Az Európai Bizottság 2021. július 14-én előterjesztette átfogó klímavédelmi intézkedéscsomagját, az Irány 55%! intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy az EU klímapolitikáját alkalmassá tegye arra, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra elérhetővé váljon a nettó üvegházhatásúgáz kibocsátás legalább 55%-os csökkentése.
A Bizottság előterjesztett javaslatai az üvegházhatásúgáz kibocsátás jelentős csökkentését irányozzák elő a következő évtizedre vonatkozóan. A javaslatok az alábbi területekre terjednek ki:
- a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása;
- a megújuló energia használatának fokozása;
- nagyobb fokú energiahatékonyság;
- az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése;
- az adópolitikáknak az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása;
- a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint
- a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.
Az alábbiakban a javaslatcsomag néhány jelentősebb rendelkezését mutatjuk be.
Kibocsátási határértékek csökkentése
A Bizottság előterjesztette továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást. Javaslatot tett továbbá a hajózásból származó kibocsátások felvételére az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe.
A javaslatok alapján külön kibocsátáskereskedelmi rendszer kerülne bevezetésre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz.
A teljes kibocsátáskereskedelmi bevétel zöld célra történő fordítása
Az intézkedéscsomag alapján a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk.
Emellett az újonnan bevezetendő közúti szállításra és épületekre vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó tagállami bevételek egy részét a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell majd fordítani.
Kibocsátáscsökkentési célok tagállamokra szabása
A közös kötelezettségvállalási rendelet a megerősített kibocsátáscsökkentési célokat az egyes tagállamok üvegházhatású gáz kibocsátásának és kapacitásának figyelembe vétele mellett az egy főre jutó GDP alapján állapítja meg, értékelve továbbá a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokat is.
A kibocsátáscsökkentési célok a tagállamokra nézve az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan kerülnek meghatározásra.
A tagállamok közös felelősségeként kerül meghatározásra továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is. Erre tekintettel a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan.
Megújulóenergia térnyerése
A megújulóenergia-irányelv szintén megnövelt célt tűz ki, ugyanis 2030-ra elvárja, hogy a felhasznált energia 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítani.
A kibocsátásmentes mobilitásra történő átállás tekintetében a javaslat szerint 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal kell, hogy csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ez azt jelenti, hogy 2035-től a nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz.
Importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) a szén-dioxid kibocsátásra vonatkozóan „árat” rendel meghatározott termékek típusai tekintetében azok EU területére történő behozatalához.
A CBAM lényege, hogy globális szinten díj kerülne kivetésre azon importtermékekre, amelyeket azon országból kívánnának importálni, ahol nincsen vagy kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályzás áll fenn, mint az Európai Unióban. Ezáltal a vállalatoknak kevésbé fűződne érdekük ahhoz, hogy termelésüket kihelyezzék az Európai Unión kívülre, ahol nem kell a szigorúbb szabályokat betartani. Így megelőzhetővé válna az ún. széndioxid-szivárgás.
Az intézkedéscsomag egyértelműen komoly intézkedéseket vár el mind EU-s mind tagállami szinten, azonban az Európai Bizottság álláspontja szerint csak így érhető el az, hogy az Európai Zöld Megállapodásban foglaltak teljesítésre kerüljenek és ezáltal az EU 2050-re a világon elsőként klímasemlegessé váljon.
Fontos azonban, hogy a Bizottság által közzétett intézkedéscsomag nem végleges, a javaslatot a tagállamoknak, valamint az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia, ami előre láthatóan 1,5-2 évet is igénybe vehet majd.
Bővebb profil
