Az alábbiakban ismertetjük a 2023. július 1-jével hatályba lépő, a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény (a továbbiakban: „Törvény”) bejegyzési eljárással kapcsolatos főbb rendelkezéseit. A Törvény átalakította bejegyzési eljárásokat, amelyek felváltják a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: „Ctv.”) eljárási szabályait.
A következőkben összefoglaljuk a bejegyzési eljárás legfőbb szabályait és annak lépéseit.
Milyen eljárások tartoznak a bejegyzési eljárás alá?
Fontos változás a jogszabály tárgyi hatályát illetően, hogy a Törvény a Ctv. „cég” fogalom használatát kibővíti és a „szervezet” elnevezést használja alapfogalomként, melybe bele kell érteni a cégeket, illetve a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeteket is. A Törvény gyűjtőfogalomként kezeli továbbá a bejegyzési eljárás alá tartozó eljárástípusokat. Bejegyzési eljárásnak minősül a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás (alapítás bejegyzése), a változásbejegyzései eljárás (beleértve a szervezet nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást), a közhasznúvá minősítésről való döntés és annak bejegyzése, törlése és megszüntetése, illetve a szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárást.
A Törvény értelmében – a jelenleg hatályos szabályozással egyezően– a bejegyzési eljárás továbbra is kérelemre lesz megindítható és továbbra is kötelező lesz a jogi képviselet. A Törvény megtartja a Ctv. egyik leglényegesebb rendelkezését és explicit kimondja, hogy a szervezetek alapítása, törlése és a jegyzet tőkéjének leszállítása konstitutív hatályú, azaz az egyes változások továbbra is magával a bejegyzéssel fognak végbe menni. A jelenleg hatályos szabályozással megegyezően ugyanakkor az egyéb változások tekintetében – beleértve például a tőkeemelést is – a bejegyzés deklaratív hatállyal bír majd.
Hogyan fog kinézni a bejegyzési eljárás?
A bejegyzési eljárások továbbra is a kérelem benyújtásával indulnak.
- Kérelem benyújtása
Alapítás esetén – összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseivel és a Ctv.-vel is megegyezően – a bejegyzési kérelem benyújtására 30 nap áll majd rendelkezésre a létesítő okirat aláírásától / elfogadásától számítva.
A jogi képviselőket érintő leglényegesebb változás, hogy a bejegyzési kérelem formanyomtatványa kiegészül a jogi képviselő jogszerűségi nyilatkozatával, mely nyilatkozat kiterjed a nyilvántartó bírósághoz benyújtott, illetve a jogi képviselőnél megőrzésre kerülő iratokra is (tehát nem csak azokra az iratokra, amelyeket az eljáró jogi képviselő szerkeszt és ellenjegyez). A Törvény ezen jogszerűségi nyilatkozattal osztja meg a törvényességi vizsgálatot a bíróság és jogi képviselő között. Ezen nyilatkozattal a jogi képviselő azt tanúsítja, hogy az adott kérelemben csatolt okiratok törvényességi vizsgálatát elvégezte, s felelősséget vállal azok jogszerűségért.
A Törvény speciális meghatalmazási szabályt állapít meg a visszaélések elkerülése érdekében, mellyel bevezeti, hogy a kötelmi megállapodáson alapuló tagváltozásoknál, valamint társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése vagy törlése esetén a szervezet képviseletében eljáró jogi képviselő meghatalmazásának egy olyan együttes meghatalmazásnak kell lennie, amelynek tartalmaznia kell valamennyi érintett fél meghatalmazó nyilatkozatát.
A bejegyzési kérelem benyújtásának szabályainál a Törvény rögzíti a sorrendiség szabályát, melynek értelmében egy folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás alatt is benyújtható lesz újabb változás bejegyzésére irányuló kérelem, azonban ez esetben a bíróság a korábban beérkezett kérelmet fogja megvizsgálni. Kiemelendő, hogy ez a szabály eltér a Ctv.-ben foglalt jelenleg hatályos rendelkezéstől, amely szerint ugyanazon cég tekintetében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásáig – kivéve a kérelmet visszautasító végzés közlését követő nyolc napon belül benyújtott ismételt kérelmet – ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem ismételten nem nyújtható be. Megjegyezzük, hogy a jelenleg hatályos rendelkezés alapján nem egységes a joggyakorlat, ugyanis egyes cégbíróságok elfogadták, hogy egy cég tekintetében több változásbejegyzési kérelem benyújtásra kerüljön, ha azoknak nem ugyanaz a tárgya.
Alapítás esetén továbbra is lehet névfoglalási kérelemmel élni, amelyet a bíróság 1 munkanapon belül fog megvizsgálni. Érdemi változás, hogy a Törvény elhagyja ezen 1 munkanapos határidő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezést, azonban megtartja a névfoglalás időtartamára vonatkozó 60 napos határidőt. Kiemelendő, hogy amennyiben a bíróság a névfoglalási kérelemnek helyt ad, a bejegyzési eljárásban a névfoglalásban lefoglalt név megfelelőségét már nem lehet vizsgálni.
- 2. A kérelem vizsgálata
A bejegyzési kérelem benyújtását követően a következő eljárási lépés a kérelem vizsgálata. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő az új törvényi rendelkezések értelmében akkor kezdődik, amikor a kérelem beérkezik a bírósági informatikai rendszerébe. Ezen informatikai rendszer képes lesz az állami nyilvántartásból való adatigényléssel megállapítani, hogy a nyomtatványban megjelölt hibás adat érdemi hibának minősül-e (egyszerű elütés), s amennyiben nem ítéli annak, úgy a lekérdezés alapján levő helyes adattartalommal kerül rögzítésre a nyilvántartási jegyzékben az adat.
Automatikus ügyelőkészítés keretében a nyilvántartó bíróság informatikai rendszere elvégzi a bejegyzési kérelem – automata által elvégezhető – jogi szempontú vizsgálatát, amellyel többek között a kérelem formanyomtatványában feltüntetett adatok és nyilatkozatok, így például a jegyzett tőke kötelező minimumának az ellenőrzésére vagy a kiskorú, korlátlan felelősséggel rendelkező tagok kiszűrése is sor kerül.
- Automatikus döntéshozatal
A Törvény egyik legfontosabb újítása az automatikus döntéshozatali eljárások bevezetése. Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül fogja meghozni a benyújtott bejegyzési kérelemről való döntését. A Törvény indokolása alapján automatikus döntéshozatali eljárás alá esik a benyújtott kérelmek több, mint 90%-a, többek között a gazdasági társaságok (kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) bejegyzésére irányuló kérelem. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy annak ellenére, hogy az eljárás során nem kerül sor emberi közreműködésre és vizsgálatra, továbbra is egy kérelemről induló eljárásról van szó, amely nem tévesztendő össze az automatikus bejegyzéssel. Automatikus döntéshozatali eljárásokban a jogi képviselő az általános jogszerűségi nyilatkozat (ld. 1. pont) mellett köteles lesz a mellékletek egyedi tartalmáról is nyilatkozatot tenni, mellyel a jogalkotó tovább növeli a jogi képviselőkre rótt felelősséget. Az automatikus döntéshozatali eljárás részletesebben a cikksorozatunk első részében került kifejtésre, amely itt érhető el.
- Döntéshozó személy általi elbírálás
Amennyiben a bejegyzési kérelem nem automatikus döntéshozatallal kerül elbírálásra (beleértve azt is, hogy ha az automatikus döntéshozatali eljárásban nem történik meg a kérelem elbírálása egy órán belül) úgy a kérelmet döntéshozó személy (bíró, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző) fogja elbírálni. Technikai jellegű változás, hogy az ügyteher csökkentése érdekében az automatikus ügyelőkészítés keretében ezesetben is sor kerülhet automata által végzendő cselekményekre. A bíróságnak a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapja lesz majd a hiánypótlási felhívás kiadására, a bejegyzési (és változásbejegyzési) eljárásban fő szabály szerint 10 munkanapra rövidül az ügyintézési határidő a jelenlegi 15 munkanapos határidőről.
Fontos változás, hogy a Törvény alapján a továbbiakban bármely kötelező melléklet csatolásának elmulasztása esetén a bíróság automatikusan el fogja utasítani a bejegyzési kérelmet, tehát – ellentétben a jelenleg hatályos eljárással – nem lesznek olyan mellékletek, amelyek, elmulasztása esetén hiánypótlási felhívást bocsáthatna ki a bíróság.
- Változásbejegyzési eljárás
Lényegi változás, hogy gazdasági társaságok változásbejegyzési kérelme estén a benyújtásra nyitva álló határidő a változás bekövetkeztétől számított 15 napra csökken. A 15 napos határidő alól kivételt képez a nyilvánosan működő részvénytársaság, ahol a benyújtásra nyitva álló határidő továbbra is 30 nap marad.
Továbbra is lehetőség lesz a változás bekövetkezte előtt benyújtani változásbejegyzési kérelmet, azonban a változásbejegyzési kérelem benyújtásának napja nem lehet korábbi, mint a változásról szóló döntés napja, illetve legfeljebb 30 nappal előzheti meg a nyilvántartási adat változásának időpontját.
Fontos változás, hogy amennyiben a gazdasági társaságok esetében a tagnak lehetősége van a vagyoni hozzájárulásának vagy annak egy részének a társaság nyilvántartásba vételét vagy a jegyzett tőke emelésének bejegyzését követő rendelkezésre bocsátásra, akkor a társaságnak változásbejegyzési kérelemben (és nem egyéb beadványként) kell majd bejelentenie, hogy valamennyi tag a vállalt teljes vagyoni hozzájárulást teljesítette.
A fentiekben kifejtettek a bejegyzési eljárás általános szabályait vették alapul. A speciális eljárásokra vonatkozó szabályokat több ponton is külön rögzíti a Törvény, ideértve például a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó, vagy a tagok változása esetén alkalmazandó speciális rendelkezéseket. Ezen rendelkezéseket a cikksorozatunk egy következő részében részletesen is feldolgozzuk.
Bővebb profil
