Pénzügyi szervezeteknek címzett ajánlás jelent meg a Magyar Nemzeti Banktól. Az új ajánlás a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatok értékeléséről és a kapcsolódó intézkedések meghatározásában mutat iránymutatást, váltva a MNB ajánlást. Az ajánlás alkalmazását 2023. január 1-jétől várja el az MNB. A sikeres felkészüléshez a lenti írás hivatott segítséget nyújtani azáltal, hogy rámutat az új, vagy változó lényegi elemekre a két kiadvány között.
Az új ajánlás közzétételét indokolja az Európai Unióban irányadó jogszabályi környezet megváltozása, különös tekintettel a korábbi ajánlás alapjául szolgáló ESA Iránymutatások felülvizsgálata, amely az Európai Bankhatóság által 2021. március 1-jén közzétett, a pénzmosással és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos kockázati faktorokról szóló iránymutatások képezik. Az előző ajánláshoz képest, magyar viszonylatban, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet számít új elemnek. Az előbbi törvényi előírások és a Pmt. figyelembe vételével készült kiadvány hivatott az új típusú AML/CFT kockázatok kapcsán megfogalmazott elvárásokat és legjobb gyakorlatokat megosztani a szolgáltatókkal. Az ajánlás két fő részből áll: egy átfogó szabályozási, illetve nagyobbrészt egy ágazat, tevékenységspecifikus részből.
A következő szereplőket érinti az ajánlás:
- hitelintézetek,
- pénzügyi szolgáltatók,
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények,
- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
- nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők,
- bizalmi vagyonkezelők.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a nemzetközi postautalvány felvételt és -kézbesítést végzők, valamint a bizalmi vagyonkezelők számára csak az ajánlás kockázatértékelés és-kezelés általános elveit érintő fejezetben írtakat várja el a felügyeleti szervezet. A belső kockázatértékelés szerepének hangsúlyozása, kapcsolódó elvárások megfogalmazása szinte központi, az egész anyagon átívelő elemként szerepel. Az MNB elvárja a szolgáltatóktól, hogy a kockázatértékelésében kategorizálja üzletágait; azok üzleti kapcsolatait és ügyleti megbízásait. Ennek részeként a szolgáltatónak átfogó képpel kell rendelkeznie az általa feltárt ML/TF (pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás) kockázati tényezőkről, illetve ezeket kell felhasználnia az ML/TF kockázat általános szintjének értékeléséhez. A szolgáltató dönthet úgy, hogy a viszonylagos jelentőségüktől függően, eltérően súlyozza az egyes kockázati tényezőket.
Az ajánlásban az MNB javasolja, hogy a szolgáltató alkalmazzon átfogó és egységes szemléletet a helyzethez kapcsolódó kockázatra, és javasolt figyelembe vennie, hogy amennyiben a jogszabályok másként nem rendelkeznek, az elszigetelt kockázati tényezők nem feltétlenül sorolják az üzleti kapcsolatot magasabb vagy alacsonyabb kockázati kategóriába. A kockázati tényezők súlyozásakor a szolgáltatónak kellő tájékozottsággal javasolt megítélnie az üzleti kapcsolattal és az ügyleti megbízással összefüggő különböző kockázati tényezők relevanciáját. Az ajánlás a következő példát kínálja ezekre az összefüggésekre: a szolgáltató más-más kockázati értékszámokat rendelhet a különböző tényezőkhöz abból az okból, hogy az ügyfélnek a magasabb ML/TF kockázatot jelentő országgal való személyes kapcsolata az általa keresett termék jellemzőire figyelemmel kevésbé releváns. A kockázati kategorizálás legmegfelelőbb módjának eldöntése továbbra is a szolgáltató felelősségei közé tartozik.
Az ajánlásban megjelenik egy új kifejezés is, ez a dinamikus ügyfél-átvilágítás: az MNB elvárja, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt szerzett információkat a szolgáltató használja fel kockázatértékelési célból. Továbbá kellő mennyiségű információt gyűjtsön a leendő ügyfeléről annak érdekében, hogy biztos legyen abban, hogy minden releváns kockázati tényezőt feltárt az üzleti kapcsolat kezdetekor, az üzleti kapcsolat fennállása alatt, illetve az ügyleti megbízás lebonyolítása előtt. Említésre kerül az NGM rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott listájának használata is.
