Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer a végfelhasználói oldalról – Lehetőségek és feladatok

2023. január 26-án tartott üzleti reggelit a KPMG Sikeres részvétel az EKR-ben témában, ahol szakértőivel és a témában kiemelt jelentőségű magyar energiapiaci szereplőkkel együtt vitatták meg az elmúlt időszak EKR piaci kérdéseit. Az esemény résztvevői naprakész információt szerezhettek az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer jelenlegi üzleti lehetőségeiről, a kapcsolódó kötelezettségekről és azok gyakorlati megoldásairól. 

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerről 

A Nemzeti Energia- és Klímatervben Magyarország célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Hogy energiahatékonysági céljait teljesíteni tudja, 2021. január 1-én egy új szakpolitikai eszközt, ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszert vezetett be.  

A „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban résztvevő vállalatok (villamosenergia-, földgáz- és üzemanyag -kereskedők és szolgáltatók) kötelesek évente meghatározott energiamegtakarítási célokat elérni, ehhez pedig olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználók (KKV-k, nagyvállalatok, önkormányzatok, lakosság) oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. A hitelesített energiamegtakarítás, azaz a Fehér Bizonyítvány tehát egy, a végső felhasználónál eszközölt energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás megvalósításából származó, auditáló szervezetek által hitelesített energiamegtakarítás (forgalomképes vagyoni értékű jog), amely addicionális hozzájárulást tartalmaz. 

EKR megjelenése a végfelhasználói oldalon

Fontos felismerni, hogy a bevezetett rendszer nem csak a kötelezett, de a végfelhasználói oldalon is rejt lehetőségeket. A rendszer végfelhasználói olyan természetes vagy jogi személyek, akik saját végső felhasználásra vásárolnak energiát. Ők az energiaköltségek csökkentése vagy a túlzott energiafelhasználás megszüntetése érdekében energiahatékonyság növelő beruházásokat eszközölhetnek (pl. gépsor modernizációja, épületek korszerűsítése) és amelyeket energetikai auditorokkal, vagy auditáló szervezetek bevonásával hitelesíthetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy ahhoz, hogy egy energiamegtakarításról bizonyítvány keletkezhessen, a beruházást megelőzően olyan elvárt hozzájárulást / közreműködést kell teljesítsen a kötelezett vagy más, a törvényben meghatározott személy (pl. kivitelező, energetikai tanácsadó) amely nélkül a beruházás nem valósult volna meg (pl. energetikai tanácsadás, részletes terv szolgáltatása, elérhető megtakarítás kiszámítása, pénzügyi támogatás stb.). A beruházó végső felhasználó és az addicionális hozzájárulást kifejtő személy megállapodhatnak abban, hogy ki lesz az energiamegtakarítás jogosultja, és a jogosult tudja azt hitelesíttetni és értékesíteni. 

A végfelhasználók tehát előnyt is kovácsolhatnak a rendszerből, hiszen egyrészt az addicionális hozzájárulás segítségével az energiahatékonyságot növelő beruházás támogatásához különböző szolgáltatásokat vagy pénzügyi forrást szerezhetnek, másrészt bevételre tehetnek szert azzal, hogy megállapodás alapján, ellenérték fejében átadják a hitelesített energiamegtakarításnak – azaz a Fehér Bizonyítványnak tulajdoni jogát a kötelezett részére.  

Az addicionális szolgáltatás típusa, az ellentételezés módja, valamint a tanúsítvány jogosultja olyan változók, melyek függvényében más-más számviteli elszámolás alkalmazandó a végfelhasználónál – akár magyar számvitel szerinti, akár IFRS szerinti beszámolásról legyen szó, – ezért kiemelten fontos nem csak az új, de a meglévő energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó szerződéses körülmények felülvizsgálata is számviteli szempontból. 

További információk és a KPMG szolgáltatásai az EKR rendszer vonatkozásában itt érhetők el.


Olvass tovább