Az Európai Bizottság tavaly februárban nyújtotta a CSDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) néven ismert javaslatát arról, hogy az érintett vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat. A CSDD szerinti kötelezettségek nemcsak a vállalatok saját tevékenységére terjednek ki, hanem a leányvállalataikra is, valamint az értékláncuk tartós szereplőire is, így közvetlen és közvetett beszállítóikra is. Az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok tehát nemcsak a saját működésük, hanem a leányvállalataik és az értékláncukban szereplők (beszállítók) tevékenységében is kötelesek lesznek azonosítani a káros környezeti és emberi jogi hatásokat, és intézkedniük kell ezek megelőzéséről, illetve megszüntetéséről. Ha a bevezetett intézkedések nem vezetnek eredményre kártérítési kötelezettségük is keletkezhet.
Az irányelv tervezet az alábbi vállalatokra állapít meg kötelezettségeket:
- Európai Unión belüli nagyvállalat, amely több mint 500 munkavállalót foglalkoztat és 150 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétele van.
- Európai Unión belüli, nagyhatású ágazatba tartozó vállalat, amely több mint 250 munkavállalót foglalkoztat és 40 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétele van, ha ennek legalább 50 százaléka nagyhatású (nagy károsanyag kibocsátású, vagy munkaügyi szempontból kockázatos) ágazatból származik. Ilyen ágazat lenne a tervezet szerint a ruha- és élelmiszeriparipar, valamint az ásványkincsek kitermelése.
- Harmadik országbeli nagyvállalat, ha 150 millió eurót meghaladó nettó árbevétele van az Európai Unióban.
- Harmadik országbeli, nagyhatású ágazatba tartozó vállalat, amelynek 40 millió eurót meghaladó nettó árbevétele van az Európai Unióban, ha annak legalább 50 százaléka nagyhatású ágazatból származik.
A káros környezeti és emberi jogi hatások körét a tervezet egy külön mellékletben felsorolt, konkrét nemzetközi egyezményekben foglalt előírásokra való utalással határozza meg. Ezekre lehet példa a káros környezeti hatások körében a Stockholmi egyezmény szerinti, „a hulladékok nem környezetkímélő módon történő kezelésére, gyűjtésére, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó tilalom”, vagy az emberi jogi hatások körében a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt, „az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog”.
A tervezet szerint a vállalatok komplex mechanizmust lesznek kötelesek kialakítani a megfelelés érdekében. Első lépésként átvilágítási szabályzat kidolgozására lesznek kötelesek, amelynek segítségével képesek a tevékenységükhöz kapcsolódó káros hatások azonosítására. Az azonosítást követően a vállalatok kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni ezek megelőzésére és megszüntetésére, amelynek eszköze lehet egyebek mellett szerződéses biztosítékok kérése üzleti partnerektől, beruházások eszközölése vagy támogatás nyújtása. A megfelelő intézkedések előírásának célja, hogy a vállalatok elsősorban olyan megoldásokat keressenek, amelyek a káros hatásokat valóban megszüntetik, nem pusztán a vállalati működésből távolítják el azokat, például a szerződéses kapcsolat felbontásával.
A vállalatok emellett panasztételi és korrekciós mechanizmust kötelesek működtetni, amelyen keresztül közvetlenül nekik tehet panaszt az, akit káros hatás ért vagy érhet, valamint elérhető a szakszervezetek és civil szervezetek számára is. A kialakított átvilágítási rendszer hatékonyságát a vállalatoknak monitorozniuk kell, és erről a nyilvánosságot is tájékoztatniuk kell.
A tervezetben emellett megjelenik egy klímavédelemmel kapcsolatos előírás is, amely kizárólag a nagyvállalatokat kötelezné arra, hogy kialakítsanak egy tervet a felmelegedés 1,5°C alatt tartására vonatkozóan, amelynek biztosítását az igazgatók pénzügyi ösztönzőibe kellene építeni. Az Európai Unión belüli vállalatok körében azt is előírná a tervezet, hogy az igazgatók felelőssége az átvilágítás, és tevékenységük során figyelembe kell venniük a fenntarthatósági szempontokat is.
Az irányelv tervezet részletesen szabályozza azt is, hogy tagállami szinten hogyan kell ellenőrizni a fenntarthatósági átvilágítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, illetve, hogy milyen szankcióval számolhatnak a vállalatok abban az esetben, ha nem teljesítik a kötelezettségeiket. Emellett a vállalatok magánjogi oldalról kártérítésre is kötelezettek lehetnek, ha nem tesz eleget a káros hatás megelőzésére és a káros hatás megszüntetésére vonatkozó kötelezettségének, és a mulasztás következtében olyan kár keletkezik, amelynek azonosításáról, megelőzéséről, enyhítéséről, megszüntetéséről vagy mértékének minimalizálásáról megfelelő intézkedések segítségével gondoskodni kellett volna.
A tervek szerint a tagállamok feljogosíthatják a területükön működő szakszervezeteket és civil szervezeteket, arra, hogy jogi eljárást kezdeményezzenek környezetvédelmi és emberjogi kötelezettségszegés gyanúja esetén, ami könnyen össztűz alá veheti a vétkes vállalatokat.
A tervezetet lassan egy éve nyújtotta be az Európai Bizottság, és folyamatosan zajlanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások az Európai Unión belül, annak elfogadása idén várható. Ha elfogadják, a tagállamoknak két éven belül kell átültetniük a nemzeti jogszabályokba, és a két év elteltével alkalmazandóvá válik a nagyvállalatokra, újabb két év elteltét követően pedig a nagyhatású ágazatba tartozó vállalatokra is.
A vállalatok ellátási láncára több EU tagországban már ma is hasonló átvilágítási kötelezettség hárul. Németországban idén január óta minden 3000 főnél nagyobb vállalat (2024. január 1-től pedig minden 1000 fő feletti) köteles eleget tenni az emberjogi és környezetvédelmi megfelelésre és átláthatóságra vonatkozó jogszabálynak.
Bővebb profil
