A vállalati gépjárműflotta zöldítése évente akár többszáz tonna CO2 kibocsátást is megtakaríthat

Az alternatív közlekedési formák elterjedésével vállalati berkekben is egyre inkább előtérbe kerül az e-mobilitás témaköre. A klímacélok és a CO2 kibocsátáscsökkentés elérésének egyik kulcseleme ugyanis a flottazöldítő törekvések elterjedése, mely megfelelő, stratégiai fókuszú tervezéssel a fosszilis üzemanyaggal működő vállalati flotta fenntartható alternatívájaként szolgálhat, egyúttal versenyelőnyt is jelenthet a vállalatok számára.  

A globális és EU-s kibocsátáscsökkentési törekvések egyik kiemelt célpontja a közúti közlekedés, mely egyre nagyobb nyomást helyez a piaci szereplőkre. A szektor CO2 kibocsátás csökkentésének lehetőségét az EU leginkább az alternatív hajtású gépjárművek használatának népszerűsítésében látja. Az elektromos autózás a nem túl távoli jövőben ennek megfelelően már több, mint lehetőség, ugyanis az Európai Parlament által elfogadott javaslat 2035-től a közúti közlekedésben használandó új járművek esetében zéró kibocsátást ír elő. 

A nyitást a zöldítés irányába a nyersanyaghiány és az elmúlt időszakban megnövekedett üzemanyagárak csak fokozzák, mely tendencia várhatóan a céges flotta elektromos vagy plug-in hibrid hajtású autókkal való bővítése felé tereli a vállalatokat. 

Milyen előnyökre tehet szert a vállalat, ha a flottazöldítés mellett teszi le a voksát? 
Fenntarthatósági célok teljesítése kisebb karbonlábnyommal

A céges flotta zöldítésével számottevő CO2 kibocsátáscsökkenés érhető el, melynek köszönhetően egy szín alatt tehetünk lépést a klímacélok eléréséhez vezető úton és kedvezhetünk a zöld vállalatokkal szimpatizáló fogyasztóknak a karbonsemleges működésre vagy kibocsátáscsökkentésre tett vállalások teljesítésével.  

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a 2021-ben Magyarországon regisztrált személygépkocsik átlagos CO2 emissziója az Európai Unióban a tizedik legnagyobb, 133 g/km volt, ami egy átlagos, napi 80 km-es úton már több, mint 10 kg-os kibocsátást jelent csupán egy autó esetén. Ha ezt egy 100 autós flottára számoljuk, máris egy tonna fölé kúszik a járműparkunk pusztán egy napi karbonlábnyoma.  

A gondolatmeneten tovább haladva összevetettük tipikus céges autók hasonló, belsőégésű és elektromos vagy plug-in hibrid hajtású modelljeinek kibocsátását, mely alapján 200-250 tonnával mérsékelhető a vállalat éves karbonkibocsátása, ha flottazöldítés mellett döntünk. Mindez fontos lépés lehet a klímacélok eléréséhez vezető úton, amit a hazai nagyvállalatok is egyre inkább felismernek. Egyre növekvő számú magyar cég tesz vállalást autóik kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan: többek között a Coca-Cola HBC Magyarország tűzte ki célul a gépjárművei károsanyag-kibocsátásának csökkentését 2030-ra a 2017-es szinthez képest 53%-kal, valamint az OTP Csoport fenntarthatóságot célzó törekvései között is fontos szerepet kap a flotta bővítése alternatív hajtású gépjárművekkel 

A hasonló kötelezettségvállalások a jövőben a figyelem középpontjába kerülnek a fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) 2024-es hatályba lépését követően. A CSRD a jelenlegi, nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvhez (Non-Financial Reporting Directive, NFRD) képest egy bővebb vállalati körre terjed ki és sokkal részletesebben határozza meg azokat az információkat is, amelyeket a szervezeteknek jelenteniük kell. A követelményeket fokozatosan vezetik be, vállalattípustól függően, 2024., 2025., illetve 2026. január elsejétől. 

A CSRD egy új szempontrendszer, az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabvány (European Sustainability Reporting Standards, ESRS) alapján történő jelentéstételt ír elő, melynek egyik kiemelt fókuszterülete a környezeti témák közzététele, azon belül is a szennyezés és éghajlatváltozás témaköre. Ennek megfelelően a vállalatok szén-dioxid kibocsátása várhatóan nyitott könyvvé válik a befektetők és vásárlók számára egyaránt, így a zöldítés nem csupán a fenntartható működés, de a hosszútávú versenyképesség megőrzésének kulcsává is válik. 

Állami támogatások és infrastrukturális feltételek

A vállalati flottacseréhez azonban a klímacélok és a fogyasztói elvárások mellett fontos szempont az elektromos autózás állami szintű és infrastrukturális támogatottsága is.  

