Az ESG szempontokat kell nyilvánosságra hozniuk a bankoknak

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) nemrég tette közzé végleges szabályozási tervezetét (ITS) az ESG-kockázatoknak a bázeli 3. pillér szerinti közzétételekre vonatkozóan, amely várhatóan ez év június 28-án lép hatályba. Az ITS végső tervezete összehasonlítható közzétételeket ír elő annak bemutatására, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat az intézmények mérlegét érintő egyéb kockázatokra, valamint, hogy a társaság hogyan kívánja mérsékelni ezeket a kockázatokat. Az új, részletes ESG adatok közzétételét már a 2022 tekintetében elkészítendő nyilvánosságra hozatali dokumentumban meg kell valósítani.

A szabályozás jogi háttere és célja

A CRR 434a cikke felhatalmazza az EBA-t azon ITS-ek kidolgozására, amelyek előírják az egységes közzétételi formátumokat és a kapcsolódó iránymutatásokat. Az egységes formátum lényege, hogy kellően átfogó és összehasonlítható információt nyújtson az azt felhasználók számára az intézmények kockázati profiljának értékeléséhez.

Ennek keretében az intézmények nyilvános közzététellére vonatkozó előírások kiegészülnek. E szabályok kidolgozása során az EBA a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoportjának (FSB-TCFD) ajánlásaira, a Bizottság éghajlatváltozási jelentésekkel kapcsolatos, nem kötelező erejű iránymutatásaira, valamint az EU Taxonómia rendeletére épített.

Az ITS módosítás célja annak biztosítása, hogy az érdekelt felek megfelelően tájékozottak legyenek az intézmények ESG-kitettségeivel, kockázataival és stratégiáival kapcsolatban, és mindezeknek megfelelően megalapozott döntéseket hozhassanak. Az ITS egységes közzétételeket és KPI-okat ír elő, ide értve például a zöld eszközmutatót (GAR), valamint a banki könyvi taxonómiai arányosítási mutatót (BTAR), amelyek azt hivatottak megmutatni, hogy az intézmények hogyan építik be a fenntarthatósági szempontokat kockázatkezelésükbe, üzleti modelljeikbe és stratégiájukba.

E keretrendszer kidolgozásának célja, hogy biztosítsa az intézmények közzétételeinek következetességét, összehasonlíthatóságát és relevanciáját.

A közzététel fő elemei

Az EBA 3. pilléres ESG csomagja kötelező és következetesen alkalmazandó közzétételi követelményeket határoz meg, sablonokat, táblázatokat és kapcsolódó iránymutatásokat biztosítva.

A CRR-ben rögzítettekkel összhangban az ITS-tervezet előírásai kiterjednek az összehasonlítható mennyiségi közzétételekre az éghajlatváltozással kapcsolatos változásokkal és fizikai kockázatokkal kapcsolatban, ideértve a szén-dioxiddal kapcsolatos, valamint az éghajlatváltozási eseményeknek kitett eszközöknek való kitettségről nyújtott információkat.

A közzétételekkel kapcsolatos mennyiségi előírások továbbá kiterjednek az intézmények azon mérséklő intézkedéseire, melyek a partnerek karbonsemleges működésre való átállását és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását célozzák. Ezenkívül, az ITS KPI-okat tartalmaz a környezeti szempontból fenntartható eszközök finanszírozási tevékenységére vonatkozóan.

A mennyiségi előírásokon túl az ITS minőségre vonatkozó információk közzétételét is előírja. Ezen iránymutatások magukban foglalják többek között, hogy az intézmények hogyan ágyazzák be az ESG-megfontolásokat irányítási tevékenységükbe, üzleti modelljükbe, stratégiájukba, valamint kockázatkezelési keretrendszerükbe.

A közzététel specifikus előírásai, kihívásai

A közzétételhez Excel formában jelentési sablonokat is nyilvánosságra hozott az EBA. A kvalitatív információkat három táblán – környezeti, társadalmi és governance kockázatok – kell közzétenni, az üzleti stratégia, a vállalatirányítás és a kockázatkezelés kapcsán, szabad szövegesen megfogalmazható módon.

A tíz kvantitatív tábla a korábbiaknál jóval komolyabb adattartalommal bír, és számos közzéteendő adat állíthat majd komoly kihívást a bankok elé. A „tranzíciós kockázatok a banki könyvben” című, 1-es számú táblában NACE-kód szerint, különösen szennyező szektorok mentén kell majd közzétenni a nem-pénzügyi vállalatokkal felé realizált kitettségek könyv szerinti értékét, a halmozott értékvesztést, illetve a Scope 1, 2 és 3 ÜHG kibocsátást. Egyelőre Scope 3-ra nem lesz kötelező adatot közzétenni, de a tábla tölthető az ügyfél által jelentett, vagy a Bank által becsült CO2 ekvivalens (CO2e) kibocsátás összegével is. A Scope 3 kibocsátás becslése az adathiány és az egységesen elfogadott módszertan hiánya miatt sok kérdést vet fel, illetve sok kritika érte a jelenlegi sablont amiatt, hogy nem mutatja ki azt, ha ugyan az adott kitettség egy szennyező szektorban tevékenykedő vállalattal szemben áll fenn, de az hozzájárul a fenntarthatósághoz (pl. kizárólag energiahatékony ingatlanokat fejlesztő beruházó).

