Elnézést, szétkapcsolt! Most hallanak? – Választottbírósági távtárgyalások a gyakorlatban

Korábbi blogbejegyzésünkben már foglalkoztunk azzal, hogy mi alapján válhatnak a felek egy választottbírósági eljárásban távtárgyalás résztvevőivé. Jelen bejegyzésben a „milyen módon zajlik egy távtárgyalás?” kérdést fogjuk körbejárni.

Most, amikor a mindennapok részévé vált a Zoom, MS Teams meeting, részvétel webináriumokon és virtuális konferenciákon, meghaladottnak tűnhet a „milyen módon?” kérdés felvetése.

A választottbírósági eljárásban, amely az irányadó jog és szabályzat, valamint az eljáró választottbírósági tanács és felek által kialakított eljárási rend szerint zajlik, számos gyakorlati-technikai és elméleti-jogi kérdés merült fel a távtárgyalások kapcsán.

Gyakorlati-technikai dimenzió: technika felkészültség, körülmények, környezet megfelelően biztosított legyen minden résztvevő számára.

Elméleti-jogi dimenzió: a tisztességes eljárás követelményeinek betartása a felek egyenlő elbánásban részesítése és ügyük megfelelő előadásának a biztosítása mellett. A távtárgyalások körül felmerülő esetleges technológia aszimmetriának és visszaéléseknek így tényleges jogi vetülete van. A tisztességes eljárás követelményeinek a betartására az eljáró választottbírósági tanácsnak a távtárgyalások során fokozott figyelmet kell fordítani. Az alapelv régi, a problémák és kockázatok azonban újak és speciálisak.

Néhány példa a gyakorlatból
  • Egyik félnek gyengébb az internetkapcsolata, rendszeresen megszakad a kapcsolat. A tárgyalás miként folytatódik tovább?
  • Tanú és szakértő meghallgatása során hogyan biztosítható, hogy a tanút és szakértőt ne befolyásolja senki (sem a chatboxban, sem a bejelentkezés helyszínén)?
  • Kiber- és adatbiztonsági követelmények és titoktartási kötelezettség betartása. Mire kell figyelni és milyen eszközöket kell igénybe venni?
  • Szükséges-e speciális platform és szolgáltató igénybevétele?
  • Hogyan kezeljünk többszereplős (pl.: tolmács, szakértő), eltérő időzónás, különböző helyszíneket átfogó ügyeket?

A fentiek alapján nem véletlen, hogy elismert és nagy ügyforgalom mellett működő választottbírósági intézmények szinte kivétel nélkül reagáltak a kialakult új helyzetre. Számos iránymutatás került megalkotásra a Covid19-világjárvány által előidézett helyzet és problémák kezelésére. Példaként említve: Joint Statement on Arbitration and COVID19, ICC Guidance Note on Possible Measures Aimed at Mitigating the Effects of the COVID-19 Pandemic, HKIAC Guidelines for Virtual Hearings, Guidance Note on Remote Dispute Resolution Proceedings, ICCA-NYC Bar-CPR Protocol on Cybersecurity in International Arbitration, International Council for Online Dispute Resolution – Video Arbitration Guidelines, SIAC Guide: Taking Your Arbitration Remote.

Az egyes iránymutatások, protokollok között vannak különbségek a tekintetben, hogy mire helyezik a hangsúlyt. Például: logisztikai-technikai támogatás nyújtása, tanú- és szakértő-meghallgatás körülményeinek részletes kidolgozása vagy a bejelentkezés helyén irányadó technikai minimumkövetelmények kidolgozása.

A céljuk azonban közös, a virtuális térben jelentkező, mind az eljáró választottbírósági tanácsot, mind a résztvevőket érintő, új kihívásokra megoldást adni. Ezek az iránymutatások nem egyszerű technikai kézikönyvek, hanem segítenek abban, hogy mind a választottbírósági eljárás, mind az annak eredményként meghozott ítélet az irányadó jogszabályoknak és szabályzatoknak megfeleljen.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább