Világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalatok a klímaváltozás hatásainak felmérésére és következményeinek kezelésére. A pénzügyi tervezésben és a kockázatkezelésnél előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok a vállalati stratégia kialakítása. A fogyasztók, befektetők, munkavállalók és a média is egyre nagyobb figyelemmel követi a vállalatok képviselte környezeti, társadalmi értékeket és célkitűzéseket, valamint a vállalásaik elérése érdekében tett konkrét lépéseket. Ezzel párhuzamosan szigorodnak az EU-s és nemzeti szabályozások, ami a közérdeklődésre számot tartó, pénzügyi, tőzsdei, és nagyvállalati kört még inkább cselekvésre ösztönözi a fenntarthatóság terén.
A fenntarthatósági célkitűzések és eredmények transzparens bemutatására alkalmas eszköz a fenntarthatósági jelentés, amely közzétételére vonatkozó szabályozói elvárás egyre szélesebb vállalati kört érint. A jelentéstételi kötelezettségekkel járó követelmények teljesítésében, az azoknak való megfelelés biztosításában kiemelt szerepe lehet a védelmi vonalaknak, így a független belső ellenőrzésnek is, amely tanúsítási, és tanácsadói tevékenységével aktívan tudja támogatni a szervezetet fenntarthatósági vagy ESG[1] törekvéseiben. De vajon felkészült-e már erre a szakma, rendelkezik-e az ehhez szükséges tudással és tapasztalattal?
A vállalatok számára egyre fontosabbá válik a fenntarthatósági és ESG szempontok integrálása működési folyamataikba, reagálva a szigorodó jogszabályi elvárásokra, a változó piaci trendekre, valamint az érintetti csoportok (befektetők, ügyfelek, munkavállaló, helyi közösségek, civil szervezetek) növekvő elvárásaira. A vezetők és döntéshozók egyre nagyobb mértékben kezdik a vállalatok rövid- és hosszútávú stratégiájába beépíteni a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat. A fenntarthatósági célok eléréséhez szükséges a szervezeten belüli ESG adatokra támaszkodó folyamatok kialakítása és rendszeres ellenőrzése, beleértve a kockázatkezelést, a meglévő szabályzatok és előírások felülvizsgálatát, a kapcsolódó adatgyűjtési, jelentéstételi folyamatok és rendszerek vizsgálatát. A belső ellenőrzés ehhez a szakmai módszertanára építve tud hathatós segítséget nyújtani.
A szabályozás tekintetében fontos kiemelni az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) cselekvési tervet, amely célul tűzte ki, hogy az Európai Unió gazdasága 2050-re klímasemlegesen működjön. Ennek részeként lépett hatályba 2020-ban az EU Taxonómiarendelete, ami keretrendszert biztosít annak megállapításához, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetőek környezeti szempontból fenntarthatónak. Emellett jövőre életbe lép a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely minden olyan európai vállalatra kiterjeszti a nem-pénzügyi kimutatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget, mely átlagosan 250 munkavállalót foglalkoztat és/vagy a mérlegfőösszege meghaladja a 6 milliárd forintot, és/vagy az éves nettó árbevétele a 12 milliárd forintot. Így a megfelelő fenntarthatósághoz kapcsolódó belső rendszerek és folyamatok (pl. adatgyűjtés, közzététel) kialakítása még fontosabbá válik.
Hogyan támogatja a belső ellenőrzés az ESG szemlélet kialakítását és megvalósítását?
A döntéshozók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek azonosítására az ESG szempontok implementálása során. A vezetőknek megfelelő bizonyossággal kell rendelkezniük az ESG rendszerek és folyamatok hatékonyságáról, amelyhez a belső ellenőrzés hasznos inputot tud nyújtani tanácsadói és minőségbiztosítási tevékenysége keretében.
