A kereskedelmi, különösen a tartós jogviszonyt szabályozó szerződésekben gyakran találkozhatunk többlépcsős vitarendezési klauzulákkal.
A többlépcsős vitarendezési klauzula mint kifejezés több megoldást és gyakorlatot foglal magába attól is függően, hogy milyen békés vitarendezési lépcső mikor és kinek a bevonásával kerül beiktatásra a vitarendezés folyamatába.
Jelen bejegyzésünkben a többlépcsős vitarendezési klauzula alatt azt értjük, amikor a választottbírósági eljárás megindítását megelőzően a felek megkísérlik a felmerült jogvitát békés úton rendezni. Ennek a békés vitarendezésnek is több módja lehet, egyrészt a felek és/vagy jogi képviselőik közti közvetlen tárgyalások folytatása. Másrészt harmadik semleges fél, úgymint mediátor/békéltető bevonása.
Ezen klauzulák megítélése széles skálán is mozog. A skála egyik végén az az álláspont áll, miszerint minden esetben hasznos és segíti a felek közti vitarendezést. A másik véglet szerint teljesen felesleges, mert amikor a jogvita felmerül, a felek és jogi képviselőik, ha a békés vitarendezésre esélyt látnak, majd annak megfelelően járnak el, ha pedig ennek nincs realitása az adott helyzetben, egy többlépcsős vitarendezési klauzula csak a jogvita elhúzódáshoz vezet. Más szóval a „látszólagos-rutinszerű egyezkedésnek” nincs értelme. Jelen blogbejegyzésünkben annak előnyeivel és hátrányaival foglalkozunk, amikor a békés vitarendezési lépcsők megelőzik a választottbírósági eljárás megindítását.
A többlépcsős vitarendezési klauzulák egyik legfőbb előnye és egyben célja is, hogy ne hagyja eszkalálódni a felek között kialakult konfliktust-jogvitát, tehát azt – vagy legalábbis annak egy részét – már egy korai szakaszában kezeli, és elősegíti a vitában álló felek közti egyezségi megállapodás megkötését.
Ez egy biztos és semleges hivatkozási alap a felek és jogi képviselőik számára. Ennek azért van jelentősége, mert amikor a jogvita már ténylegesen felmerül, nehéz a békés vitarendezés irányába terelni a feleket, akikben ekkor már felmerül, hogy arcvesztéssel járhat békés és közvetlen tárgyalások folytatását javasolni.
Amennyiben a békés vitarendezés eredményeként a felek egyezségi megállapodást kötnek, annyiban költség és időtakarékos megoldás, hiszen nem kell tovább haladni a vitarendezési létrán és megindítani a választottbírósági eljárást.
További előnye, hogy mint a felek közti együttműködésre épülő eljárás, akár közvetlen tárgyalásokat folytatnak a felek, akár bevonnak harmadik semleges felet, elősegíti a felek közti jó viszony fenntartását, ami tartós jogviszonyok esetében különös jelentőséggel bír.
Végül előnyként említhetjük, a cooling off – filtering: hűtő és szűrő hatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felek – köszönhetően a többlépcsős vitarendezési klauzulának – kénytelenek esélyt adni a békés vitarendezésnek, ezáltal átgondolni és „megszűrni”, hogy nincs-e mégis olyan aspektusa a konfliktusnak-jogvitának, amelyet még a választottbírósági eljárás megindítását megelőzően rendezni lehet.
A többlépcsős vitarendezési klauzulák alkalmazásnak hátrányait tekintve az egyik leggyakrabban emlegetett érv, hogy a „rosszul megírt” többlépcsős vitarendezési klauzula, amely a bírói-választottbírósági gyakorlat alapján elég gyakori jelenség, többet árt, mint használ. A többlépcsős vitarendezési klauzula akkor megfelelő, ha az egyes vitarendezési lépcsők kezdeti és végpontja és az egyes lépcsők teljesülésének követelményeit egyértelműen tisztázza, egyébként a vitarendezés elhúzódásához vezet, miközben az eredeti koncepció az volt, hogy hatékonyabb legyen a vitarendezés folyamata. Ugyanakkor ha túl részletes (pl. konkrét személy megadása, akinek a közvetlen tárgyalások folytatása során jelen kell lennie), akkor nagy a kockázata annak, hogy a felek nem tudják majd betartani. Egyértelműen ki kell tűnnie a klauzula megfogalmazásából, hogy a felek közti közvetlen tárgyalások folytatása egy lehetőség vagy kötelezettség. A vonatkozó bíró-választottbírósági gyakorlat alapján ez az egyik kulcsa a többlépcsős vitarendezési klauzula megítélésének és későbbi sorsának. A megengedő – megkísérlik, megpróbálják, megfontolják, „may-consider” jellegű – megfogalmazások egyértelműen azt jelzik, hogy a felek szándéka arra irányult, hogy egy lehetőséget, de ne kötelezettséget teremtsenek a többlépcsős vitarendezési klauzula által. Ilyen esetben is számítani lehet arra, hogy az eljáró választottbírósági tanács megvizsgálja, hogy a felek megkísérelték-e a békés vitarendezést és nyilatkoztatja a feleket a választottbírósági eljárás megindításának előzményeiről. A kötelezettségként megfogalmazott – kötelesek közvetlen tárgyalásokat folytatni, mediációs eljárásban részt venni, „shall” jellegű – megfogalmazások azt jelzik, hogy a felek szándéka arra irányult, hogy a békés vitarendezés megkísérlése ne csak egy lehetőség, hanem egy kötelezettség legyen a jogvita felmerülésekor. Az eljáró választottbírósági tanács ebben az esetben nagy eséllyel megvizsgálja, hogy nem időelőtti-e a választottbírósági eljárás megindítása, az egyes vitarendezési lépcsők megfelelően teljesítésre kerültek-e, és ennek érdekében fel is függesztheti az eljárást.
A patologikus vitarendezési klauzulák megfogalmazása körüli anomáliákra reagálva számos neves választottbírósági, alternatív vitarendezési intézmény mintaklauzulákat dolgozott ki, amelyeket érdemes figyelembe venni és követni. Itt csak néhány példát említünk: ICC: Multi-tired clause, VIAC: Model Clause 2 – Obligation to Refer Disputes to Mediation followed by Arbitration, WIPO Mediation Followed, in the Absence of a Settlement, by [Expedited] Arbitration Clause.
A többlépcsős vitarendezési klauzulák alkalmazásával szembeni másik gyakori érv (még abban az esetben is, ha a keretek és a felek szándéka egyértelmű) azok kikényszeríthetősége körüli kérdések tisztázatlansága. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon eltérő e klauzulák megítélése. Az irányadó jog és vonatkozó bírói-választottbírói gyakorlat fogja eldönteni, hogy mi a sorsa.
Mindezekre tekintettel láthatjuk, hogy sok tényezőre kell figyelemmel lennünk többlépcsős vitarendezési klauzulák megfogalmazása, értelmezése és alkalmazása során.
Bővebb profil
