Napjaink egyik fő globális kihívása az éghajlatváltozás mérséklése, mely nem csak a természeti, hanem a gazdasági környezetre is rendkívül nagy hatást gyakorol. Ezért is egyre konkrétabb szabályozói elvárás és üzleti realitás a klímaváltozásból adódó kockázatok fokozott integrálása a pénzügyi szektor kockázati univerzumába. A bankok számára az éghajlati kockázatok mérése és jelentése eddig gyakran komoly erőpróbát jelentett, ezt hivatott orvosolni a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2022. december 8-án közzétett publikációja, melyben számos klímakockázatokkal kapcsolatos kérdés, értelmezési tér és bizonytalanság esetén ad iránymutatást.
A Bizottság publikációjának válaszai kiegészítik a 2022. júniusában kiadott irányelveket, melyeket a Bizottság egy mélyebb elemzési fázis után a klímakockázatok hatékony kezelése céljából dolgozott ki. A kérdések és válaszok közül lent az általános vállalati kitettségek kockázata, a speciális hitelezés, az ingatlan-kitettségek kockázata, illetve a stressztesztek kapcsán nyújtott iránymutatást emeltük ki:
Milyen mértékben szükséges figyelembe venni, hogy egy vállalat kellőképpen kezeli-e az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatait?
A Bizottság szerint a vizsgálandó kulcsfogalom az ún. befektetési fokozat (investment grade), amely olyan vállalatot jelent, amely a gazdasági ciklustól függetlenül és a kedvezőtlen környezeti hatások ellenére is képes megőrizni a teljesítóképességét. Mivel a vállalatok hiteleik visszafizetésére befolyással van a klímakockázat, ezért a Bizottság kiemelte a szisztematikus hitelfelülvizsgálat szükségességét a hitelminőség monitorozására, hogy a pénzügyi szervezete megbizonyosodjon róla, hogy a hitelezett vállalat továbbra is megfelel-e befektetési fokozattal kapcsolatos elvárásoknak.
Hatással van-e az klímakockázat a projektfinanszírozásra?
A Bizottság kiemelte, hogy a projektfinanszírozó kötelezettségeinek időben történő megfelelése szempontjából kulcsfontosságú annak vizsgálata, hogy a klímakockázatok milyen mértékben befolyásolhatják hátrányosan a fizetőképességet. Mivel a hatások és az időzítés bizonytalan, ezért itt is a folyamatos monitorozást emelte ki a Bizottság.
Milyen mértékben kell a felügyeleteknek figyelembe venniük a klímakockázatokat a kockázati súlyok értékelésekor?
A Bizottság álláspontja szerint a felügyeleteknek figyelembe kell venniük a klímakockázatot, beleértve a belőlük eredő lehetséges károkat vagy értékveszteségeket, így az időjárással kapcsolatos veszélyeket; a klímapolitikai előírások végrehajtását; vagy az átállási politikákból eredő változások hatásait a fogyasztási és beruházási mintázatokban.
Az ingatlanok értékének meghatározásánál milyen mértékben kell figyelembe venni a klímakockázatot?
A Bizottság kiemeli, hogy a bankoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a jelenlegi piaci érték már magába foglalja-e az éghajlati vonatkozású potenciális kockázatokat. Ezek összefüggésben lehetnek például az időjárással, a klímapolitikai előírások végrehajtásával, de az átállási politikákkal is. Ez utóbbira jó példa lehet az energiapiaci változások hatásai, amelyre több tényező is hat.
Szükséges-e figyelembe venni a klímakockázatokat a stressztesztelési forgatókönyvek kapcsán?
A klímakockázatok figyelembevétele elsősorban a rendkívüli nyereségek/veszteségek kontextusba helyezése, valamint a kockázatkezelés nehézségeinek azonosítását szolgálja a Bizottság álláspontja szerint. A piaci kockázati pozíciókra gyakorolt hatás, a hirtelen sokkok hatása, a kockázati tényezők közötti korreláció és a fedezeti ügyletek árazása felmérhetővé válik, ha szerepel a stressztesztelési programban a klímakockázat. Ezen kockázatok figyelembevétele ismétlődően és fokozatosan kell beépüljenek a stressztesztelési és a belső tőkeértékelési folyamatokba (ICAAP), mivel az e kockázatok mérésére alkalmazott módszerek a kockázatokkal együtt fejlődnek.
A Bizottság összesen 19 kérdésre adott választ a publikált anyagában, melyek közül az általánosabb témák átfogóan kerültek bemutatásra. A dokumentum minden klímakockázattal érintett kockázatkezelési folyamatot lefed, érintve a hitelezési, működési és piaci kockázatokhoz tartozó értékelési és számítási módszertanokat és folyamatokat, továbbá a belső likviditás stressztesztjeit is.
A KPMG kockázatkezelési szakértői szerint az MNB tavaly megújult zöld ajánlása miatt is fontos a bankok számára, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok területén kellő felkészültséggel rendelkezzenek, mivel ez jelenti a felügyeleti elvárások és a kiszámítható jogalkalmazás elősegítését a hitelintézetek esetén.
Bővebb profil