A második táblán jelentendő a fedezeteket képző kereskedelmi és lakóingatlanok energetikai besorolása és a velük szemben realizált könyv szerinti kitettségérték, mely a Scope 3 kibocsátás becsléséhez is jó alapul szolgálhat. Ennek oka, hogy például a számos hitelintézet által is alkalmazott PCAF módszertana a jelzáloghiteleknél az adott ingatlan energetikai besorolása és alapterülete alapján is elfogadhatónak tartja a CO2e kibocsátás előrejelzését. A harmadik tábla számos előre definiált szektor (pl. autóipar) tekintetében vár el igazodási mérőszámot, mely lehetővé teszi az ügyfél kibocsátásának összehasonlítását a párizsi klímacél benchmark szcenárióhoz (szállítás esetén pl. CO2/ utaskilométer).

A negyedik tábla a húsz leginkább karbonintenzív cégcsoporttal szembeni kitettségekről vár el közzétételt részletes adatokkal (például lejárati idő súlyozott átlaga). Ezen táblával kapcsolatban egyelőre kérdéses hogyan kerül megállapításra, hogy pontosan mely vállalatokról van szó, illetve nem elég informatív olyan bankok esetén, ahol elsősorban kkv-kat finanszíroznak. Az ötödik tábla szól a fizikai kockázatokkal szembeni kitettségekről, beleértve az ingatlan-fedezeteket is, amelyeket több bontásban kell megadni. Ilyen bontás a földrajzi régiók, a fizikai kockázatok két fő típusa (akut vagy krónikus), vagy akár a kitettség Stage 2 besorolása. Így adatokra lesz szükség azon kitettségek bruttó könyv szerinti értékéről, amelyek kifejezetten érzékenyek az olyan krónikus hatásokra, mint az időjárás fokozatos változása; az akut hatásokra, mint hirtelen bekövetkező fizikai kár vagy akár annak másodlagos hatása például az ellátási lánc zavarában; valamint azon kitettségek azonosítása is szükséges, melyek mindkét típusú fizikai kockázatra érzékenyek.

A hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik táblák a Taxonómiarendelet által meghatározott kritériumrendszer szerint várnak el jelentéseket, mely táblák kapcsán nem tisztázott, hogy a Taxonómiarendelet 8-as cikkéhez hasonlóan itt is csak az NFRD hatálya alá tartozó vállalatokkal szembeni kitettségeket kell-e jelenteni, vagy a kkv-k esetén is szükséges lesz az adatgyűjtése. Hasonlóan, egyelőre tisztázatlan, hogy a két jelentés konzisztens logika mellett állna-e össze, vagy eltérések jelenhetnének meg a Taxonómia 8-as cikk, illetve a 3. pilléres közzétételek között. Egyezés esetén felmerülhet, hogy a kétféle jelentés redundáns. Az utolsó, 10-es tábla a Taxonómiarendelet által nem érintett, de fenntartható, a klímaváltozás hatásait mérséklő kitettségekről – hitelek, kötvények, nem-pénzügyi, pénzügyi vállatok illetve háztartások szerinti bontásban – vár el adatokat, azonban egyelőre nem nevezi meg konkrétan, mely nem az EU által lefektetett kritériumrendszereknek megfelelő kitettségeknek lehet helye a publikációban.

Általánosságban tehát számos új elvárás és komplex számítás jelenik meg a 3. pilléres nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban, melyek egyelőre megannyi esetben vetnek fel értelmezési kérdéseket többek között az elfogadott Scope 3 számítási módszertanok esetén, vagy az elfogadható, EU Taxonómiától különböző minősítési keretrendszerek kapcsán. Azonban már most is azonosíthatók azok a szektorok, amelyek kapcsán biztosan kiemelten fontos lehet majd a megfelelő minőségű és mennyiségű adat gyűjtése (pl. autógyártás), így a sablonok szerint releváns szektorokban kiemelten érdekelt hitelintézeteknek érdemes felmérni milyen típusú adatokra lehet majd szükség, és ezek közül melyek azok, amelyek egyelőre semmilyen rendszerben nem állnak a Bank rendelkezésére. Szintén látszik, hogy az ingatlan-fedezetek kapcsán szükség lehet olyan, eddig nem feltétlenül kereshető módon tárolt adatokra, mint az ingatlanok energetikai besorolása, és olyan újféle bontásban készített riportok összeállítására, mint a fedezetek NUTS földrajzi régió szerinti bontásban történő bemutatása. Egyértelmű trend, hogy a jelentendő nem-pénzügyi adatok köre folyamatosan növekszik, a különböző jelentések közötti megfelelő szinergia megtalálása pedig kiemelten fontos lehet a szereplők számára.


Írta

Olvass tovább