2023. április 9-én hatályba lépett a módosított ELTIF rendelet, amely a korábbi szabályozás felülvizsgálatával az elfogadható eszközök és befektetések körének kiterjesztését tűzte ki célul. Ennek körében az alapításhoz fűződő korlátok csökkentése, valamint egy további likviditási visszaváltási mechanizmus bevezetése volt a fókuszban – a korai kilépéshez kapcsolódóan. Lényeges változás még, hogy a 10.000 eurós befektetési küszöb eltörlésével hozzáférhetőbbé válnak az ELTIF-ek a lakossági befektetők számára, emellett erős befektetővédelmi intézkedések is bevezetésre kerülnek. A módosítás nem csupán az ELTIF-ek vonzerejét növeli, de az uniós vállalatok kiegészítő finanszírozási forrásaként betöltött szerepüket is erősíti, illetőleg fenntarthatósági szempontok is szerepet kaptak a revízió során.
Mi az ELTIF?
Az európai hosszú távú befektetési alapok (ELTIF) szabályozói keretrendszerét 2015. áprilisában vezették be azzal a céllal, hogy tőkét vonjon be különböző, tartósan működő (pl. infrastrukturális, ingatlan, mezőgazdaásgi, stb.) projektek és tőzsdén nem jegyzett társaságok finanszírozásába. Az ELTIF egy olyan befektetési alap, amely az Európai Unióban található hosszú távú befektetéseket támogatja, nevéből adódóan a hosszútávú megtérülésre összpontosít, így az eszközök likviditása – jellegükből adódóan – korlátozott lehet. Sajátossága, hogy jelenleg az egyetlen olyan alaptípus, amelyet az EU tagállamai között tagállami határokon átnyúló (cross-border) értékesítésre kalibráltak, így kiválóan alkalmas lett volna az uniós befektetési tőke reallokálására, a fentieken túl például a jelenleg magas prioritású zöld vagy digitális átállás támogatására. Ez végül nem valósult meg, mert a kialakított keretrendszer nem volt a gyakorlatban jól alkalmazható az alábbi okoknál fogva. A jogalkotó most ezeket küszöbölte ki, teret nyitva annak, hogy az ELTIF-ek eredeti tőkemobilizáló célkitűzése megvalósulhasson.
Az előző keretrendszer által megteremtett lehetőség leginkább azoknak a befektetőknek volt ideális, amelyek nagyobb összeggel rendelkeznek és hosszú távra hajlandóak lekötni megtakarításuk egy részét: ennek megfelelően elsősorban a nyugdíjalapok és biztosítótársaságok mutattak érdeklődést. A keretrendszer rögzíti, hogy ELTIF minősítést kizárólag alternatív befektetési alapok (ABA) szerezhetnek, illetve az uniós ABA-nak is különböző kritériumoknak kell megfelelnie (Magyarországon minden befektetési alap alternatív, amely nem tartozik az UCITS-irányelv hatálya alá), ezen felül pedig a különböző elfogadott eszközkategóriák is meghatározásra kerültek.
Az ELTIF felügyelete ugyanakkor az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) hatáskörébe tartozik, ellentétben a tagállami hatóságok által felügyelt alternatív alapokkal. Az ESMA feladata az ELTIF-ek nyilvántartásba vételének és felügyeletének biztosítása, valamint az ELTIF-ek által kibocsátott befektetési jegyek vagy részvények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése.
A korábbi szabályozás kritikája
Bár a korábbi szabályozási szándék világos, az ELTIF létrehozásához és működtetéséhez fűzött szabályozói elvárások azonban olyan szigorú formát öltöttek, hogy a mai napig mindössze 84 ELTIF-et engedélyeztek az EU tagállamaiban, messze az eredeti célkitűzésektől elmaradva. A korai várakozások meghiúsulása ellenére csaknem nyolc évet kellett várni az új szabályok hatályosulására.