A hazai elektromobilitás fejlődését és a közlekedés zöldítését számos állami ösztönző támogatja, többek között az elektromos autókra vonatkozó vagyonszerzési illeték, gépjárműadó, regisztrációs adó és cégautó adó alóli mentesség, vagy például az új elektromos autók vásárlásának állami támogatása 2021-2022-ben. Az e-mobilitási akciókat előmozdító energiahatékonysági ösztönzőknek köszönhetően az elektromos járművek töltési infrastruktúrája is folyamatosan bővül. 2020-21 között mintegy 121%-kal nőtt a nyilvános AC-töltőpontok száma, és 2022-ben is tovább gyarapodott további 25%-kal, a DC töltők esetében a bővülés 126%-os 2020 és 2021 között, míg 2021-2022. között pedig közel 30%-os A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint az elektromos autók száma is folyamatosan növekszik, míg 2021-ben a teljes gépkocsi állomány 0,47%-át tették ki a tisztán elektromos autók, 2022. év végére ez az arány 0,79%-ra nőtt. 

A flottazöldítés kihívásai 

A fentiek tudatában úgy tűnhet, hogy könnyen zöld utat kaphatnak a flottacsere előtt álló cégek, azonban számos kihívás árnyékolhatja be a váltást autóhasználó és vállalati oldalon egyaránt.  

Mivel az elektromos autók piaca dinamikusan fejlődő terület, így a szabályozói, infrastrukturális és technológiai oldalon is egyaránt felmerülő folyamatos változások nagyban befolyásolják a befektetésben döntő szerepet játszó, kényelem, hozzáférhetőség és megfizethetőség szempontjait, és ezáltal bizonytalanabbá teszik a tervezést.  

Az elektromobilitás kapcsán felmerülő, talán legkézenfekvőbb kihívás a villamosenergia-árakat, ezáltal az elektromos töltést érintő változások. Az energiaválság miatt az elektromos autók töltési költsége jelentősen megnövekedett, és sorra jelentik be a cégek a változásokat. A nyilvános (akár 160%-os drágulás 2022. áprilishoz képest) és az otthoni töltés árának emelkedése mellett, a vidéki településeken jellemző az ingyenes parkolás lehetőségének megvonása a környezetbarát autóktól, valamint a házi napelem-telepítések korlátozása is kihívások elé állítja az elektromos autó vásárlást fontolókat. Mindezt fokozza a nyilvános töltés feltételrendszerének szabályozatlansága. A különböző szolgáltatók és töltőpontok árszabásában számottevőek a különbségek – például eltérő kedvezmények járnak regisztrációval, előfizetéssel vagy előzetes pénzfeltöltéssel történő vásárláskor –, illetve a fizetéshez használható alkalmazások és az ingyenes töltési lehetőségek kihasználhatósága és időtartama is szolgáltatónkként és településenként is változik 

Az elektromos autó használatának zökkenőmentességét, illetve a töltőinfrastruktúra-beruházási döntéseket is meghatározza a vállalat lokációján lévő töltőinfrastruktúra telítettsége. Bár a korábban említettek szerint a töltőpontok száma 2020 óta számottevően növekedett, az elektromos és plug-in hibrid hajtású járműállomány további fejlődéséhez azonban elengedhetetlen a hálózat folyamatos bővülése. A vidéki városok lefedettsége széles skálán mozog és a nagyobb vidéki városok környező településein elszórtan helyezkedik el 1-2 töltőpont. Jelenleg a fővárosban található a legtöbb nyilvános töltőpont, összesen 94 MOL-, Mobiliti- és E.on-töltőpont. Ugyanakkor a belvárosi kerületekben jellemzően egyáltalán nem található nyilvános töltőpont az említett szolgáltatók portfóliójában. Bár Budapesten elszórt jelleggel vannak utcai töltők is, jellemzően nagy csomóponthoz vagy áruházhoz köthető a sűrűbb töltőhálózat.

Bár a Jövő Mobilitása Szövetség adatai alapján az első elektromos autó modellek hatótávolsága téli időszakban körülbelül 100 kilométer volt, ehhez képest mára a 200-300 kilométeres hatótáv az átlagos, amit befolyásol a vezetési stílus, időjárás, valamint a közlekedés helyszíne és terep adottságok. Amíg az áttörést jelentő, 400-500 kilométer feletti átlagos hatótáv elérése még várat magára, a teljesen elektromos flotta üzemeltetéséhez nagyobb mértékű töltőinfrastruktúra-beruházás szükséges, illetve az általános munkavállalói elfogadottság jelenleg még nem teszi lehetővé a kizárólag tisztán elektromos autókból álló flotta használatát 

Mindezek csak példák arra, hogy milyen kihívások befolyásolhatják az e-mobilitás népszerűvé válását. A céges flották esetében viszont, ahol több száz autót érintő beruházás sikeres megvalósítása a tét, egyedi vállalati adottságokhoz, munkavállalói igényekhez szükséges igazodni, így a zöldítő törekvés sokkal komplexebb, átfogó és a változó piaci környezethez igazodó tervezést igényel. 

