Klímaváltozással kapcsolatos közzétételek tendenciái a globális bankok 2020. évi éves pénzügyi jelentéseiben

Ahogy egyre kiterjedtebbek az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális erőfeszítései, a bankok éves pénzügyi jelentéseiben szereplő ezzel kapcsolatos közzétételekre a következő években a befektetők várhatóan fokozottabban fókuszálnak majd.

A KPMG 2021 áprilisában készített egy elemzést, amelyben az éghajlatváltozással kapcsolatos információk közzétételének legfontosabb tendenciáit veszi górcső alá. Az elemzés összehasonlítja 25, az Egyesült Királyságban, Európában, Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban működő nagy bank 2020. évi éves pénzügyi jelentését az azokban szereplő éghajlatváltozással kapcsolatos információk alapján.

A vizsgált 25 globális bank legfrissebb pénzügyi jelentéseinek nyilvánosságra hozatala egyértelműen megmutatja, hogyan épül be a klímaváltozás a bankok üzleti stratégiájába. Két évvel ezelőtt a „klíma” szóra keresés – az említett bankok 2018. évre vonatkozó éves jelentésében – 36 eredményt hozott; ugyanez a keresés 2020-ban 99-et találatot eredményezett!

Elemzésünk során az alábbi három fő tendenciát tapasztaltuk:

  • Több és informatívabb közzététel – jelentős növekedés a klímaváltozással összefüggő közzétételek mennyiségében, összhangban annak felismerésével, hogy ez egy igazgatósági szintű témakör.
  • Mutatók és célok bevezetése – a bankok többsége meghatározta és közzétette a zöldebb projektek finanszírozásának növelésére vonatkozó céljait, és elismerte a fenntartható jövő kialakításában és finanszírozásában betöltött szerepüket.
  • További információk a vezetői összefoglalóban, de (még) nem a pénzügyi kimutatásokban – a bankok az éves jelentésük első felében az éghajlati kérdésekre koncentrálnak, de még mindig kevés az információ arról, hogy a klímakockázat milyen hatással van a pénzügyi kimutatásokban megjelenő adatokra, mint például a várható hitelezési veszteségek, a valós értéken történő értékelés vagy a nem pénzügyi eszközök értékvesztése.

 

Több és informatívabb közzététel

Az éghajlatváltozás most már vállalatirányítási téma

A vizsgált bankok igazgatósága alapvetően két területet felügyel:

  • Az adott bank klímastratégiája ideértve a bank által ezen a területen elért eredmények mérésére szolgáló, az éghajlattal kapcsolatos mutatókat és célokat;
  • A bank álláspontja az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelésére vonatkozóan, ideértve a legfontosabb kockázati dokumentumok felülvizsgálatát és jóváhagyását.

A legtöbb bank éves jelentése a cégvezetés egyértelmű felelősségét körvonalazza a bank klímastratégiájának előmozdításában.

Az éghajlatváltozásra adott válaszok jelentős hatással lesznek a bankok üzleti tevékenységére: annak eldöntésére, hogy mely ügyfeleknek adjon hitelt a jövőben; annak értékelésére, mely vállalkozásokat támogassa beruházásokkal; annak meghatározására, hogy milyen típusú pénzügyi eszközöket kínáljon, és akár munkavállalóinak javadalmazására is. Annak az üzleti stratégiának, amely foglalkozik az éghajlati kockázatokkal valós hatásai lesznek.

Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a bankok többsége az éghajlatváltozást a vállalatirányítás által felügyelt témának tekinti. Néhány bank azt is megjegyezte, hogy felülvizsgálják testületeik összetételét abból a szempontból, hogy azok tagjai rendelkeznek-e megfelelő tudással és tapasztalattal az éghajlatváltozás területén.

A fentiek mellett számos bank hozott létre új, a fenntarthatóságért és az éghajlatváltozásért felelős vezetői szerepeket, olyan megnevezéssel, mint például a klímaváltozás globális vezetője vagy a fenntarthatóság globális vezetője és a mintánkban szereplő bankok egyharmada nyilatkozta, hogy az éghajlatváltozás a vezető tisztségviselő személyes felelősségi körébe tartozik.

Egyre több bank köti össze a kulcsfontosságú menedzsment hosszú távú javadalmazását az éghajlati stratégiában szereplő célok elérésével. A bankok több mint egyharmada nyilvánosságra hozta, hogy az olyan célok, mint a széndioxid-kibocsátás/szénlábnyom csökkentése (például az érintett ágazatok hitelezési kitettségének csökkentése révén) és a fenntartható finanszírozás a javadalmazás értékelésére szolgáló mérőszámok.

A klímaváltozás pénzügyi kockázat

Az általunk vizsgált bankok 72 százaléka szerint a klímaváltozás pénzügyi kockázat és hosszú távon hatással lesz üzleti tevékenységre és teljesítményre.

