A tegnapi napon az Európai Parlament elfogadta az Unió digitális stratégiájának két jogalkotási elemét, a Digitális piacokról szóló jogszabályt (Digital Markets Act, DMA) és a Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (Digital Services Act, DSA). A két rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéssel lép majd hatályba.
Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat elemeztük a DMA és a DSA kapcsán.
DMA – Digital Markets Act – Digitális piacokról szóló jogszabály
A DMA fő célja, hogy egy egységes szabályozási keretrendszert teremtsen a digitális piacok számára annak érdekében, hogy ezáltal segítse a gazdasági szempontból függő helyzetben lévő vállalatok piacra jutását, valamint az innovációt, továbbá, hogy a digitális termékek és szolgáltatások minőségének, tisztességes és versenyképes árainak biztosításával szabad választási lehetőséget teremtsen a felhasználók számára. Ennek érdekében a DMA elsősorban az ún. „kapuőrök” tevékenységét szabályozza.
A kapuőrök olyan alapvető platformszolgáltatók, akik
- jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, vagyis 7,5 milliárd eurónyi éves forgalmat bonyolítottak le az Unión belül az elmúlt 3 évben vagy pedig tőkepiaci értékük eléri a 75 milliárd eurót;
- emellett az általuk működtetett alapvető platformszolgáltatás fontos kapuként szolgál az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez, vagyis az elmúlt évre vonatkozóan havonta átlagosan legalább 45 millió végfelhasználóval és évente átlagosan legalább 10.000 üzleti felhasználóval rendelkeztek.
- A kapuőri minőséghez szükséges továbbá az is, hogy a szolgáltató állandósult és tartós pozíciót élvezzen műveletei során vagy várhatóan a közeljövőben ilyen pozícióra tegyen szert.
De mi is minősül alapvető platformszolgáltatásnak? A DMA fogalommeghatározása szerint ennek tekinthetők többek között az online közvetítő szolgáltatások; online keresőmotorok; online közösségi hálózati szolgáltatások; vagy a videomegosztóplatform-szolgáltatások.
A kis és középvállalkozások versenyképességének erősítése érdekében a KKV-k csak kivételes esetben minősülhetnek kapuőrnek a DMA szerint, tehát főszabályként a DMA-ban előírt kötelezettségek sem terhelik őket.
A kapuőrökre vonatkozó legfontosabb kötelezettségek több csoportra oszthatók. Egy jelentős részük a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó adatokra vonatkozik:
- a kapuőrnek tilos a végfelhasználó olyan személyes adatát reklámozási célra felhasználni, ami azáltal jut tudomására, hogy a végfelhasználó egy platformszolgáltatást igénybe vevő harmadik személy szolgáltatásait használja;
- a kapuőr a platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem vonhatja össze bármelyik más – általa vagy harmadik fél által kínált – szolgáltatásból származó személyes adatokkal;
- a kapuőr az általa nyújtott szolgáltatásokból származó személyes adatokat nem használhatja fel egy általa nyújtott másik szolgáltatással kapcsolatban; valamint
- nem léptetheti be a végfelhasználót a személyes adatok összevonása céljából egy másik szolgáltatásba (szolgáltatások csomagban való értékesítése).
Ezekre a kapuőrnek csak akkor van lehetősége, ha rendelkezik a felhasználó GDPR-nak megfelelő hozzájárulásával.
Másrészt a kötelezettségeket feloszthatjuk aszerint, hogy azok a végfelhasználókra vagy az üzleti felhasználókra vonatkoznak, ezek ugyanakkor szorosan összekapcsolódnak. Megjegyezzük, hogy míg a végfelhasználók érdekében támasztott legfontosabb követelmények azt célozzák, hogy a végfelhasználók minél sokrétűbben és a kapuőr szolgáltatásaitól függetlenül tudják használni az alapvető platformszolgáltatásokat, addig az üzleti felhasználók érdekeit a versenyképességet segítő kötelezettségek védik. Ennélfogva a kapuőröknek többek között tilos lesz saját termékeiket és szolgáltatásaikat előnyben részesíteniük; akadályozni a felhasználóikat, hogy a kapuőr nem megfelelő magatartása esetén az illetékes hatósághoz forduljanak; előírni, hogy felhasználóik csak a saját fizetési szolgáltatását használhassák; továbbá tilos lesz az üzleti felhasználókkal való verseny érdekében a platformszolgáltatás igénybevétele során keletkezett nem nyilvános – pl.: kattintási, keresési, megtekintési – adatokat felhasználni.
Amennyiben a kapuőr szolgáltatók nem tesznek eleget az új Uniós szabályoknak, a megelőző pénzügyi év teljes forgalmának 10%-át elérő bírságot szabhat ki a Bizottság. Abban az esetben pedig, ha a szolgáltató egy korábbi kötelezettségszegését megállapító határozattól számított 8 éven belül ugyanazon alapvető platformszolgáltatással kapcsolatban bizonyos, a DMA-ban megahatározott kötelezettségét ugyanúgy vagy hasonló módon sérti meg, a bírság akár az éves teljes forgalma 20%-a is lehet.
