A mezőgazdaság átalakítása a fenntartható fejlődés egyik sarokköve, hiszen kár lenne tagadni, hogy az ágazat – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – hozzájárult az éghajlatváltozáshoz, a biodiverzitás csökkenéséhez, a helyenként kialakult vízhiányhoz, talajszennyezéshez és talajpusztuláshoz. Ugyanakkor a megfelelő mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása a megoldás része is lehet az éghajlatváltozással folytatott harcunkban, hozzájárulhat a víz és levegőtisztasághoz, a fajgazdagsághoz vagy akár a számunkra oly kedves táji jellegzetességekhez is. De hogyan tudjuk átalakítani a jelenlegi európai uniós élelmiszer-előállítást és fogyasztást úgy, hogy az egyszerre legyen versenyképes és fenntartható? A választ az EU döntéshozói az eddigi támogatáspolitika reformjában látják.
Az 1962-ben létrehozott Közös Agrárpolitika (KAP) az EU kiadásainak 44 százalékát, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki. A KAP eredeti célkitűzései között szó sem esett fenntarthatóságról, azzal a céllal jött létre, hogy növelje a termelékenységet, elfogadható életszínvonalat biztosítson a mezőgazdasági közösség számára, stabilizálja a piacokat, és megfelelő árú élelmiszerhez juttassa az európai fogyasztókat. A KAP valamennyi módosítása változtatott ezeken a célokon többnyire az élelmiszerbiztonság, az állategészségügy és állatjólét, majd a környezetvédelem javára.
Az utóbbi években sosem látott politikai gondolkodás indult meg a fenntartható fejlődés kapcsán az EU döntéshozói körében, melynek eredményeként olyan irányelvek, illetve cselekvési tervek születtek, mint az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), a Next Generation EU, az EU biodiverzitási stratégiája, az európai erdőgazdálkodási stratégia és végül 2020 májusában az agrár szektorra vonatkozó Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) stratégia. Ez utóbbi a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célozza meg, méghozzá úgy, hogy többek között előírja a növényvédőszer-használat 50 százalékos és a műtrágya használat 20 százalékos csökkentését 2030-ra. Emellett az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát a jelenlegi 8-ról 25 százalékra százalékra növelnék, és egészségesebb irányba tolnák el az európai polgárok étrendjét a civilizációs betegségek gyakoriságának visszaszorítása érdekében.
2023-2027 – az Új KAP
A fentebb említett irányelvek és cselekvési tervek beépítése az EU-s agrártámogatási politikába annál is inkább időszerű, mert a soron következő programozási időszak – két átmeneti év közbeiktatásával – 2023-2027-ig terjed, így jó lehetőség adódik egy átfogó reformra. Ennek indító mérföldkövét az Európai Bizottság három éve kiadott javaslatai adják, mellyel egy egyszerűbb, méltányosabb és környezetbarát KAP megalkotását célozták meg. Idén június 25-én a Tanács portugál elnöksége ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a KAP 2023 és 2027 közötti reformjáról. A tagállamok rendelkezésére álló 336 milliárd euró költségvetési forrás felhasználására tett javaslat fő elemei:
- stratégiai tervezés tárgyát képező, célzottabb közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési beavatkozások;
- a mezőgazdasági termelők által teljesítendő környezetvédelmi feltételeken és a két pillérhez tartozó további önkéntes intézkedéseken alapuló új „zöldítési” struktúra;
- teljesítményalapú megközelítés (az „új teljesítési modell”), amelynek keretében a tagállamoknak minden évben jelentést kellene tenniük az általuk elért eredményekről.
Egyszerűbb KAP
Az új KAP egyik fő új eleme a stratégiai tervezés tárgyát képező, célzottabb közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési beavatkozások lesznek. A tagállamoknak az előző programozási időszakokkal ellentétben olyan KAP stratégiai terveket kell készíteniük a 2023-2027 időszakra, amelyekben az első pillér alá tartozó közvetlen kifizetéseket és a második pillér alá tartozó vidékfejlesztési beavatkozásokat is lefedik.
A másik lényegi változás a teljesítményalapú megközelítés (az „új teljesítési modell”), amelynek keretében a tagállamoknak minden évben jelentést kell majd tenniük az általuk elért eredményekről. Az egyes nemzeti KAP stratégiai tervekben eredményességi indikátorokat kell definiálni, és azokról 2024-től kezdve évente úgynevezett éves tagállami előrehaladási jelentések formájában beszámolni a Bizottság részére. Az elszámolás részletei még kérdésesek, azokat várhatóan az év második felében megjelenő KAP reformcsomag részét képező három sarokjogszabály fogja lefektetni.
