Egy lépéssel közelebb az európai zöldkötvény-keretrendszer irányába

Az Európai Unió számára kiemelkedően fontos, hogy a zöld megállapodás keretében kitűzött célokat fenntartható finanszírozással támogassa. A zöldkötvény-kibocsátók számára ezidáig két keretrendszer (ICMA – Green Bond Principles és CBI – Climate Bonds Standard) nyújtott iránymutatást, azonban az EU ideiglenes megállapodás keretében döntést hozott az európai zöldkötvények keretrendszerének kialakításáról.  

A korábbi sztenderdekkel szemben az uniós zöldkötvény-keretrendszer nagyobb mértékben teremt összhangot a fenntartható tevékenységek uniós taxonómiájával, így ösztönözve a piaci szereplőket az EU-n belüli befektetések irányába. Az ideiglenes megállapodás értelmében, ha az EU Taxonómia már kiterjed az érintett ágazatokra, az uniós zöldkötvény-keretrendszer szerinti kibocsátóknak a bevételeket azzal összhangban kell befektetniük. Azokra az ágazatokra, amelyekre az EU Taxonómia még nem terjedt ki, valamint olyan tevékenységekre, amelyek jól és egyértelműen körülhatárolhatók, egy 15%-os rugalmassági keret kell alkalmazni. A rugalmassági keret teret hagy a kibocsátóknak arra, hogy olyan tevékenységeket is bevonjanak, amelyek nem az EU Taxonómia szerint vannak definiálva. 

Gyorsan fejlődő zöldkötvény piac 

A globális zöldkötvény-kibocsátások volumene 2017 és 2021 között mintegy négyszeresére növekedett, 2021-ben megközelítve a 600 milliárd dollárt4. A kibocsátások növekedése mögött a fizikai és tranzíciós klímakockázatokból származó pénzügyi kockázatok iránti befektetői tudatosság, a jegybankok zöld eszközvásárlási programjai és a fenntarthatósági célok iránti erősödő társadalmi elkötelezettség erősödése egyaránt hozzájárult. 2022-ben a geopolitikai kockázatok és emelkedő kamatkörnyezet árnyékában némileg visszaesett a zöldkötvény-kibocsátások volumene is, 2023-ban azonban a támogató szabályozási környezet ismét növekedési pályára állíthatja a zöldkötvény kibocsátásokat.  

A zöld gazdasági tevékenységek meghatározására a kibocsátások eddig döntően az ICMA által először 2014-ben kiadott Green Bond Principles (GBP) zöldkötvény kibocsátási keretelvre épültek. Ennek a fókuszában a pozitív környezeti hatású tevékenységek állnak, amelyeket a kibocsátó határozhat meg, javasoltan összhangban a meglévő taxonómiákkal, de tanúsítási kötelezettség nélkül. A másik meghatározó keretrendszer az ennél szigorúbb, tanúsítási kötelezettséget előíró CBI által kiadott Climate Bond Standard (CBS). A CBS az ágazatspecifikus zöld definíciók meghatározásával az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra összpontosít, összhangban a párizsi klímaegyezmény céljaira kidolgozott taxonómiájában.  

Az Európai Unió a Taxonómiarendelet kibocsátásával a zöld tevékenységek meghatározására már fontos iránymutatást adott az európai pénzügyi piacnak. A globális kibocsátások mintegy harmadát kitevő európai zöldkötvényekre5 az EU GBS kidolgozásával pedig egy új, a globális pénzügyi piacokon is meghatározó zöld-kötvény kibocsátási keretrendszert hozhat létre.    

Egyszerűsített mechanizmus és szabványosítás  

Az ideiglenes megállapodás mérföldkőnek számít az EU-n belüli befektetések piacán, köszönhetően az átlátható struktúrájának, amely horizontálisan is jól illeszkedik más uniós jogszabályokhoz. Az uniós zöldkötvény-keretrendszer kulcsfontosságú a zöldrefestés („greenwashing”) elkerülésének érdekében is, hiszen a konkrét és egyértelmű iránymutatások mentén definiálja, hogy milyen tevékenységek minősülnek „zöldnek”, valamint a kapcsolódó bevételekről milyen formában szükséges közzétenni információkat. Mindemellett, a külső értékelés módjának és az értékelők munkájának szabványosítására is törekszik, így növelve a felülvizsgálati folyamatba vetett bizalmat.  


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább