A párizsi klímaegyezmény részeként közel kétszáz ország önkéntesen kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A 2015-ben elfogadott megállapodás célja az iparosodás előtti szinthez képest a globális átlag-hőmérséklet emelkedését jóval 2 °C alatt tartani, illetve amely alapján a felek erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 °C alatt tartására. A 2021-ben Glasgowban megrendezésre került COP26 éghajlatváltozási konferencián a résztvevő országok megerősítették a párizsi klímaegyezményt és véglegesítették a megállapodás végrehajtását szolgáló szabályrendszert, a párizsi szabálykönyvet.
A párizsi klímaegyezmény követelményeinek teljesítése érdekében alapvető változásnak kell bekövetkeznie a vállalatok éghajlatváltozáshoz való hozzáállásában. Ennek egyik eleme a körforgásos gazdaságra való átállás, amely megköveteli mind a magán mind az állami szervezetktől a korábban alkalmazott lineáris gazdasági modell elhagyását. A körforgásos modell célja a gazdasági ciklus teljes bezárása és az erőforrások optimalizálása. Ehhez azonban a termékek teljes életciklusát újra kell gondolni – a tervezéstől kezdve a gyártáson és fogyasztáson át egészen a hulladékkezelésig. A terméktervezés során törekedni kell a hasznos élettartam maximalizálására, valamint arra, hogy az élettartam végén a termék teljes egészében visszakerüljön a gazdasági körforgásba újrahasználat, újragyártás, újrahasznosítás révén, vagy biológiai úton lebomoljon. A körforgásos gazdaságban tehát a keletkezett hulladék mennyisége minimális. Ez nemcsak a párizsi megállapodás teljesítéséhez járulhat hozzá, de a vállalatok számára is igen nyereséges lehet. Becslések szerint a körforgásos gazdaság 2030-ig 4,5 billió dolláros üzleti lehetőséget jelenthet globálisan.
A 2021-ben kiadott Circularity Gap Report szerint a körforgásos gazdaság megvalósítása még igen távol van. Az évente globálisan felhasznált több mint 100 gigatonna anyagnak mindössze 8,6%-át hasznosítják újra. Ez az arány két éve még 9,1% volt, vagyis egyre távolabb kerülünk a globális körforgásos célok elérésétől. A riportból az is kiderül, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák megalkotása és implementálása jelentősen hozzájárulhat a klímacélok eléréséhez és a globális felmelegedés mérsékléséhez. Továbbá, a számítások szerint ez 22,8 milliárd tonnával csökkenthetné szén-dioxid kibocsátását a jelenlegi vállalásokon felül, ami 39%-os csökkenést jelentene a 2019. évi szinthez képest.
Ha a vállalatok szeretnék a körforgásos gazdaság szempontjait beépíteni működésükbe és növelni a cirkularitásukat, akkor az alábbi három lépést érdemes megtenniük:
- Körforgásos folyamtok megértése
Első lépésként a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a körforgásos gazdaság szempontjainak implementálása hogyan segítheti a klímacélok elérését és egyidejűleg hogyan teremthet többlet értéket és teheti hatékonyabbá a gazdasági folyamatokat. Az ellátási lánc és az operatív működés ilyen módon történő átvilágítása új üzleti megközelítéseket hozhat létre. Mindemellett, lehetőséget nyithat a vállalatok számára, hogy versenyelőnyre tegyenek szert, növeljék a profitabilitásukat, fejlesszék ellenállóképességüket, és megoldásokat kínáljanak a klímaváltozás által okozott társadalmi kihívásokra.