Ügyfélkockázati tényezők terén fontos újdonságként szerepel az a kockázati elem, amikor az ügyfél számlájára kizárólag külföldön vezetett számlákról érkeznek jóváírások és számlájáról kizárólag külföldön vezetett számlákra történnek átutalások, belföldi ügyletek kisebb összegben és jellemzően a társaság létrehozásához, működtetéséhez szükséges költségek (pl. ügyvéd, könyvviteli szolgáltatás, székhelyszolgáltatás) átutalása miatt történnek, az ügyfél Magyarországon nem végez tényleges gazdasági tevékenységet. Az MNB leírja, hogy ilyenkor szükséges annak vizsgálata, hogy az ügyfél milyen racionális gazdasági indok miatt választotta a Magyarországon történő számlanyitást.
Szintén frissítés a fokozott terrorizmusfinanszírozási kockázatokra való figyelem felhívás, olyan esetekben, mint például amikor az ügyfél nonprofit szervezetnek minősül, amelynek tevékenysége vagy vezetése közismerten szimpátiát mutat a szélsőségesség vagy a terrorizmus iránt. Az ajánlás különös figyelmet javasol a Pénzügyi Akció Csoport (FATF) tipológiájára a kapcsolódó témában.
A felügyelet elvárja továbbá, hogy a szolgáltató pénzmosás- és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó politikái és eljárásai a kockázatértékelésére épüljenek, illetve ezekre konkrét javaslatokat tesz. Egyebek mellett meghatározandó, hogy mi számít ügyleti megbízásnak, ügyfél-átvilágítás szintje és a szolgáltató kockázati étvágya.
Érdekes eleme az ajánlásnak a kockázatmentesítés kérdésköre, amely szerint egy intézmény bizonyos magas ML/TF kockázatot jelentő ügyfélkategóriák részére nem nyújt a továbbiakban szolgáltatásokat. Az MNB hangsúlyozza, hogy a szolgáltatóknak megfelelő és kockázatérzékeny politikákat és eljárásokat kell alkalmazniuk a hatékony ügyfél-átvilágításai során, ezért sem elfogadható egy-egy teljes ügyfélkör pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének indokolatlan megtagadása. Azaz az ajánlás elvárja, hogy a szolgáltató körültekintően egyensúlyozzon a pénzügyi integráció szükségessége és az ML/TF kockázat kockázatmentesítéssel történő csökkentésének szükségessége között. Az ajánlás kifejezetten hivatkozik az ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek a magasabb kockázatú harmadik országokból vagy területekről származó menedékkérő ügyfelek tekintetében történő alkalmazásáról szóló EBA véleményre.
A fentieken túl más ügyfél-átvilágítási intézkedések kapcsán is fogalmazott meg módosuló, vagy kisebb új elvárást a Felügyelet. Ilyen például: a személyazonosság igazolása, a kiemelt közszereplők kockázatalapú értékelése, a magas kockázatot jelentő helyzetek definiálása, illetve az ügyfél kilétének ellenőrzésére vonatkozó innovatív technológiai eszközök használatának szabályai.
Az ajánlás második fő részét a részletes ágazatspecifikus iránymutatások képzik, ahol a „tradicionális” pénzügyi szervezetek mellett helyet kapnak a levelezőbanki szolgáltatást nyújtó intézményekre vonatkozó speciális elvárások, továbbá a pénzküldő szolgáltatást, illetve vagyonkezelési szolgáltatást nyújtó intézményekre vonatkozó ágazati iránymutatás is. Ebben az utóbbi három ágazati iránymutatásban történt változás az előző ajánláshoz képest, továbbá bekerültek új ágazatspecifikus iránymutatások is:
- Virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat kínáló ügyfelek,
- Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást és a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak szóló ágazati iránymutatás,
- A pénzváltási tevékenységet végző szolgáltatóknak szóló ágazati iránymutatás,
- Vállalatfinanszírozásra vonatkozó ágazati iránymutatás.
Az ajánlás tartalma és annak értelmezése alapján látható, hogy a Felügyelet erősebb preventív kontrollokat, kockázatérzékeny megközelítés tudatosítását, és így a megelőzés fontosságának nyomatékosítását kívánja elérni. Az egyre részletesebb kockázatalapúfelügyeleti elvárások segíthetnek az eddigi jellemző hiányosságok, például a rossz bejelentési gyakorlatok, nem megfelelően paraméterezett szűrőrendszerek, vagy a szűréshez használt szcenáriók alapjául szolgáló logikák rossz dokumentálási gyakorlatának fejlesztésében, javításában is. Korábban mind a hazai, mind a külföldi felügyeletek jelentős büntetéseket szabtak ki a pénzügyi bűnözési kockázatokat nem megfelelően kezelő intézményekre, így különösen fontos ezen témák körültekintő és alapos kezelése.
Bővebb profil