Szempontok a megfelelő flottatervezéshez 

A flottazöldítés stratégiai megközelítése esetén az alábbi szempontokat érdemes számításba venni: 

  • Beruházási szükségletek és környezeti hatás értékelése 

A flottacsere megvalósíthatóság szempontjából a nyilvános magyarországi töltőhálózat áttekintését követően érdemes megvizsgálni, hogy egy esetleges töltőtelepítési beruházás milyen költségeket indukál, illetve a saját telephelyen létesített töltőknek milyen előnyei és hátrányai lehetnek a flotta szempontjából, ugyanis – a teljesen elektromos modellek esetében különösen – a járműveket ott kell tölteni, ahol az autónk hosszabb ideig tartózkodik, azaz elsősorban otthon és a munkahelyünkön. Mindezen túl érdemes megjegyezni, hogy a töltőinfrastruktúra kiépítése előtt az adott telephelyen elérhető villamosenergia-hálózat terhelhetőségét / kapacitását minden esetben szükséges megvizsgálni. Nem garantált, hogy a jelentős számú töltőt elbírja a hálózat, így hálózatbővítési beruházás válik szükségessé, amely újabb jelentős beruházási költséget indukál. 

Mindemellett a flottacsere beruházást egy ESG-stratégiai akcióként javasolt megítélni, a beruházási költségekkel párhuzamosan javasolt figyelembe venni a széndioxid-kibocsátást mérséklő potenciált és azt a hatást, amelyet a flottazöldítés gyakorol a munkavállalói élményre. 

  • Flottahasználati szokások és munkavállalói nyitottság komplex felmérése 

A vállalat lokációja, az ehhez kapcsolódó töltőinfrastruktúra, a vállalati tevékenység és a járműpark funkcionális összetétele (használatának célja), csak egy-két példa arra, ami befolyásolhatja, hogy milyen ütemben és éppen tisztán elektromos, hibrid vagy egyéb alternatív hajtású autókkal szükséges kialakítani a vállalati flottát. Mindemellett a vállalati flottacsere sikeres megvalósításához elengedhetetlen a munkavállalói elfogadottság előzetes felmérése. A megfelelő feltérképezéshez fontos megkülönböztetni az egyes céges flottaautó típusokat az eltérő felhasználási céljuk miatt. Amíg a juttatásként biztosított autót a munkavállaló magáncélra is használhatja, a kényelmi szempontok érvényesülnek erőteljesebben, addig a kizárólag munkavégzésre használt járműveknél a technikai adottságok, megfelelő felszereltség a fókusz. A juttatási elemként biztosított autók esetében éppen ezért a vállalati adottságok mellett befolyásoló tényező lehet többek között a munkavállaló konkrét lakóhelye, a lakóépület típusa, az otthoni töltés lehetőségei (például otthoni hálózat terhelhetősége) és a háztartásban meglévő további gépjárművek típusa is.  

  • Munkavállalók ösztönzése 

A vállalati flottákban lévő elektromos járművek esetén az olyan előnyök ellenére, mint a jó vezetési élmény vagy az egyszerű használat, gyorsan dominánssá válnak a vélt vagy valós kockázatok (pl. hatótáv, töltőinfrastruktúra, töltési idő stb.) is, tehát az e-mobilitáshoz való munkavállalói hozzáállás jellemzően egy jelentős korlátja az elektromos járművek vállalati flottákba való bevezetésének. Azaz a flottacsere koncepciójának kialakításához létfontosságú a munkatársak e-mobilitással szembeni fenntartásainak megértése és ezek helyes kezelése az innováció sikeres bevezetése szempontjából. Az elektromos jármű, mint juttatás elfogadottsága több módszerrel fokozható, például az elektromos jármű használatot támogató cafetéria és egyéb kedvezmények kialakításával vagy az elektromos járművekkel kapcsolatos ismeretek hiánypótlását elősegítő oktatások biztosítása, szakértők segítségével. 

Összességében tehát elmondható, hogy a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a nyersanyaghiány és megnövekedett üzemanyagárak, valamint az elektromos, plug-in hibrid, illetve egyéb alternatív hajtású járművek folyamatos fejlődésének és elterjedésének tükrében egyre több vállalat számára válik észszerűvé a flottazöldítés melletti elköteleződés. A különböző vállalati adottságok, eltérő munkavállalói igények és a dinamikusan változó piaci környezet miatt egyelőre azonban nem létezik titkos recept a befektetésre, a megfelelően megalapozott döntés kulcsa a személyre szabott, átfogó flottakialakítás-tervezés. 


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább