Nyártól érkeznek a tömeges fogyasztóvédelmi perek?

Napjaink globalizált és digitalizált kereskedelmi közegében szükségszerűen megnövekedett azon vállalkozások száma, melyek fogyasztók tömegeinek képesek jogsérelmet okozni. A széleskörű ügyfélforgalmat lebonyolító szektorokban, úgymint a pénzügyi szolgáltatások, utazás és turizmus, energia és távközlés világában a csoportos jogsértések gyakoribbak, így különösen fontos, hogy e körben működő vállalkozásokkal szemben a jogi fellépés egyszerűbb legyen. Az Európai Unió ezt az igényt felismerve 2020-ban megalkotta a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről szóló irányelvet mellyel új szintre kívánta emelni a fogyasztói érdekek bíróságok előtti védelmét.

Magyarországon 2022 végén került elfogadásra és 2023. június 25-én lépnek hatályba a fogyasztóvédelmi törvény vonatkozó módosításai. Kérdés, hogy az irányelv tagállamok általi átültetése alkalmas-e arra, hogy tömeges fogyasztóvédelmi perekhez vezessen?

De mik is azok a képviseleti keresetek?

A képviseleti keresetek olyan peres jogi eszközök, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy bizonyos feljogosított szervezetek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmében, kifejezetten a fogyasztók nevében felperesként lépjenek fel a bíróságok előtt a fogyasztói jogokat sértő vállalkozásokkal szemben.

Habár a jelenleg hatályos szabályozás is ismerte a fogyasztók csoportos érdekeinek védelmére indult közérdekű pereket, az új szabályok nagymértékben kiterjesztik a perindításra jogosultak körét. Míg eddig csak a hatóságok és a szigorú feltételeket teljesítő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek léphettek fel a bíróságon, az új szabályok a korábbinál könnyebben teljesíthető követelményeket írnak elő a feljogosított szervezetté váláshoz.

Kik lehetnek feljogosított szervezetek?

Bizonyos garanciális jellegű feltételeknek továbbra is meg kell felelniük a feljogosított szervezeteknek, így többek között független, magyarországi székhellyel rendelkező, nonprofit jogi személynek kell lenniük és legalább tizenkét hónapon keresztül nyilvános fogyasztóvédelmi tevékenységet kell végezniük ahhoz, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartásba vegye őket. Mindezek azonban egyértelmű könnyítést jelentenek a korábbi feltételekhez képest, melyek legalább 50 fős tagszámot és kétéves működést vártak el.

A feljogosított szervezeteken kívül, a korábbiakhoz hasonlóan az állami szervek – így a fogyasztóvédelmi hatóság, az ügyészek, az MNB, illetve különböző közigazgatási szervek – is indíthatnak fogyasztóvédelmi pereket.

Kiket képviselnek a feljogosított szervezetek?

A hazai szabályok szerint a perbeli képviselet a fogyasztók hallgatólagos beleegyezésén alapszik majd. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztókat a feljogosított szervezetek azok kifejezett hozzájárulása nélkül is képviselik a képviseleti keresettel indított bírósági eljárások során. Lényeges, hogy az így indult eljárások ideje alatt, melyek akár évekig is eltarthatnak, a fogyasztók nem indíthatnak egyéni pereket a vállalkozással szemben. Az egyéni perlés a későbbiekre biztosított, azzal, hogy a fogyasztók keresetindításra vonatkozó jogosultsága ez idő alatt nem évül el.

Súlyos határidők vagy permegelőzés?

A hosszú és felesleges pereskedés elkerülése érdekében a feljogosított szervezetek a perek megindítása előtt fel kell vegyék a kapcsolatot a fogyasztók jogait sértő vállalkozásokkal és legalább 14 napot kell biztosítaniuk a sérelmezett jogsértés megszüntetésére. Ennek elmaradása a későbbiekben a kereset visszautasításával jár. Képviseleti keresetet a jogsértés bekövetkezésétől számított 3 éven belül nyújthatnak majd be a feljogosított szervezetek, mely után már csak egyedileg érvényesíthetik jogaikat a fogyasztók.

Pereskedés határok nélkül?

Képviseleti kereseteket nem csak belföldi feljogosított szervezetek indíthatnak a magyar bíróságok előtt, hanem külföldi feljogosított szervezetek is, sőt, akár egyszerre többen is. Ezzel párhuzamosan pedig a magyar feljogosított szervezetek is a fogyasztók érdekeinek védelmére kelhetnek majd a külföldi bíróságok előtt.

Jogkövetkezmények

A feljogosított szervezetek egyaránt kezdeményezhetik a bíróságnál a jogsértés megszüntetését és a jogsérelem orvoslását is. Míg az előbbi a jogsértés megtörténtének megállapítását, a jogsértő gyakorlat abbahagyására való kötelezést, illetve a további jogsértéstől való eltiltást jelenti, addig az utóbbi alapján sor kerülhet kártérítésre, kijavításra, kicserélésre, árleszállításra vagy akár a vételár visszatérítésére is. A bíróság továbbra is kötelezheti a fogyasztói jogok megsértőjét, hogy az interneten vagy országos napilapban saját költségén közleményben számoljon be a jogsértés ügyében hozott döntésről.

A képviseleti keresetek finanszírozása

Az új szabályozás a magyar jogrendszerben egyedülálló módon kifejezetten lehetőséget biztosít a peres eljárások harmadik felek általi finanszírozására. A külső finanszírozások azonban befolyásolhatják az eljárásokat, különösen, ha azok az eljárás kimenetelében gazdaságilag érdekelt harmadik felektől származnak. Ennek elkerülése érdekében a feljogosított szervezeteknek pénzügyi áttekintést kell benyújtaniuk a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, mely azt átvizsgálva akár a finanszírozás visszautasítására vagy megváltoztatására is kötelezheti őket, sőt adott esetben még a keresetindítási jogosultságot is megvonhatja tőlük.

Kockázatos perek

A nyilvánosság és átláthatóság érdekében a jogalkotó előírta a fogyasztóvédelmi képviseleti keresetek indítására feljogosított szervezetek számára, hogy a honlapjukon tüntessék fel mely képviseleti keresetek megindítása mellett döntöttek, illetve azok milyen kimenetellel zárultak.

Ez egyrészt lehetőséget biztosít a fogyasztóknak, hogy értesüljenek a számukra releváns peres eljárásokról, hogy ennek tudatában igényeiket később érvényesíteni tudják a jogaikat megsértő vállalkozásokkal szemben, másrészt óvatosságra is inti a feljogosított szervezeteket. Így a gyakorlatban a fogyasztóvédelmi perek megindításakor kiemelt körültekintéssel kell eljárjanak, hiszen nyilvánosságra kell hozniuk azt is, ha elvesztettek egy képviseleti kereseten alapuló pert.

Mit tartogat a jövő?

Az új szabályozás megkönnyíti a fogyasztók bíróságok előtti érdekképviseletét, a sokszor leterhelt állami szerveken kívül a civil közösség nagyobb szerepet tud vállalni a fogyasztóvédelemben, ennek a költségei pedig nem terheli a fogyasztókat. Mindazonáltal a visszaélésszerű pereskedéssel szemben is megfelelő garanciák kerültek kialakításra, így a vállalkozások a jövőben mindig lehetőséget fognak kapni az esetleges jogsértések megszüntetésére, mely nagyban megkönnyíti a költséges pereskedés elkerülését.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább