A versenyfelügyleti eljárások egyik garanciális eleme, hogy a GVH észszerű és a törvényben nevesített határidőn belül hozza meg a döntését. Mi történik azonban azokban az esetekben, amikor a GVH túllépi az előírt ügyintézési határidőt? A túllépés kihatással bírhat többek között az ügyben kiszabásra kerülő bírság mértékére is.
A Kúria napokban közzétett, az ügyintézési határidő túllépésének a megítélésével kapcsolatos „új” irányt megerősítő jogegységi határozatából[1] kiindulva jelen cikkünkben ismertetjük az ügyintézési határidő túllépésének megítélését és következményeit a hazai versenyjogi ügyekben.
A Versenytörvény[2] külön nevesíti az egyes versenyfelügyeleti eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidőket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző eljárástípusokra különböző ügyintézési határidők vonatkoznak, mely határidők meghosszabbíthatóak. Így míg például a GVH-nak fő szabály szerint hat hónap áll rendelkezésére a kartell-ügyek és a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos esetek kivizsgálására (mely további hat hónappal meghosszabbítható), addig a vizsgálat alá vont fúziós ügyekben négy hónap az ügyintézési határidő (mely további két hónappal hosszabbítható meg). Tekintettel arra, hogy ezen határidőket az említett jogszabály írja elő, a GVH számára ezen időtartam alatti eljárás nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is.
Milyen következményekkel jár a GVH általi ügyintézési határidő túllépése?
A 2018 óta precedensként hivatkozott bírói gyakorlat[3] szigorúan büntette a GVH általi ügyintézési határidő be nem tartását. Korábban ugyanis, amennyiben a GVH túllépte a jogszabályban előírt ügyintézési határidőt, úgy elveszítette a bírságkiszabási jogát és így a határidőn túli bírságkiszabása jogellenesnek minősült. A bírság mértékének meghatározásakor az értékelés körébe kell vonni azt, hogy az ügyintézési határidő hatóság általi túllépése a jogsértő számára milyen jogsérelmet okozott, vagyis a tisztességes eljáráshoz való joga az adott ügy konkrét körülményeire figyelemmel sérült-e és az mennyiben indokolja a bírság mérséklését. Amikor ugyanis az ügyféllel szemben szankció kerül alkalmazásra, ott külön jelentőséggel bírnak az előírt garanciális szabályok.
A Kúria, figyelemmel a bemutatott Jogegységi Határozatra és az elmúlt időkben közzétett állásfoglalásokra is, úgy tűnik, meghaladottnak tekinti már azon értelmezést és gyakorlatot, miszerint a GVH bírságolási joga az ügyintézési határidő lejártával elenyészik.
A Kúria legfrissebb Jogegységi Határozata alapján a GVH általi ügyintézési határidő túllépése már nem jár a bírságolási jogának az elenyészésével. Habár a jog nem enyészik el, de a bírság mértékének meghatározásakor külön értékelni kell, hogy az ügyintézési határidő GVH általi túllépése az ügyfél számára az adott ügy konkrét körülményeire tekintettel milyen jogsérelmet okozott, és, hogy annak tükrében indokolt-e a bírság mérséklése. A Jogegységi Határozat indokolása alapján a bírság mérséklése körében értékelni kell, hogy „az adott eljárás tartalmaz-e kontradiktórius elemeket, a hatósági ügyintézés mennyire volt szakszerű, megtette-e a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a rá irányadó ügyintézési határidőt betartsa; mi a szankció által védett jogi tárgy, van-e a szankciónak büntetőjogi karaktere, represszív vagy preventív jellegű-e, a bírságkiszabás folyamata mennyire összetett mérlegelés eredménye, vagy versenyügyek esetében az, hogy közbeszerzési eljárásból való kizáráshoz vezethet-e a bírság kiszabása, stb.” [4] A Jogegységi Határozat alapján azonban a szankcionálás jogszerűségének megítélésekor nincs jelentősége annak, hogy a Hatóság felismerte-e a rá vonatkozó határidő túllépését. Ezt úgy kell érteni, hogy az ügyintézési határidő megtartását egy objektív, felek tudatától független ténykérdésnek értékeli a Kúria, melynél „nem bírhat jelentőséggel az a szubjektív tudati elem, hogy a saját jogsértését a hatóság felismerte-e”.
Lényeges, hogy az előbbiekben felsorolt elemeket az ügy összes körülményeire tekintettel kell értékelni, s csupán az adott ügy sajátosságai között értelmezhető a bírság mérséklésének a lehetősége.
A Jogegységi Határozat további gyakorlati jelentősége, hogy mostantól a versenyjogi tárgyú ügyekre is érvényesek a határidőn túli szankcionálás esetén az adójogi tárgyú ügyek körében már kialakított elvek[5]. Ennek kimondásával a Kúria beemelte az adójogi ügyek világából már jól ismert ún. „négymozzanatos tesztet” a versenyjogi ügyek területére. A teszt az ügyintézési határidő túllépése esetén meghatározza, hogy mely elemeket szükséges értékelni a bírság mértékének meghatározásakor. A négymozzanatos teszt során meg kell vizsgálni „(1) az adott hatósági eljárás Alaptörvényre visszavezethető sajátosságait, (2) az elmulasztott határidő jogi természetét [pl. anyagi jogi vagy eljárási jellegét] és egyéb jellemzőit, (3) a kiszabott közigazgatási szankció karakterét [pl. annak célja a prevenció és/vagy a represszió-e], valamint (4) az ezek vizsgálatából származó megállapításokat az egyedi ügy konkrét körülményeire kell vetíteni”[6]. Véleményünk szerint a teszt beemelése a versenyjogi ügyekre növeli a Hatóság általi ügyintézési határidővel kapcsolatos ügyek értékelésének átláthatóságát, mely egy kiszámíthatóbb hatósági jogalkalmazáshoz vezetne.
Összességében elmondható, hogy főszabályként a törvényi szinten előírt határidő be nem tartása nem jár a GVH bírságkiszabási jogának az elenyészésével. Legutóbbi Jogegységi Határozatában a Kúria szakított azon joggyakorlatával, mely a GVH általi ügyintézési határidő túllépését a jogvesztés szankciójával sújtotta. Helyette a Kúria külön értékelés és mérlegelés tárgyává teszi annak vizsgálatát, hogy a GVH általi ügyintézési határidő túllépés az adott ügy körülményei között a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozta-e és ez mennyiben hat ki a bírság mértékére. Tehát, a továbbiakban is fontos lesz odafigyelni arra, hogy egy versenyfelügyeleti eljárásban a GVH mennyiben tartja be a rá vonatkozó ügyintézési határidőt, és amennyiben az ügyfél a túllépés révén bizonyítható jogsérelmet szenvedne, úgy álláspontunk szerint a jövőben is hivatkozható és érvényesíthető lesz a GVH-val szemben a bírságkiszabási jog elenyészése.
Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel a versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazott szabályozással, joggyakorlattal kapcsolatban, kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal.
[1] Kúria 4/2023. JEH határozata (Jpe.III.60.053/2022/15. szám)
[2] 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
[3] Kf.II.37.959/2018/14. számú határozat
[4] Kúria 4/2023. JEH határozatának 54. pontja
[5] 25/2020. (XII. 2.) AB határozat
[6] Kúria 4/2023. JEH határozatának 65. pontja
Bővebb profil
