Az orosz-ukrán háború hatására az európai bankrendszer új és váratlan kockázatokkal kénytelen szembenézni. A főbb kockázatok a szankciók hatásai, a direkt és indirekt orosz és ukrán kitettségekből eredő hitelkockázatok, piaci és likviditási kockázatok, kiberkockázatok, stratégiai kockázatok a megváltozott geopolitikai és üzleti viszonyokból eredendően, illetve a makrogazdasági helyzet változásából eredő bizonytalanságok.
Direkt orosz és ukrán kitettséggel rendelkező európai bankok
Az Európai Bankhatóság (European Banking Authority) 2021-es átláthatósági vizsgálata alapján 5 bankcsoport azonosítható materiális orosz kitettséggel. A legnagyobb kitettséggel rendelkező bank érintett portfóliója megközelíti a 25 milliárd eurót, viszont ez a bank teljes kitettségnek mindössze 2 százaléka. A teljes portfólió arányában leginkább kitett bank oroszországi üzletága a teljes portfólió 14 százalékát teszi ki. Ha a lakossági, illetve, vállalati portfóliókon belül vizsgáljuk az oroszországi kitettségek arányát, ekkor sem látunk 14 százalékot meghaladó érintettséget. A két ország gazdaságának nagyságára tekintettel a direkt ukrajnai kitettségek a szektor szintjén ennél várhatóan lényegesen kisebbek. És bár a fentebb említett 5 kiemelt bankon kívül is léteznek pénzintézetek oroszországi és ukrajnai kitettségekkel, ezek mértéke jellemzően a teljes kitettségük 1-2 százaléka alatt lehet. A Sberbank európai részlegének nehézségei az orosz tulajdonosi háttérből kifolyólag egyedi és elkülönülő esetnek tekintendő.
Főbb kockázatok az európai bankszektorban
Egyelőre még nehéz meghatározni a kialakult helyzet direkt makrogazdasági hatását, és azt, hogy ez hogyan érinti az európai bankrendszert. A konfliktusnak és a szankcióknak a hatásai még nem gyűrűztek át a gazdaságba, de hosszú távon növekedő inflációra és egyéb negatív kockázatokra lehet számítani, különösen a keleti-európai országok esetében. A bankoknak még elemezniük kell a válság kockázatait és hatásait, és ezeket bele kell foglalniuk közzétételeikbe. A szankciókkal kapcsolatban az európai bankok még csak limitált információt és tanácsokat kaptak az Európai Központi Banktól (EKB). A legtöbb releváns információ jelenleg a nemzeti felügyeletek / hatóságok irányából érkezik. Jelen információk szerint az európai bankok biztosak benne, hogy a szankciók által kialakult helyzet ellenére az orosz kitettségekből eredő direkt sokkok nem veszélyeztetik a tőke- és likviditási szabályoknak való megfelelésüket.
A megnövekedett kockázatokkal összhangban a kelet-európai bankok kiemelten figyelik a likviditásukat annak érdekében, hogy az esetlegesen megnövekedő készpénz kivételek következtében kialakuló potenciális likviditási problémákat elkerüljék. Jelentősen növekedtek a piaci kockázatok is. Az árfolyamok változásából adódó veszteségek mellett idetartoznak a hitelminősítők potenciális leértékelései a kelet-európai országok esetében, emellett az orosz és ukrán befektetésekben bekövetkezett drasztikus veszteségek szintén negatívan érintik ezt a régiót és a piacokat. Jelenleg nagyon magas a piaci volatilitás, de a helyzet még nem tekinthető pánikszerűnek.
