A 2022-ben alakult Építési és Közlekedési Minisztérium célként tűzte egy új, korszerű és átlátható építési törvény megalkotását. A Minisztérium idén márciusban közzétette a magyar építészetről szóló törvény („Törvény”) koncepcióját („Koncepció”). A jelen cikkben foglaltuk össze a Törvény alapelveit a Koncepció alapján. Amennyiben a Törvény elfogadásra kerül, cikksorozatban számolunk be a Törvény legfontosabb rendelkezéseiről.
A Törvény az átláthatóság elvét követve kódex jellegű struktúrával váltaná fel a jelenleg hatályos építési jogi szabályozást. Ezért a Törvény át fogja venni és áttekinthető módon fogja rögzíteni a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény összes rendelkezését, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény egészét korszerűsített tartalommal; a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény egészét szintén korszerűsített tartalommal, továbbá módosítja a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény műemlékvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit.
A Törvény kiemelt célként fogja nevesíteni a polgári jó ízlés elősegítését és az életminőség javítását, az épített örökség és zöldfelületek megőrzését és védelmét, a kiszámítható településtervezés elősegítését, a környezet- és klímavédelmi fenntartható tartalmú építési szabályok megállapítását, a hazai városok és községek sajátos településképi értékeinek megóvását, a tájépítészet szerepének erősítését az építési folyamat során, illetve egy olyan rendszer kialakítását melyben biztosított az épített környezetnek az érintett lakosság, illetve a társadalmi és gazdálkodó szervezetek véleményének kikérése.
A Koncepció alapján az alábbiakban bemutatott 12 alapelv mentén kívánja majd a Törvény biztosítani a fentiekben ismertetett célokat egy átláthatóbb, korszerűbb, egységesebb szabályozási struktúrában. Az alapelvek jelentősége abban is megmutatkozik, hogy ha egy adott kérdésre nem lesz tételes jogi megoldás, az építésügyi hatóság, a főépítész és a tervtanács döntése az alapelvekre is alapítható, amely álláspontunk szerint szerteágazó jogalkalmazáshoz is vezethet.
- A polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve
A Koncepció szerint a Törvény a polgári jó ízlés elvvel az építési tevékenység tudatosságát kívánja majd elősegíteni, azzal, hogy kiemelt figyelmet fordít az adott település építészeti kultúrájára és a magyar kultúra értékeire, továbbá, azzal, hogy az építési tevékenységnek összhangban kell lennie a Településképi Arculati Kézikönyvben foglaltakkal. Az építészeti minőség elve az építési megoldásokra vonatkozik, melyek meghatározzák az építési tevékenység szellemi, művészeti és műszaki megoldásait.
- A szükséges minimum elve
Az elv az építészeti minőséget részesíti majd előnyben annak mennyiségi szempontjaival szemben. Ez vonatkozik egyrészt a hatósági eljárások hatékonyabbá tételére például arra, hogy az eljárásban résztvevő társhatóságok csak szükség esetén kerüljenek bevonásra, hogy az eljárások ne húzódjanak el és azokban csak a valóban indokolt és szükséges társhatóságok nyilvánítsanak véleményt. Az alapelv alapján másrészt pedig kerülni kell majd a felesleges építési és bontási tevékenységeket.
- A kritikai regionalizmus-alapú megközelítés elve
A kritikai regionalizmus-alapú megközelítés elve az univerzális és a nemzeti kultúrában rejlő kettőséget kívánja feloldani, azzal, hogy e kettőt vegyíti az építészetben. Ez azt jelenti, hogy az építési folyamatban egyaránt figyelembe kell majd venni a helyi, települési értékeket, valamint az univerzális értékeket jegyek.
A Koncepció szerint az építészetben lehetséges egyszerre hagyománytisztelő és eredeti építészeti értéket létrehozni.
- A természeti környezet megőrzésének elve
A Törvény korlátozni fogja a zöldterület övezetből vagy erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet kijelölését. Az ilyen területen való kijelölés a Koncepció alapján csak annyiban lesz lehetséges, ha az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű csereterületet jelölnek ki, amely csereterület kizárólag önkormányzati tulajdonba kerülhet A Koncepció alapján a Törvény továbbá rögzíteni fogja, hogy a településen a zöldterület nagysága nem lehet kisebb a település beépítésre szánt területének 3%-ánál (amennyiben törvény szigorúbb szabályt nem állapít meg) és, hogy a településeket egy legalább 500 méteres beépítésmentes „zöldgyűrűvel” szükséges körülvenni a települések összenövésének elkerülése érdekében.