A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége a következőket érintheti:
- ESG követelmények azonosítása és a felkészülés támogatása: a belső ellenőrzés nyomon követheti a jogszabályi és piaci trendeket és tájékoztathatja ezekről a szervezetet;
- ESG kontroll környezet kialakítás: a belső ellenőrzés támogathatja az ESG kockázatok azonosítását és a kapcsolódó pl.: nem-pénzügyi jelentések specifikus belső kontrolljainak kidolgozását;
- Indikátorok meghatározása: a belső ellenőrzés rámutathat, hogy milyen adatok és mutatószámok tükrözik pontosan a szervezeten belüli ESG törekvéseket;
- Governance: a belső ellenőrzés útmutatást nyújthat az ESG vállalatirányítási dimenziójával kapcsolatban, mivel holisztikusan ismeri a védelmi vonalak működését és a kapcsolódó kockázatokat a szervezeten belül;
- Zöldremosás[2] elkerülése: a belső ellenőrzés támogathatja a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségvállalások előrehaladást, valamint az eredmények pontos és megbízható közzétételét, így elkerülve a zöldremosás kockázatát.
A szigorodó szabályozói követelmények miatt a nem-pénzügyi jelentéstétel egyre több vállalat számára kötelezővé válik, így az általános ESG követelmények ellenőrzésén túl a belső ellenőrzési funkciónak a következő specifikus vizsgálatokat célszerű elvégeznie a fenntarthatósági jelentéstételhez kapcsolódóan az IIA iránymutatása szerint:
- A szervezet számára releváns jelentéstételi követelmények (pl.: NFRD/CSRD, TCFD, GRI, SASB, stb.) validálása;
- A jelentésben szereplő mérőszámok vizsgálata relevancia, pontosság, időszerűség és következetesség szempontjából: fontos, hogy minden nyilvános közzététel olyan információt tartalmazzon, amely pontosan leírja a szervezet ESG-vel kapcsolatos törekvéseit;
- A fenntarthatósági jelentés felülvizsgálata a pénzügyi jelentéssel való konzisztencia szempontjából: bár a fenntarthatósági jelentés nem-pénzügyi adatokat mutat be, minden olyan információ, amely ellentétes a pénzügyi közzététellel, disszonanciát kelt a befektetők és szabályozók körében;
- A jelentés lényegességi és kockázatértékelése: iránymutatást nyújthat a szervezetek számára arról, hogy hogyan támogatják a kötelezettségvállalások a kijelölt ESG célok megvalósítását.
A fenntarthatósági tendenciák erősödését figyelembe véve, az ESG szempontok beépítése a 2023-as évi belső ellenőrzési tervekbe elkerülhetetlen. Ez lehet egy átfogó, ESG-re fókuszált, klasszikus ellenőrzési vizsgálat, vagy beépülő szempont a tervezett vizsgálatokba. A tanácsadói tevékenység pedig proaktívan támogathatja a szervezetet a felkészülésében, még magasabb hozzáadott értéket biztosítva a vállalat számára.
A KPMG segítséget nyújthat az ESG-vel kapcsolatos ismeretek átadásában, az ESG kockázatok azonosításában és értékelésében, az ESG stratégia kialakításában, fejlesztésében és implementálásában, a fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó kontrollok kialakításában vagy továbbfejlesztésében, vagy akár a jelentés elkészítésében, illetve külső tanúsítás nyújtásában a jelentésekre vonatkozóan. A belső védelmi vonalak megerősítését szakértőként vagy kiszervezett szolgáltatás formájában tudjuk támogatni a kapcsolódó feladatok elvégzésében. A vállalatspecifikus rugalmasságot kiemelten fontosnak tartjuk. Agilis csapatunk testreszabott iránymutatást ad ESG témákban, illetve segítő kezet nyújt a hatékony kontroll- és integrált kockázatkezelési rendszerek ESG szempontok szerint történő kialakításában és működtetésében.
A KPMG professzionális belső ellenőrzési, kockázati és compliance megoldásai kapcsán részletek itt olvashatók.
Tudjon meg többet az ESG iránti elkötelezettségünkről, ismerje meg szakértői tartalmainkat és megoldásainkat.
____
[1] Az angol Environmental (környezet), Social (társadalom) és Governance (vállalatirányítás) szavak rövidítése.
[2] Félrevezető marketingaktivitás, amely során egy vállalat környezettudatosnak tünteti fel magát, miközben működésében, szervezetében, munkáltatói és egyéb üzleti magatartásában nem tesz lényegi lépéseket fenntarthatóság érdekében.
Bővebb profil