A hitelkockázatok esetében fontos megemlíteni a fent részletezett direkt kitettségek mellett az indirekt kockázatokat is. A direkt kitettségek mellett bizonyos országok esetében az ellátási láncokban hosszú távon is jelentkezhetnek problémák, amelyek begyűrűzhetnek a gazdaság több ágába is, növelve a bankok hitelkockázatát. Az ellátási problémák hatásait ezen a ponton nehéz meghatározni, ezek országonként és iparáganként eltérően hatnak. További ilyen indirekt hatás lehet a már mostani magas szintről tovább növekvő energia- és nyersanyagárak, vagy a nyomás alá kerülő élelmiszerár változás is. Számos banki ügyfél esetében a COVID-19 miatt korábban megromlott üzleti környezetből való kilábalás esélyeit is rontja a háborús konfliktus. Ezek a hatások indirekt módon vezethetnek egyes cégek hitelképességének romlásához, kockázatot hordozva olyan bankok számára is, amelyek esetében az oroszországi és ukrajnai közvetlen kitettség egyébként nem jelentős. Speciális helyzetet teremt továbbá néhány gazdaságban az orosz nemzetiségűeknek kiadott jelzáloghitelek magas aránya. Az ezek visszafizetésére ható esetleges hatások mértéke még bizonytalan.
Az operációs kockázatok esetében fontos kiemelni a kiberkockázatokat. A legtöbb bank és kormány magabiztos abban, hogy a védelmük megfelelő a megnövekedett kibertámadások és -kockázatok ellenére is. Viszont bizonyos országok és bankok esetében a kibervédelem csak minimális, és inkább formális-adminisztratív tevékenység volt, így előfordulhatnak egyedi esetek, ahol az ilyen támadások kárt tudnak okozni.
A bankszektor által tett lépések és általános következtetések
Néhány különösen magas direkt kitettséggel rendelkező bank nagyon intenzív kommunikációt folytat a releváns felügyeletével és külön jelentések készítése is szükséges ezen bankok számára. A bankok hatástanulmányok útján is vizsgálják a helyzetet és a direkt következményeket, míg egyes pénzintézetek már bevezettek válságkezelő bizottságokat is. A válság által leginkább érintett leánybankok esetében jellemzően a releváns döntések a csoport szintjén születnek meg.
A piaci és likviditási kockázatok kezelése, illetve az általános tőkemegfelelés biztosítása céljából a bankok kiterjesztett stressz teszteket és folyamatos monitoring eljárásokat vezettek be. A szankciós szabályok implementálása és a kiberbiztonsági védelem további megerősítése folyamatban van. A helyzet hatását a hitelkockázatokra nézve nehéz még pontosan megállapítani, a bankok sok esetben egyedi elemzéssel és direkt kapcsolatfelvétellel mérik fel az ügyfeleik helyzetét.
A bankok még vizsgálják, hogy miként lehet szükséges megváltoztatni a hitelezési stratégiájukat, itt különösen nagy a nyomás a kelet-európai bankokon. Az európai bankok általános üzleti stratégiájában is várhatóak változások. Több bank is elveszítheti az orosz és ukrán üzletágát, amelyek jövedelmezősége bizonyos esetekben rendkívül kedvező volt. Változások várhatóak a bankok általános kockázatvállalási hajlandóságában is, és ennek hatása lehet a kelet-európai üzletágak fejlesztésére.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóközleményben jelentette ki, hogy a magyar bankrendszer a háború árnyékában is stabil. Az MNB egyedi likviditási jelentések segítségével folyamatosan monitorozza a bankok helyzetét. A fentiek és ezek a megerősítések rámutatnak, hogy a háború hatására még rövid távon sincs veszélyben a hazai és az európai bankrendszer, viszont a teljes gazdaságot nézve középtávon már árnyaltabb a helyzet. Ezen a ponton nehéz meghatározni az indirekt hatások súlyosságát, amelyek begyűrűzhetnek olyan szektorokba is, amelyekre eddig nem volt hatással a háború. Bár a jelenlegi információk szerint a hazai és európai bankrendszer stabilitása középtávon sincs komolyabb veszélyben, a bankoknak külön odafigyeléssel kell monitorozniuk a helyzetet, mivel nehéz még látni, mennyire növekednek meg az indirekt kockázatok, és milyen további hatásokkal járhat a háborús konfliktus esetleges elhúzódása.
Bővebb profil
