Az Európai Parlament június 14-én elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló AI Act, avagy az MI-kódex tervezetét. A tervezet részleteinek végleges kidolgozását jelenleg végzik az EU jogalkotó szervei.
Az MI kódex tervezete kockázatalapú megközelítést alkalmaz, és attól függően, hogy a mesterséges intelligencia mekkora kockázatot jelent, bizonyos kötelezettségeket ír elő az MI-rendszereket fejlesztők és telepítők számára.
A tervezet szerint többek között tilosak lesznek azok az MI-rendszerek, amelyek elfogadhatatlan szintű kockázatot jelentenek az emberek biztonságára nézve. A Parlament kiegészítette a tiltott MI-rendszerek listáját és betiltja pl. a biometrikus azonosításhoz, érzelemfelismeréshez, illetve prediktív rendfenntartáshoz használt MI-rendszereket. Azaz a jövőben az Európai Unióban nem lehet olyan térfigyelő kamerákat alkalmazni, amelyek az utcán járó kelő személyek biometrikus azonosítását végzik, érzelmeit ismerik fel, vagy a korábbi bűnözői magatartásukon alapuló profilt alkotnak róluk.
A magas kockázatú listára felkerültek a (több mint 45 millió felhasználóval rendelkező) közösségi média platformok által használt olyan ajánlórendszerek, amelyek alkalmasak a szavazók és így a politikai választások kimenetelének befolyásolására.
A gyorsan fejlődő generatív MI-rendszerek (mint pl. a ChatGPT) kapcsán a Parlament döntése értelmében a tervezet előírja, hogy a generatív MI rendszerek tájékoztassák a felhasználókat arról, hogy a tartalom MI által generált, annak érdekében, hogy többek között a felhasználók meg tudják különböztetni az ún. deep-fake és a valós képeket. Emellett az MI rendszerek tanításához felhasznált szerzői joggal védett adatok részletes összefoglalóit is nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
Az AI Act az első kötelező erejű szabályozás lesz az Európai Unióban, így az innovatív vállaltoknak fel kell készülniük a kötelezettségek betartására. A felkészülést érdemes már most elkezdeni.
Bővebb profil