Méltányosabb KAP
Az új KAP egy eddig nem alkalmazott társadalmi dimenziót is fog tartalmazni, így a támogatások kedvezményezettjeinek tiszteletben kell tartaniuk az európai szociális és munkajog elemeit a támogatás megszerzéséhez. A tagállamok 2023-tól önként, 2025-től pedig kötelezően meg kell kezdeniük az új társadalmi feltételrendszer bevezetését.
A jövedelemtámogatás újraelosztása kötelező lesz, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak – a stratégiai tervükben leírt módon – legalább a számukra rendelkezésre álló pénzügyi keret 10 százalékát újra kell osztaniuk a kisebb, 3 százalékát pedig a fiatal gazdálkodóknak.
Környezetbarátabb KAP
A jövő KAP stratégiai terveinek összhangban kell lenniük az Európai Zöld Megállapodásban, a Termőföldtől az asztalig, illetve az EU Biodiverzitás stratégiájában foglaltakkal. Ennek érdekében a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a KAP nemzeti stratégiai tervek kidolgozását, meghatározva azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre az egyes tagállamoknak összpontosítaniuk kell.
A KAP új „zöldítési” struktúrája, az úgynevezett agro-ökológiai alapprogram (eco-schemes), kötelező elem lesz. Ez az új önkéntes eszköz jutalmazza a gazdálkodókat az éghajlat- és környezetbarát gyakorlatok (ökológiai gazdálkodás, agro-ökológia, integrált növényvédelem stb.) megvalósításáért, valamint az állatjólét érdekében végzett fejlesztésekért. A tagállamoknak jövedelemtámogatási keretük legalább 25 százalékát az agro-ökológiai programra kell elkülöníteniük, ami az összes közvetlen támogatás alapján 48 milliárd eurót jelent. Az alapprogram további részleteit az év második felében megjelenő végrehajtási rendeletek fogják megmutatni. Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárkamara és a hazai érdekképviseleti szervek bevonásával jelenleg azon dolgozik, hogy optimalizálja a vállalásokat, annak érdekében, hogy a hazai gazdálkodók ne essenek el támogatási lehetőségektől.
A „feltételesség” új rendszerében a kedvezményezettek részére a támogatás megszerzéséhez szükséges minimumkövetelmények ambiciózusabbak lettek: például minden gazdaságban a szántóterületek legalább 3 százalékát a biológiai sokféleségre és nem termelő elemekre kell fordítaniuk a gazdálkodóknak, viszont ez lehetőséget ad arra, hogy további támogatást kapjanak az alapprogramon keresztül a 7 százalék elérésére.
Végül a vidékfejlesztési pillér forrásainak legalább 35 százalékát agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra kell fordítani, amelyek elősegítik a környezeti, éghajlati és állatjóléti gyakorlatok elterjesztését.
A KAP stratégiai tervezés folyamata
A tervezési folyamatban mindenképpen újdonságot jelent, hogy ezidáig csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott vidékfejlesztési támogatások esetében kellett a tagállamoknak stratégiai programot írniuk, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott támogatások esetében címzett éves borítékokból gazdálkodhattak. Ez nehezítette a két pillér közötti szinergiák kialakulását, valamint az egyes támogatások egymást kiegészítő hatásának érvényre jutását. A most elfogadott javaslatok értelmében viszont a tagállamoknak a két pillérben elérhető költségvetési keretek felhasználására egy közös stratégiai tervet kell készíteniük és ez év december 31-ig benyújtaniuk a Bizottságnak. Az Agrárminisztérium különböző érdekképviseleti és szakmai szervezetek bevonásával, tematikus munkacsoportok segítségével kívánja a stratégiai tervet minél jobban a hazai igényekhez hangoltan összeállítani.
2021-2022 – a KAP átmeneti időszaka
Jelenleg átmeneti rendelet van hatályban, mely meghosszabbítja a 2014-2020-as időszakra megalkotott szabályok többségét, illetve biztosítja a mezőgazdasági termelők és más kedvezményezettek részére az új, megreformált szabályok 2023-as hatálybalépéséig a KAP által nyújtott jogi és pénzügyi támogatás folyamatosságát. Az átmenteni időszak időt enged a tagállamok számára, hogy saját KAP stratégiai tervüket az elfogadott javaslatcsomagnak megfelelően az új teljesítményalapú megközelítés szellemében készítsék el (sorozatunkat ezzel folytatjuk tovább).
A KPMG az uniós agrártámogatásokat immár 15. éve ellenőrző független auditorként elkötelezett a források szabályszerű felhasználása mellett. Bizonyosságot nyújtó szolgáltatási csapatunk megfelelőségi vizsgálatai az agrárszektoron túl egyéb területeken is elérhetőek. Strategy & Evaluation csapatunk pedig a policy making kérdésekben van otthon.
Bővebb profil
