2023. július 1-jével új időszámítás veszi kezdetét a cégeljárásokban, ugyanis a jelenlegi a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatályát veszíti és helyette a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény lép hatályba. A Ptk. szerinti jogi személyek egységes szerkezetként történő kezelése szükségessé tette azok egységes nyilvántartását is, ezzel pedig az új jogszabály többek között hatálya alá vonja a cégeket, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeteket, a társasházakat, továbbá olyan szervezeteket is, amelyeknek a bejegyzési eljárását nem a bíróság folytatja le.
Az új jogszabály tekintetében a jogalkotó indokolásában olyan prioritásokat hangsúlyozott ki, mint az egységes eljárási szabályok, a gyors eljárás, az eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése, a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának biztosítása, valamint az ügyfelek számára további adminisztratív terhek csökkentése.
A Ctv-vel ellentétben az új jogszabály mellőzi a végelszámolásra, kényszertörlésre irányadó szabályozást, amelyeket várhatóan egy külön jogszabály fog rendezni a későbbiekben. Fontos azonban kiemelni, hogy az alapítványok és az egyesületek jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítása iránti nemperes eljárások azonban szabályozásra kerültek az új törvényben.
A rövidesen hatályba lépő szabályozással a telephely és a fióktelep eddigi megkülönböztetése megszűnik, hiszen amennyiben egy jogi személy a székhelyén kívüli magyarországi üzemi területtel rendelkezik, azt a törvény minden esetben telephelyként kezeli.
A bejegyzési eljárások vonatkozásában változást hoz az új törvény az automatikus döntéshozatallal, amely célja a bírósági ügyteher csökkentése és a bírósági munka egyszerűsítése. Amikor a jogszabáy lehetőséget biztosít az automatikus döntéshozatali eljárásra, a jogi képviselő amellett, hogy nyilatkozik a benyújtott iratok törvényességi szempontú vizsgálatának elvégzéséről, a kérelem formanyomtatványában az egyes mellékletek egyedi tartalmára vonatkozó nyilatkozatot is tesz. Ezzel a változtatással a jogi képviselőre nagyobb felelősséget telepít a törvény.
A benyújtást követően – amennyiben automatikus döntéshozatalra lehetőség van – a bíróság gépi adatfeldolgozás útján, emberi közreműködés nélkül, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján értékeli a kérelmet.
Megjegyezzük, hogy automatikus döntéshozatal keretében folytatott bejegyzési eljárásban hiánypótlásra nincs lehetőség. Amennyiben valamelyik adat nem jegyezhető be, úgy a bejegyzési kérelem elutasításának van helye. Amennyiben viszont a rendszer minden adatot rendben talál, akkor egy órán belül sor kerül a bejegyzésre.
Tekintettel arra, hogy a bíróságok így csak funkcionálisan vesznek részt a bejegyzési eljárásokban, azok ellenőrző funkciója felértékelődik. Várhatóan így a törvényességi felügyeleti eljárások is nagyobb szerepet kapnak az új törvény hatálybalépésével. Bár a törvény célja alapvetően az ügyteher csökkentése, kérdéses, hogy az ellenőrzési funkció felértékelődésével ez mennyiben fog megvalósulni, hisz amennyiben az ellenőrzések gyakorivá válnak a nyilvántartás közhitelességének fenntartása érdekében, akkor a bíróságokra akár nagyobb ügyteher is nehezedhet, mint az automatikus döntéshozatalt megelőzően.
Annak ellenére, hogy automatikus döntéshozatallal megtörténik a bejegyzési kérelem elbírálása, később a bíróság által szúrópróbaszerűen utóellenőrzés történik. Ez az utóellenőrzés formai, tartalmi vizsgálatot is jelent a bíróság részéről emberi erőforrás igénybevétele mellett. Amennyiben olyan hibát észlel a bíróság, amelyet az irat újbóli benyújtásával nem lehet kiküszübölni, hivatalból törvényességi eljárást indít.
A törvényességi eljárásra viszont nem csupán a fenti utóellenőrzést követően kerülhet sor. Továbbra is lehetőség nyílik a törvényességi eljárás kérelemre, illetve hivatalból történő indítására. A különleges törvényességi eljárások körét viszont bővíti a törvény, így például említésre kerül a kisebbségi és hitelezői jogokkal összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás, a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalos elérhetőség hiánya miatt, illetve a jogszabályba ütköző név miatt indított törvényességi felügyeleti eljárás.
A törvény a cégeljárások gyorsítását célozza azzal is, hogy bizonyos eljárási határidők lerövidülnek. Mind a változásbejegyzési eljárás benyújtására nyitva álló határidő, mind az elutasítást követő ismételt előterjesztésre 15 nap áll rendelkezésre. Emellett amennyiben nem automatikus döntéshozatalra kerül sor, akkor általánosan 10 munkanapon belül, azonban civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén 25 munkanapon belül köteles a bíróság dönteni a kérelem bejegyzéséről vagy elutasításáról.
A következő hónapokban az egyes, kiemelt jelentőséggel bíró változtatásokat részletesebb cikkeinkben is szemléltetjük.
Bővebb profil
