Online tárgyalások már a választottbíróságokon is?

A választottbírósági eljárás nagy előnye az állami bíróságokhoz képest az eljárások rugalmassága. Az eljárások rugalmassága több dologban érhető tetten:

  • a feleknek nagyobb ráhatása van az eljárás menetére;
  • a felek az eljárás szabályait az adott jogszabályi keretek között szabadon állapíthatják meg;
  • IT eszközök és megoldások a vitarendezés minden fázisában alkalmazhatóak.

A koronavírus világjárvány természetesen új kihívások elé állította a választottbíráskodást is, és a gyakorlat ismét megmutatta a választottbíráskodásnak az új körülményekhez való gyors igazodási képességét. Az alábbiakban a távtárgyalásokról beszélünk röviden.

A távtárgyalások alkalmazásának legfőbb előnyei a kényelem, valamint az idő- és költségtakarékosság. A személyes jelenléttel járó tárgyalás megfelelő előkészítése, a választottbírósági eljárás helyszínére történő oda és visszautazás megszervezése és költségei komoly terheket róhatnak az eljáró választottbírói tanácsra, a felekre és jogi képviselőikre is. További előnye a távtárgyalásnak, hogy nem kell elhalasztani a tárgyalást olyan esetben, amikor a személyes jelenléttel történő részvétel egyáltalán nem lehetséges. A pandémiás időszak megmutatta, hogy a vitarendezés területén a telekommunikációs eszközök igénybevétele képes megakadályozni, hogy a jól ismert „Justice delayed is justice denied” helyzet álljon elő. A távtárgyalások mostani erőpróbája azzal a közvetett előnnyel is jár, hogy a jövőben mind az eljáró választottbírósági tanács, mind a felek és jogi képviselőik tudatosabban számolnak ezzel a lehetőséggel a választottbírósági út igénybevétele során.

A videokonferencia, a telefon és egyéb elektronikus kommunikációs eszközök használata, úgymint előkészítő egyeztetés megtartása, iratok megküldése nem új a választottbírósági eljárás számára. Ami azonban tényleges kimozdulást jelentett a komfortzónából mind a választottbíróság, mind az eljárás többi résztvevője számára, az az ügy érdemében tartandó tárgyalás és bizonyítás virtuális térbe terelése.

A távtárgyalás azt feltételezi, hogy akár a felek kifejezett kérelmére, akár ellenkező megállapodásuk hiányában az eljáró választottbírósági tanács saját döntése alapján tárgyalásra kerül sor, tehát nem írásbeli eljárásra. A tárgyalás azonban nem személyes részvétel mellett kerül megtartásra, hanem távtárgyalás útján.

Az első esetkör: a felek akár az előzetes megállapodásuk alapján akár a választottbírósági eljárás megindításakor ezt kifejezetten kérik az eljáró választottbírósági tanácstól.

A második: az eljáró választottbírósági tanács, a felekkel történő egyeztetés követően, az eset körülményeinek és jellegének a figyelembevételével a távtárgyalás tartása mellett dönt.

A fenti két esetkörben közös, hogy a felek megegyezésén alapszik a távtárgyalás megtartása, a különbség abban van, hogy ki kezdeményezte azt.

A harmadik esetben az ügy speciális körülményeire tekintettel (a tárgyalásnak a felek személyes részvételével történő megtartása nem lehetséges) távtárgyalás megtartását rendeli el az eljáró választottbírósági tanács, függetlenül attól, hogy az egyik fél adott esetben tiltakozik ez ellen. Ez a választottbírósági eljárásvezetés sok kérdést vet fel. Ugyanakkor látni kell, hogy az eljáró választottbírósági tanácsnak mindenkor fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt a hatékony választottbírói eljárásvezetés követelménye és azon alapelvek között, miszerint a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, valamint lehetőséget kell adni, hogy ügyüket előadhassák.

Miközben a távtárgyalások egyre nagyobb szerephez jutottak a választottbírósági eljárás területén, az igénybevétel jogszerűségét a választottbírósági eljárásra alkalmazandó jog és irányadó intézményes választottbírósági szabályzat fényében minden esetben meg kell vizsgálni. Előzetesen tisztázni kell: létezik-e egyáltalán az adott jogrendszerben a fizikai tárgyalás megtartásához való jog? Amennyiben igen, el lehet-e térni ettől a szabálytól és milyen módon? Lényeges, hogy az egyes, a választottbírósági eljárást szabályozó nemzeti jogszabályok és intézményes választottbírósági szabályzatok között érdemi különbségek lehetnek ezen a téren is.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább