mosás) gyanú piaci nehézségeket okozott. Ennek kapcsán különösen fontos figyelni a megfelelő reputációval rendelkező külső minősítő / verifikáló megbízására az SLL és SLB termékekhez kapcsolódó – korábban bemutatott – független ellenőrzésre, mivel ezzel a befektetők felé erősíthető a bizalom és transzparencia. Ennek eszköze lehet SPO helyett például alaposabb tanúsítás (assurance/audit) elvégzése.  

A fenntarthatósági célhoz kötött hitelek / kötvények kedvezőek lehetnek mind finanszírozói, mind kibocsátói / hitelfelvevői oldalról. A kibocsátok / adósok kedvezőbb kamatot tudnak elérni ezen finanszírozási formával, míg a finanszírozók számára a kockázatok alacsonyabbak lehetnek. A fenntarthatóságra figyelő ügyfelek jellemzően pénzügyileg, üzletileg is tudatosabbak így az elemzéseink alapján a csődvalószínűségük alacsonyabb lehet, ráadásul a fenntarthatóság elérését támogató eszközök értékesítése is egyszerűbb, így egy esetleges bedőlés esetén a veszteség is alacsonyabb lehet. A kedvező finanszírozási lehetőségek kihasználásához kiemeleten fontossá vált a greenwashing elkerülése, a finanszírozók bizalmának elérése, így kiemelt jelentősége van az SLL / SLB keretrendszer tudatos és alapos összeállításának, továbbá a jó reputációval rendelkező külső minősítők megbízásának.