Elkészült Magyarország KAP Stratégiai Terve: ezek a hazai agrár- és vidékfejlesztés céljai a következő öt évre

Hazánkban nemzetközi összevetésben is magas a mezőgazdasági területek aránya, hiszen az ország területének mintegy 65,8% áll mezőgazdasági művelés alatt és további 23,2% erdő. Ezért különösen fontos gazdasági érdek az új programozási időszakra egy jól kidolgozott, a szektor szereplőit szolgáló átfogó stratégiai terv megléte.

A soron következő végrehajtási időszak – két átmeneti év közbeiktatásával – 2023-2027-ig terjed majd. Ennek alapköveit az Európai Bizottság által 2018. június 1-jén publikált jogszabályi javaslatai adják, amelyekkel egy egyszerűbb, méltányosabb és környezetbarátabb Közös Agrárpolitika (KAP) létrehozását célozta meg a Bizottság. Újdonságot jelent, hogy korábban csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott, úgynevezett második pilléres vidékfejlesztési támogatások esetében kellett a tagállamoknak stratégiai programot írniuk, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott első pilléres támogatások esetében címzett éves borítékokból gazdálkodhattak. A közös stratégia hiánya nehezítette a két pillér közötti szinergiák kialakulását, valamint az egyes támogatások egymást kiegészítő hatásainak érvényesülését. A közelgő új időszakra viszont a tagállamoknak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete alapján átfogó stratégiai tervet kellett készíteniük és 2021. december 31-ig benyújtaniuk az Európai Bizottság felé, a két pillérben elérhető költségvetési keretek felhasználására.

Több mint két éves előkészítési munka előzte meg a magyar KAP Stratégiai tervet is, melynek kivonatát 2022. március 8-án hozta nyilvánosságra az Agrárminisztérium. A Terv a hazai területhasználat sajátosságaira tekintettel a vidéket társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is stratégiai területként jelöli meg. Az Agrárminisztérium a mezőgazdaság, élelmiszerfeldolgozás és a kapcsolódó ágazatok gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődésének biztosítását is célul tűzte ki, amit az Európai Bizottság által jogszabályban lefektetett célkitűzések mentén kíván realizálni. A Stratégiai Terv meghatározó eleme az Európai Zöld Megállapodás és az előbb említett környezeti célkitűzésekhez való hozzájárulás. A hazai Terv mindezek alapján az alábbi három célt határozta meg:

Gazdasági fejlődés

A gazdasági fejlődés érdekében legfontosabb prioritásként a hazai terv az élelmiszeripar fejlesztését, mezőgazdaság vonatkozásában pedig az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését, valamint a termelés költséghatékonyságának növelését jelölte meg. Az első pilléres közvetlen támogatások hozzájárulnak a hosszú távú élelmezésbiztonság, illetve a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságához, valamint a gazdálkodók fennmaradását biztosító jövedelemszint eléréséhez. A gazdasági fejlődés elérését továbbá a szektorális (piaci) beavatkozások támogatják, amelyek hozzájárulnak a gazdaságok versenyképességének növelésére rövid- és hosszútávon, valamint javítják a mezőgazdasági termelők helyzetét az értékláncban.

Zöld jövő

A korábban említett bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően a Stratégiai Terv zöld felépítményét Magyarország is öt szinten határozta meg:

A környezet és klímavédelmi célokat szolgáló felhívások ezen öt beavatkozási szintje a tervek alapján elősegíti majd az első pillérben egy olyan zöld program létrehozását, amely részben kötelező, illetve önkéntes elemeket tartalmaz majd. A támogatható terület fogalmának bővítése által egyes jelenleg nem támogatott agro-ökológiai területekre is lehetőség lesz támogatást igényelni, ezáltal a támogatható terület mérete várhatóan 100 ezer hektárral bővül. A fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatáshoz új, magasabb szintű kötelezően betartandó környezet- és klímavédelmi feltételrendszer tartozik (kondicionalitás). Míg a rendszer 5. szintjéhez olyan beavatkozásokat soroltak, amelyek közvetetten ugyan, de szintén hozzájárulnak a környezeti szempontok, valamint a fenntarthatóbb gazdálkodás elősegítéséhez. Ilyen eszköz például az Agrár Tudás és Innovációs Rendszer (AKIS), azaz a KAP-specifikus tanácsadás, képzés és digitalizáció.

Megújuló vidék

A vidéki társadalom fejlődésére irányuló célok többek között az életszínvonalat meghatározó alapszolgáltatások fejlesztése, illetve az infrastrukturális beruházások révén érhetőek majd tetten, amelyek segítik a foglalkoztatási célok megvalósítását, illetve ösztönzik a generációváltást is. A megújuló vidék törekvése magában foglalja az információkat közvetítő tudáshálózat fejlesztését, így többek között a falugazdász hálózat, valamint az ágazati szakmai szervezetek tudásbázisának növelését, valamint az innovációs csoportok további támogatását egyaránt. A LEADER program is folytatódik; keretein belül együttműködő települések alkothatnak és valósíthatnak meg ismét helyi fejlesztési stratégiákat.

A Stratégiai Tervet olvasva a nevesített intézkedések zöme ismerősen cseng a jelenlegi támogatási rendszerben működő intézkedések tükrében. Egyes támogatási formákat – mint például a jelenlegi agrár-környezetvédelmi minimumkövetelmények vagy a degresszió – új köntösbe csomagoltak, lényegük azonban megmaradt. A szektorális intézkedések között továbbra is teret kap a méhészeti, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatok támogatása. A második pilléres beavatkozások esetében (jelenleg a Vidékfejlesztési Program keretében futó intézkedések) új beavatkozásként tervezik a fiatal erdőgazdálkodók induló támogatását, valamint magát az erdészeti szektort támogató egyes új támogatások is szerepelnek a tervben. A digitális átállásra három támogatás ad majd célzott lehetőséget a pályázóknak (mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása, erdőgazdálkodás digitális szolgáltatásainak fejlesztése együttműködés alapján és a vidékfejlesztési együttműködések a kistelepülések digitális átállásának támogatásért -„okos falu”).

Az elkészült Stratégiai Terv – a ciklus végétől számított plusz két éves kifizetési szabályt is figyelembe véve – 2029 végéig összesen 5 376 milliárd forintnyi keret kihelyezését szabályozza a teljes ágazat számára. A következő hónapokban kétoldalú tárgyalások zajlanak a dokumentum véglegesítéséről. A hivatalos bizottsági jóváhagyást kihirdető uniós határozat 2022 második félévében várható, a végrehajtás pedig az első pilléres támogatások esetén a 2023-as mezőgazdasági pénzügyi év első napján, azaz 2022. október 16-ával indul.

A Közös Agrár Politika 2023-2027 Nemzeti Stratégiai Tervének kivonata az alábbi linken érhető el.

A KPMG az uniós agrártámogatásokat már 15 éve ellenőrző független auditorként elkötelezett a források szabályszerű felhasználása mellett. Bizonyosságot nyújtó szolgáltatási csapatunk megfelelőségi vizsgálatai az agrárszektoron túl egyéb területeken is elérhetőek.


Írta

Olvass tovább