Az ESG termékek teljesítménye a Covid-19 válság alatt

A fenntarthatóság és a zöld szempontok napjainkban a társadalom minden szintjén központi témává váltak, így nem csupán használati tárgyaink és a szolgáltatások reklámozzák magukat ezen jelzőkkel, de egyre jobban uralja a befektetési termékek piacát is a zöld szemlélet. A Covid-19 válság rámutatott arra, hogy a világunk múlandó és törékeny, ez pedig tovább erősíti a befektetők törekvését, hogy ne csak a portfóliójuk értéknövelésére koncentráljanak, hanem befektetéseikkel tegyenek környezetükért is, vagy legalábbis ne tegyenek ellene. Ezen felismerés jelentős lökést adott az egyébként is felívelő ESG befektetéseknek.

Az ESG mozaikszó az angol environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (vállalatirányítás) szavakból épül fel. Az ESG befektetés olyan vállalatokba vagy ezen vállalatokból épített indexeket követő alapokba történő befektetést jelent, amelyek szem előtt tartják a fenntartható működést, illetve valamilyen társadalmi érték megóvására vállalkoznak, és mindezt a befektetők számára transzparens módon teszik. Ezen utóbbi transzparencia biztosításának egyik fontos eszköze  az erre szakosodott cégek által alkalmazott ESG kritériumok szerinti pontozás (rating). Ennek módszertana ugyan nem egységes, de egyre ritkább, hogy egy adott cég különböző minősítőktől kapott ESG ratingjei számottevő eltérést mutassanak.

A stabilitást vagy fenntarthatóságot kereső befektetők mellett a vállalatvezetők körében is terjed az a szemlélet, hogy a klímaváltozás egyre kevésbé külső kockázati tényező, sokkal inkább olyan jelenség, amellyel kapcsolatban a cégeknek konkrét teendői vannak, és az ESG faktorok a vállalatok hosszú távú növekedésében kulcsszerepet játszanak.

Mindezt alátámasztja, hogy az jó ESG értékeléssel bíró papírok jól teljesítenek a hosszútávú portfóliókban. Ezt jól mutatja az az adat, hogy a már 10 évvel ezelőtt is létező ESG alapok 77 százaléka  még mindig forgalomban van, míg ugyanez a hagyományos alapok esetében csak 46 százalék. A jó ESG ratinget elérő cégek növekedése tehát stabil, ám a sikeres vállalat és a jó befektetés fogalmi összekapcsolása koránt sem ilyen egyszerű, mert e társaságok papírjai a népszerűségük okán fundamentálisan felülértékelté válhatnak, ami értékarányosan alacsonyabb hozamot eredményezhet.

A Covid-19 válság kapcsán számos szakember nyilatkozott úgy, hogy a válság segíthet az ESG szemlélet gyorsabb implementációjában, ráadásul intézményi és magánbefektetői oldalról is, hiszen ezen papírok már a válság előtt is a kiszámítható stratégiai vállalatműködést és az olyan technológiák kifejlesztésének potenciálját jelentették a befektetők számára, melyek a jövőben könnyen a mindennapi életünk részét képezhetik majd. Jól látható, hogy míg önállóan nem a zöld termékek kecsegtetnek a legmagasabb kockázati prémiummal rövidtávon, a hosszútávú portfóliók hozam-kockázati arányát azonban könnyen feljavíthatják.

Nem elhanyagolható várakozás az sem, hogy a fenntartható index-befektetések előretörésével  felgyorsulhat a tőke beáramlása az olyan vállalatokba, amelyek felkészültebbek az éghajlatváltozásból fakadó kockázatokkal szemben. Ez pedig öngerjesztő folyamat, ami hajlamos tovább gyorsítani a tőkebeáramlási folyamatot, vagy éppen teljesen felborítani a hagyományos és a fenntartható alapok egyensúlyát jelentős tőkeátáramlás révén, bár ez utóbbi a régiónkban nem a közeljövő kockázata.

De mennyire igazolják vissza e várakozásokat a számok? A S&P Global elemzése szerint a válság első évében a 250 millió dolláros eszközértéket meghaladó ESG kritériumoknak megfelelő ETF (tőzsdén kereskedett alap) háromnegyede teljesítette felül az S&P 500 indexet, a legjobban teljesítő 3 ETF pedig 45 százalék feletti növekedést ért el. A Morningstar adatai szerint Európában az idei első negyedévben az ESG faktoroknak megfelelő ETF-ek által felhalmozott 25,8 milliárd dollár felülmúlta a többi ETF tőkebeáramlását.

Csakhogy a válság hatása és az ESG versenyképessé növelő ereje mindezek ellenére sem azonosítható egyértelműen, mert a befektetésekkel kapcsolatos eseményeket számtalan hatás alakíthatja. Az ESG termékekkel kapcsolatos várakozásaink számszerűsítéséhez a válság alatti teljesítmény és az azt megelőző innovációs szakasz nem elégséges. A széles körben elfogadott közgazdasági elméletek alapján azonban arra a következtetésre jutunk, hogy a jövőben e faktorok meghatározó pontjai lesznek a befektetői döntéseknek. Mindez olyan hatással lehet ezen népszerű papírokra, hogy magasabb értékeltséggel és alacsonyabb tőkeköltséggel kalkulálhatunk. Ezzel szemben a gyenge ESG besorolású vagy hagyományos részvények esetében csökkenő befektetői aktivitás jelenhet meg, ami épp az ellenkező hatás fejti ki.

Az ESG termékek térnyerése, a befektetői- és vállalatvezetői közeg tudatos magatartása láthatóan elősegíti a pénzpiac fenntarthatóvá válását, a zöld befektetések pedig társadalmilag és fundamentálisan is hosszútávú értékteremtő jelenséggé válnak. Fontos megjegyeznünk, hogy egy számtalan lehetőséget magába foglaló folyamat elején járunk, ám az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ESG kritériumok hosszú távon és végérvényesen meghatározó tényezői lesznek a tőkepiacnak.


Írta

Olvass tovább