- Cirkularitás mérése
Második lépésként be kell építeniük a körforgásos folyamatokat az üzleti tevékenységükbe. Ehhez először meg kell tudniuk mérni a cirkularitásukat, amihez a Circular Transition Indicators (CTI) Tool nyújthat hatékony és átfogó megoldást. A CTI Tool egy olyan egyszerűen alkalmazható eszköz, amellyel a vállalatok körforgásos teljesítménye iparágtól és technológiától függetlenül meghatározható. Az eszköz elsősorban a vállalaton keresztül áramló körkörös és lineáris tömegekre összpontosít annak érdekében, hogy a bemeneti és a kimeneti anyagáramok körforgásosságát meghatározza. Mind ezek mellett hasznos információt szolgáltat az erőforrások felhasználásáról, és betekintést nyújt a vállalat körkörös anyagáramlásai és az üzleti teljesítménye közötti kapcsolatba. A CTI Tool segít a vállalatoknak a kapcsolódó kockázatok és lehetőségek megértésében, a szükséges intézkedések rangsorolásában, és az előrehaladás nyomon követésére alkalmas SMART-célok meghatározásában. A CTI Tool tehát jól kiegészítheti a szervezet meglévő fenntarthatósági erőfeszítéseit is. Továbbá, alkalmas a tevékenységek, termékek, és szolgáltatások hulladékkal kapcsolatos hatásainak GRI 306-os standard szerinti jelentésre is.
- Felkészülés szabályozásokra és standardokra
És végül, de nem utolsósorban a vállalatoknak fel kell készülniük és alkalmazkodniuk kell a jelenlegi és jövőbeli szabályozásokhoz és standardokhoz. Ilyen szabályozás az európai Zöld Megállapodás (Green Deal) cselekvési terv, amely célul tűzte ki, hogy az Európai Unió gazdasága 2050-re klímasemlegesen működjön. A tervezet két fő pillére az erőforrások hatékony felhasználása, illetve a biológia sokszínűég védelme és helyreállítása a környezeti szennyezés visszaszorításával.
A Zöld Megállapodás éghajlatsemlegességi céljával összhangban az Európai Bizottság 2020. márciusában új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet javasolt. A terv fókuszában a hulladékmegelőzés és -kezelés áll, célja a növekedés, a versenyképesség és az EU globális vezető szerepének fellendítése ezen a területen. A műanyagok újrahasznosítható és újrahasznosított anyag-tartalmának növelésével, valamint bizonyos egyszer használatos műanyagok betiltásával az EU élen jár a fenntarthatóbb műanyagokra való átállásban. A bejelentett “műanyagadó” szintén példaértékű ezen a területen.
De ez nem csupán egyfajta szabályozási kötelezettség, hanem üzleti lehetőség is azon vállalatok számára, amelyek rugalmasan tudnak idomulni a körforgásos gazdaság logikájához. A klímasemleges célok elérését támogatja az EU Fenntartható Finanszírozási Akcióterve is, amely létrehozta a fenntartható tevékenységek egységes osztályozását. Ennek keretében lépett hatályba 2020-ban az EU Taxonómiarendelete, amely meghatározza azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a rendeletben kiemelt hat környezeti célkitűzés – éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – egyikéhez. A rendelet értelmében továbbá, biztosítani kell, hogy megvalósuljon a további öt környezeti célnak megfelelő jelentős károkozás elkerülésének elve (Do No Significant Harm (DNSH)).
A környezeti célokhoz jelentősen hozzájáruló zöld tevékenységeket definiáló kiegészítő bizottsági rendelet (Environmental Delegated Act) végleges változata 2022-ben lesz elérhető. A rendelet 2021. augusztusában megjelent tervezete alapján 8 makrószektorban, 27 gazdasági tevékenység – pl. műanyag csomagolóanyagok gyártása, élelmiszer és ital gyártása, nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása, biohulladék hasznosítása anaerob lebontással és/vagy komposztálással – járul jelentősen hozzá a körforgásos gazdaságra való átálláshoz.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Vegyünk például egy üdítőitalgyártó vállalatot. A Taxonómiarendelet szerint egy ilyen vállalat gazdasági tevékenysége akkor járul lényegesen hozzá a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, ha a csomagolás alapanyagának kiválasztása és kialakítása támogatja a használatot követő újrahasznosítást, valamint törekszik a veszteség és a pazarlás minimalizálása. A rendelet azt is előírja, hogy az elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos csomagolás tömegének legalább 85%-a újrahasznosított vagy megújuló forrásból származó anyag, vagy a kettő kombinációja legyen. Továbbá, hogy a csomagolás teljes tömegének legalább 95%-a újrahasznosítható, házilag komposztálható, vagy ezek kombinációja legyen. A jelentős károkozás elkerülésének elve értelmében vizsgálni kell a csomagolóanyagok életciklusa során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátását, beleértve a tervezett életciklus végén történő kezelést is. A rendelet további klímakövetelményeket is megfogalmaz a gyártással és az alapanyaggal kapcsolatosan.
Egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalat a hat környezeti cél közül, a klímaváltozás mérsékléshez tud jelentősen hozzájárulni. Ebben az esetben a körforgásos gazdaságra való átállás, mint DNSH jelenik meg. A jelentős károkozás elkerülésének elve értelmében a nem veszélyes építés és bontási hulladék legalább 70%-át elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra, vagy egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban. Illetve, az épülettervezésnek és az építési módszereknek támogatnia kell a körforgásos jelleget. Be kell továbbá mutatni azt is, hogy a kialakítás hogyan biztosítja, hogy az épületek erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.
Amennyiben e követelmények bármelyike nem teljesül, az adott üzleti tevékenység, beruházás nem tekinthető EU Taxonómiához igazított tevékenységnek, így várhatóan nem tudja majd igénybe venni a legkedvezőbb finanszírozási lehetőségeket. Így a rendelet jelentős hatással lehet a jövőben üzleti életre.
A Taxonómiarendelet alapján a hatálya alá kerülő vállalatoknak 2022-től közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben kapcsolódik a meghatározott környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez. Jelentési kötelezettsége azon vállalkozásoknak lesz, ahol az adott üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt és a következő három mutatóérték közül bármely kettő meghaladta a megszabott határértéket: mérlegfőösszeg 6 milliárd forintot, és/vagy az éves nettó árbevétel 12 milliárd forintot, és/vagy az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 250 főt. A jelentési kör 2024-től várhatóan tovább fog bővülni.
A KPMG ezt az átállást igyekszik megkönnyíteni a vállalatok számára a fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásaival, stratégiaalkotással, szabályozási követelményeknek való megfelelést szolgáló belső szabályozási és folyamat- és kontrolfejlesztési megoldásokkal, jelentéskészítéssel vagy akár a megfelelést igazoló, külső független félként való tanúsítóként.
Bővebb profil
A körforgásos gazdaságra történő áttérés szükségszerű. Ugyanakkor nem látom, hogy ez a jelentési kötelezettségi körbe nem tartozó kisebb vállalkozásokra és a magánszemélyekre milyen menetrend szerint, milyen kötelezettségeket ír elő? A mindennapi tapasztalat alapján sem nagyon látom, hogy a megcélzott visszaforgatási arányokat össztársadalmi szinten mikor fogjuk elérni? Mai napig találhatók eldobható nejlonzacskók a legtöbb élelmiszerboltban (amelyek persze a kommunális hulladékban kötnek ki), a Covid alatt rendkívül elterjedt csomagszállításnál használt csomagolóanyagoknál sem tapasztalni semmilyen pozitív változást, utcákon és közterületeken csak elvétve találhatók szelektív konténerek, stb.
Megdöbbentő volt a szomszédomban látni, amint egy komplett lakóházat cserepestül, nyílászáróstul, szigetelőelemestül, vasbetononstul egy markológép (!) csipegette szét, és mindent ugyanabba a teherautóba pakolt bele, amely nyilván egy lerakóra vitte a komplett sittet…
Szóval dicséretes és örvendetes a törekvés, de a társadalom minden szereplőjére és lényegesen radikálisabb időhorizonton kellene ezeket kötelező érvénnyel (és kellően hatékony szankciókkal) bevezetni.