A számtalan szükségtelen vagy mellőzhető korlátozáson túl a korábbi szabályozás túlságosan szigorúan határozta meg az elfogadható befektetések körét is, és az általános követelmények sem voltak kellően rugalmasak. Említést érdemelnek a lakossági befektetők részére történő forgalmazásra vonatkozó többlet-követelmények is, amelyek a meglehetősen túlcizellált és erős szűrőket alkalmazó részletszabályaival lényegében távol tartották a lakossági befektetők zömét. Mindezek az előző keretrendszer intenzív revíziójához vezettek, melynek hatására bevezetésre került az ELTIF 2.0-ként hivatkozott frissített szabályozási keretrendszer.
A frissített keretrendszer főbb változásai
Az ELTIF portfolióját képező, elfogadható eszközök körének kiterjesztése kulcsfontosságú a módosítások között. Megtörtént az egyszerű, átlátható és szabványosított értékpapírosítások (STS) és az európai zöld kötvények bevezetése a rendelet 10. cikke alá, valamint bevezetésre került a „real assets” fogalom, amely széleskörű minősített befektetési stratégiákat tesz lehetővé, ezzel együtt az ingatlaneszközök egyedi értékére vonatkozó minimum küszöbérték pedig kivezetésre került.
Új strukturálási lehetőségek is megjelentek a szabályozásban, így a közvetett befektetések, társbefektetések, cél-gyűjtő (master-feeder) struktúrák és alapok alapjai is elérhetővé válhatnak meghatározott feltételek mellett. A master-feeder struktúra általában a speciálisabb befektetési célokkal vagy stratégiával rendelkező befektetőknek lehet jó választás, például ha a széleskörűen elérhető befektetési lehetőségek nem kínálnak megfelelő opciót. A struktúra segíthet az adózás optimalizálásában és a befektetési költségek csökkentésében is.
A befektetési és diverzifikációs rendelkezések is enyhültek. A portfólió összetételére és diverzifikációjára vonatkozó küszöbértékek a módosító rendelet által bevezetett legfontosabb módosítások részét képezik. Az elfogadható eszközökbe való befektetési részarányra vonatkozó elvárás (amely a portfólió tartalmára meghatározza, hogy milyen minimum eszközértékkel kell a rendelet által felsorolt „elfogadható eszközöket” tartalmazzon) 70%-ról 55%-ra csökkent, és a korábbi koncentrációs limit 25-ről 30%-ra nőtt. Ezen kívül a korábbi 30%-os tőkeáttételi korlát is emelkedett: ez lakossági befektetők esetén 50%-ra, míg ha az adott ELTIF-et kizárólag szakmai befektetőknek értékesítik, úgy a nettó eszközérték 100%-ig emelkedik a hitelfelvételi limit. Az ELTIF 2.0 tehát különbséget tesz a kizárólag a szakmai befektetőknek szánt termékek és a vegyesen pozicionált termékek között, ennek tükrében került eltörlésre a lakossági befektetők számára is elérhető ELTIF-ekre vonatkozó 10.000 eurós befektetési minimumelvárás, illetve 500.000 euróról 1.500.000 euróra nőtt az az érték, amelynél (vagy az ennél kisebb értékű) lakossági eszközportfólió esetén a portfólióérték 10%-át nem haladhatja meg az ELTIF értéke.
A rendelet értelmében a korábban engedélyezett ELTIF-ek 5 éves átmeneti időszakot élveznek, és 2029. január 11-ig meg kell felelniük a módosító rendeletnek, de az átmeneti időszakon belül bármikor dönthet úgy a meglévő ELTIF kezelője, hogy az új szabályok szerinti működést választja, amennyiben ezt az illetékes hatóság engedélyezi. Azok a 2024. január 10. előtt engedélyezett ELTIF-ek, amelyek nem vonnak be többlettőkét, a módosító rendeletnek megfelelőnek kell tekinteni.
Várható, hogy a mind az intézményi, mind a lakossági befektetők körében növekedni kezd a termék népszerűsége az ELTIF 2.0 kedvezőbb szabályozásának köszönhetően. Ehhez elsősorban a termékfejlesztő alapkezelőknek érdemes elgondolkodni azon, hogy termékpalettájukba illesztik-e ezt a terméket, mint az európai infrastruktúra, az innováció és a fenntartható projektek terén elérető befektetési forma és portfolió-diverzifikációs lehetőség.
Bővebb profil