A Parlament általi elfogadását követően a DMA-t az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, amelyet követően kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyet követő 20 napon belül lép hatályba. A rendelet a hatályba lépését követő 6 hónap után válik alkalmazandóvá.
DSA – Digital Services Act – Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály
Az EU digitális stratégiájának egy másik eleme a Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA. A DSA célja, hogy egyrészt védje a digitális teret a jogellenes tartalmakkal szemben, másrészt pedig, hogy garantálja a felhasználók alapvető jogainak védelmét. A DSA vezérlő elve, hogy „ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie.”
A javaslatot megelőző állásfoglalások hangsúlyozták az e-kereskedelmi irányelv alapelvei megerősítésének, az alapvető jogok digitális környezetben való védelmének, az online piacterekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmnek, a digitális szolgáltatók tartalommoderálásra vonatkozó elszámoltathatóságának fontosságát, továbbá az illegális online tartalmak elleni fellépés szükségességét.
A fenti célok megvalósítása érdekében ezért a DSA
- meghatározza a közvetítő szolgáltatók (pl. közösségi média vagy online piactér) egyértelmű felelősségét és elszámoltathatóságát az általuk bevezetett intézkedések és rendszerszintű kockázatok tekintetében;
- a közvetítő szolgáltató számára kötelezettséget támaszt a jogellenes tartalom (pl. illegális termékek, gyűlöletbeszéd, dezinformáció) bejelentésének lehetővé tételére, és a kapcsolódó intézkedések megtételére;
- az óriás online platformok és nagyon népszerű online keresőprogramok számára olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek segítik a platformon megjelenő tartalom moderálásával, hirdetésekkel, algoritmusokkal kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot.
Online piacterek
A DSA az online piacterek tekintetében előírja, hogy a platformjukat használni kívánó kereskedőkre vonatkozóan – a platformot már használó kereskedők esetében pedig 12 hónapon belül – meghatározott adatokat szerezzenek be, továbbá, hogy ezeknek az információknak a megbízhatóságát értékeljék, és egy részét a szolgáltatások igénybevevői számára is könnyen elérhetően rendelkezésre bocsássák.
Óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőmotorok
A már említett online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok, azok az online szolgáltatók, akik havonta átlagosan legalább 45 millió aktív felhasználónak kínálják szolgáltatásaikat. A 45 milliós számot a Bizottság az Unió teljes lakosságának figyelembe vételével határozta meg, így az uniós népesség jelentős megváltozása esetén a Bizottság úgy igazítja majd, hogy az óriásplatformok megállapításához szükséges felhasználói szám lefedje az Unió lakosságának 10%-át.
Az óriásplatformoknak a DSA céljai elérése érdekében évente kockázatértékelést kell végezniük, aminek ki kell kiterjednie a szolgáltatásaik használatával kapcsolatos jogellenes tartalomterjesztésre; az alapvető jogok gyakorlását érintő negatív hatásokra, valamint a szolgáltatásaik olyan szándékos manipulálására, ami negatív hatással lehet például a kiskorúakra, a társadalmi párbeszédre, a közbiztonságra, a választási folyamatokra vagy a közegészségügyre. A rendelet értelmében az online óriásplatformok észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket vezetnek be az azonosított egyes rendszerszintű kockázatokra szabva.
A rendelet kitér az ajánlórendszerekre is, amik képesek segíteni a felhasználót, hogy a számára legérdekesebb tartalmakat találja meg. Ehhez főként a felhasználó keresési és egyén előzményeit használják fel. A DSA értelmében az óriásplatformok ezentúl olyan ajánlórendszer választását is kötelesek lesznek lehetővé tenni a felhasználók számára, ami nem a GDPR szerinti profilalkotáson alapul.
A rendelet lehetőséget termet az óriásplatformok bevonására közbiztonságot vagy közegészségügyet érintő rendkívüli válsághelyzetekben válságkezelési protokoll kidolgozásában és alkalmazásában. A válságkezelési protokoll végrehajtásának és hatásosságának felügyelete a Bizottság feladata.
A DSA-tól az Unió elsősorban a más oszágokból vásárló fogyasztók számának növekedését, az online kis- és középvállalkozások költségeinek csökkenését, az illegális online zene-, film-, könyv- és játékforgalom visszaszorulását, továbbá az online kereskedelem növekedését várja.
A DSA a hatálybalépését követő tizenöt hónap elteltével vagy 2024. január 1-jétől lesz közvetlenül alkalmazandó az EU egész területén, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében az új szabályok a Bizottság általi nyilvántartásba vételt követően négy hónap után válnak alkalmazandóvá.
Bővebb profil
