Az MNB nemrég tette közzé a pénzügyi intézményeknek szóló Zöld ajánlásának felülvizsgálatát, amelyben a 2021. áprilisi terveztét több helyen is pontosította. Az ajánlás az előző verzióhoz hasonlóan az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázatok kezelése kapcsán fogalmaz meg elvárásokat, emellett konkrét határidőket szab meg a részletesebb elvárásokhoz. Az ajánlás elvárásait alapvetően három különböző időponttól várja el az MNB, egyrészt 2022.09.15-től, másrészt 2023.07.01-tól, továbbá bizonyos előírások esetében 2025-től. A részletes előírásokat jól áttekinthető formában az augusztusi FRR hírlevelünk mutatja majd be, amelyre itt fel is lehet iratkozni.
Általános, átfogó változások
Az ajánlás címzettjei kiegészítésre kerültek, így a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetek mellett már expliciten vonatkozik az EGT országon kívüli országban székhellyel rendelkező (harmadik országbeli) hitelintézetek magyarországi fióktelepeire is.
Az új ajánlás több ponton is kitér a tudástárként működő www.zoldpenzugyek.hu weboldalon megtalálható „Pénzügyi szervezeteknek”, „Kutatóknak” szóló és „Zöld jogtár” rovatok figyelemmel követesére, az ott található dokumentumok segítik a listázott elvárások megvalósítását.
Az ágazati jogszabályok csoportja kiegészült a Taxonómia rendelettel, emellett a kapcsolódó felügyeleti szabályozó eszközök előírása is bővült.
A Jegybank pontosítja a környezeti kockázatok veszélyét, emellett rögzíti, hogy nem minden környezeti kockázat az éghajlatváltozásnak köszönhető, például bizonyos mezőgazdasági tevékenységek előidézhetik az élőlények pusztulását. Kiemeli, hogy a biodiverzitás csökkenése járhat fizikai vagy átállási kockázattal is, pl. megemelkedhetnek a beporzás költségei, vagy csökkenhet a természetes ellenállóképesség, melyek mind gazdasági-pénzügyi veszteséget okoznak, és az így bekövetkező fogyasztói preferenciák változása további kockázatokkal járhat.
Fontos változás, hogy az MNB az előző ajánláshoz képest több ponton az ajánlott intézkedéseket elvártra módosította.
Üzleti modellt, stratégiát érintő kiemelt változások
Az éghajlatváltozással és környezeti kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos szempontok üzleti modellbe, startégiába történő beépítése kapcsán lényeges változás, hogy részletesen és dokumentáltan be kell építeni ezen szempontokat és feltételezéseket mind a startégiába, mind az üzleti tervbe és az intézmény kockázati étvágyának meghatározásába. Az új ajánlás elvárja, hogy az alkalmazott adatok, feltevések, módszerek pedig jól kidolgozottak és dokumentáltak legyenek.
A hitelintézeteknek azonosítaniuk kell a főbb éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos versenyelőnyöket, sebezhetőségi pontokat és a megvalósításhoz kapcsolódó főbb kockázatokat a stratégiában és az üzleti tervben és ezt megfelelően dokumentálni szükséges.
A pénzintézeteknek azonosítani szükséges az üzleti környezet részét képező, éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból fakadó rövid, közép- és hosszú távú (legalább 10 év) kockázatokat és lehetőségeket, emellett szükséges lesz meghatározni, mely éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok lényegesek a fenti időtávban.
Vállalatirányítást érintő kiemelt változások
A vállalatirányítási szabályok kapcsán az új ajánlás inkább csak pontosításokat, részletesebb meghatározásokat tartalmaz, így például a képzésekre, tudásra vonatkozóan nem csak a vezetők, hanem a kapcsolódó szakterületek munkavállalói számára is, és magába foglalja a szemléletformálás elősegítését. Mindezek mellett az új szabályok nagyobb fókuszt helyeznek a megfelelően dokumentált belső folyamatokra, ilyen kapcsolódó elvárás, hogy a belső ellenőrzés során az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokra felkészüljenek, felállított célkitűzéseinek teljesítését vizsgálják. Az MNB elvárja, hogy a vezető testület a számára leadott Zöld Ajánlás akcióterv végrehajtásáról minimum félévente jelentést kapjon.
Kockázatkezelést érintő kiemelt változások
A Felügyelet az új ajánlásában már elvárja, hogy a hitelintézet határozza meg a környezeti szempontból fenntartható hitelezési tevékenységének céljait, sztenderdjeit. Ennek egy eleme, hogy a hitelakta tartalmazza az ügyfelek és a partnerek éghajlatváltozással kapcsolatos kockázat átvilágításának elemeit, továbbá a hitelkockázat-vállalási döntés dokumentációja is tartalmazza az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázati átvilágítás eredményét és e kockázat csökkentésére vonatkozó szerződési, folyósítási feltételeket is. Az új ajánlásból viszont a PD-be és LGD-be való beépítés elvárása kikerült. A fokozott klímakockázatot hordozó kitettségeknek kiemelt figyelmet kell szentelni, pl. az EU Taxonómia tervezett kiegészítésével összhangban („vörös”, „sárga”, „semleges” kitettség).
Az MNB egy pontban finomította korábbi ajánlását és már nem elvárja, hanem ajánlja csak, hogy a múltbéli tényadatok és előretekintő becslések kombinációja alapján figyelemmel kell kísérni az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázati kitettségek aktuális adatait, lehetőleg számszerű mérőszámok formájában.
A működési kockázat vizsgálatában további elvárások kerültek megfogalmazásra. A hitelintézeteknek szükséges lesz az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokra is (ideértve már az átállási kockázatokat is) tekintettel lenni a működési kockázatkezelési keretrendszerében. Ennek keretében például a veszteségadat-gyűjtésnek ki kell terjednie legalább azokra az éghajlatváltozás miatt bekövetkező veszteséggel járó eseményekre is, amelyek hatása kimutatható a számviteli nyilvántartásokban, továbbá kiemelésre került, hogy a szcenárióelemzések keretében fel kell mérni a működési kockázatokra ható éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti események kockázatát, emellett szükséges lesz különböző kockázatcsökkentő eljárásokat kidolgozni.
A teljeskörű SREP alá tartozó hitelintézetektől elvárt lesz, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat érzékenység-, forgatókönyv-elemzés és stressztesztelés elvégzésén keresztül egyaránt értékeljék. Továbbá minden intézmény esetében már nemcsak ajánlott, hanem elvárt több forgatókönyv, szcenárió mérlegelése.
Nyilvánosságra hozatal
A korábbi ajánlás kiadása óta megváltozó, illetve várhatóan 1-3 éven belül megjelenő nyilvánosságra hozatali szabályokkal összhangba hozta az új ajánlást az MNB.
Az MNB célja az egyértelmű iránymutatás a zöld pénzügyek kapcsán, egyre több intézkedése, elvárása, ajánlása jelenik meg ennek kapcsán, amely rendszeresen beszámolunk a Financial Risk&Regulation havi Hírlevelünkben.
Bővebb profil