A Koncepció alapján továbbá településen új beépítésre szánt terület csak három meghatározott esetben jelölhető majd ki.
- A barnamezős területek elsőbbségének elve
A Koncepció alapján felállításra kerül majd egy, a barnamezős területeket tartalmazó közhiteles digitális nyilvántartást vezetését, melynek határideje 2024. december 31. Továbbá, a barnamezős területek hasznosítását előnyben kell majd részesíteni az új beépítésre szánt területnek minősülő zöldmezős területekhez képest, a kármentesítéssel egybekötött adómentesség biztosításával, illetve sajátos településrendezési, településképi és építési követelmények meghatározásával.
- Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve
Az elv alapján műemlékeken építési tevékenység végzése csak akkor lesz engedélyezhető vagy tudomásul vehető, amennyiben az nem jár az épített örökség visszafordíthatatlan sérelmével vagy annak megsemmisülésével. Az állam a műemléki jókarbantartást és állagmegóvást, valamint a műemléki helyreállítást központi többek között költségvetési forrásokkal fogja támogatni.
- Az emberi életminőség, valamint az anyagi javak védelmének elve
A Koncepció előírja, hogy az építési tevékenység folytatásakor és annak használatakor szem előtt kell tartani a saját és mások életének, egészségének, valamint anyagi javainak védelmét. Ezért kiemelten fontos, hogy az épület a rendeltetésének megfelelő legmagasabb szintű életminőséget biztosítsa (pl. megfelelően benapozott és páramentes legyen) és, hogy az építmény övezetében lévő lakosság egészségét ne veszélyeztesse. További szempont még a kivitelezésnél használt megoldások, technikák és anyagok későbbi azonosíthatósága, az építmények lehető legkisebb környezetterhelése és a körforgásos gazdaságra való áttérés segítése.
- A hazai ellátásbiztonság elve
Az alapelv célja a magyar alapanyagok és építési termékek minél széleskörűbb felhasználása az építkezés teljes folyamatában.
- Az ágazati követelmények érvényesülésének elve
Az elv rögzíti, hogy az építésügyi előírások meghatározáskor figyelembe kell majd venni a környezetvédelmi és természetvédelmi, területfejlesztési és területrendezési szabályozásokat. Amennyiben ezen előírások szigorúbb követelményeket támasztanak, mint az építésügyi követelmények, úgy ezen előírásokat kell majd figyelembe venni az építési tevékenység folyamán.
- A szabályozó felelősség elve
Az önkormányzatot nem terheli majd kártalanítási kötelezettség, ha az általa elfogadott helyi építési szabályzat magasabb szintű jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.
- A szabályosság elve
Az alapelv értelmében az építményeknek mindenkor, így a tervezéskor, kivitelezéskor, használatkor és annak fenntartásakor is meg kell felelniük az előírt jogszabályoknak (beleértve pl. a szerzői jogra vonatkozó jogszabályokat, illetve a telek rendezettségére vonatkozó előírásokat is).
- A digitalizálás elve
Az alapelv célja az elektronikus ügyintézés megteremtése az építésgazdaság szereplői, a hatóságok, a szolgáltatók és az ügyfelek számára az eljárási, dokumentálási, nyilvántartásvezetési és egyéb adminisztratív feladataik ellátása során.
Az alapelveken kívül a Koncepció alapján számos újítást fog tartalmazni a Törvény, ilyenek többek között:
- a használatbavételi eljárás szabályainak módosítása;
- az egyszerű bejelentés szabályainak módosítása tudomásulvételi eljárásra;
- 3 típusú engedélyezési eljárás megszüntetése;
- a változtatási tilalom szabályainak módosítása;
- az építőanyagok behozatalának és kivitelezésének nyomon követése, amelynek részeként az államnak vételi és elővásárlási joga lesz az építőanyag kivitel esetében;
- acél- és vashulladék kivitelének teljes tilalma, illetve értékesítés korlátozása (csak olyan vállalkozás részére értékesíthető, amely vállalja az újrafeldolgozást);
- számos illeték és adómentességi szabály változása.
A fentiekből látható, hogy a Törvény alapvetően változtatja meg többek között a kivitelezésre vonatkozó szabályokat, nagy hangsúlyt fektetve a magyar építőanyagok használatára és védelmére.
Bővebb profil