A bankok 68 százaléka jelentős vagy elsődleges kockázatként értékeli a klímaváltozást, a bankok egyötöde 2020-ban a klímaváltozással kapcsolatosan felszínre került kockázatot jelentős kockázattá minősítette.

Nyilvánvaló, hogy a bankok a klímakockázatot szokásos üzleti kockázatnak tekintik, hasonlóan a hitelkockázathoz vagy a működési kockázathoz – a megkérdezett bankok közül több is integrálta az éghajlati kockázatot tágabb kockázati keretrendszerébe, és a klímakockázatra is elkezdte alkalmazni a már meglévő kockázatkezelési folyamatait: kockázat azonosítása, kockázatértékelés, kockázatkezelés és jelentés.

A forgatókönyv-elemzés – amely vélhetően minden hitelkockázati szakértő számára ismerős az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok sztenderd révén – szintén népszerű eszközzé vált az éghajlati kockázat felmérésében. A bankok többsége közzétette, hogy forgatókönyv-elemzést végzett az éghajlatváltozás kockázatának felmérésére vagy egy ilyen elemzés kidolgozása folyamatban van, a használt forgatókönyvekről azonban egyelőre kevés részlet vagy információ derül ki az éves jelentésekből.

Mérőszámok és célok bevezetése

Lehetnek-e a bankok a fenntartható gazdaságra történő átállás katalizátorai?

A 2020. évi klímaközzétételekből egyértelműen látszik az, hogy a bankok már hoztak bizonyos intézkedéseket az éghajlatváltozás kapcsán – a zöld kötvények kibocsátásától egészen az éghajlattal kapcsolatos megoldásokba történő befektetésekig, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az éghajlatváltozás leküzdésére irányuló globális erőfeszítések növekedésével még nagyobb nyomás fog nehezedni a bankokra, hogy tegyenek további lépéseket ezen a téren.

A legtöbb bank finanszírozási célokat is kitűzött a fenntartható finanszírozás növelése érdekében, az etéren elért eredmények mérésére pedig mutatókat dolgoztak ki.

A zöld és fenntartható finanszírozás nemcsak lehetőséget jelent a bankok számára üzleti tevékenységük növelésére, de klímastratégiájukban is nagy szerepet játszik. A legtöbb bank ezeken a területeken tervezi termékkínálatának jelentős bővítését.

Több az információ a vezetői összefoglalóban, de (még) kevés a pénzügyi kimutatásokban

A bankok éves jelentéseiben a közzétételek mennyiségének jelentős növekedése és a felsővezetés éghajlatváltozásra való fókusza még nem gyűrűzött át a pénzügyi kimutatásokra. Amint az éghajlati pénzügyi termékek egyre elterjedtebbé, érettebbé és jelentősebbé válnak, a számviteli hatások és a számviteli politikák transzparens közzététele fontos szempont lesz.

Az általunk vizsgált bankok 84 százaléka tett közzé részleteket az ügyfeleinek kínált zöld/fenntartható finanszírozási termékeiről, amelyek jellemzően zöld kötvények, zöld betétek, zöld hitelek és fenntarthatósági alapok. Ezeknek a finanszírozási termékeknek nagy valószínűséggel lesznek számviteli és közzétételi vonatkozásai a bankok számára, beleértve az új pénzügyi instrumentumok megjelenítését. Például egyes zöld hiteleknek lehetnek olyan feltételei, amelyek az adós klímaváltozással kapcsolatos céljainak eléréséhez kötik a szerződéses cashflow-kat, ez pedig hatással lehet arra, hogy az adott hitelt, mint pénzügyi eszközt a bank melyik IFRS 9 szerinti kategóriába sorolja be és milyen módszerrel értékeli. Egy másik példa lehet az olyan „zöld” betét, amely az alapszerződéstől leválasztandó beágyazott derivatívát tartalmaz.

Ezek a pénzügyi termékek a következő években egyre jelentősebbé válhatnak, ahogy a bankok egyre fokozzák az ezzel kapcsolatos stratégiai erőfeszítéseiket, ez pedig további közzétételi követelményeket vonhat maga után a pénzügyi kimutatásokban és a kiegészítő megjegyzésekben.

Hogyan érinti mindez a hitelkockázatot?

Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok befolyásolhatják a bankok hitelezési tevékenységét, valamint a hozzájuk kapcsolódó hitelkockázatot. Az éghajlatváltozás hatásai különösen növelhetik a klímaváltozás hatásaira érzékeny ágazatok veszteségeit, amelynek eredményeként az ezekben az ágazatokban tevékenykedő hitelfelvevők nemteljesítési kockázata is növekedhet, ez pedig a bankok magasabb hitelezési veszteségeit vonhatja maga után, miközben a hitelek mögötti fedezet értéke csökken. A 2020. évi éves pénzügyi jelentésekben szereplő klímaközzétételekből az is szembetűnő, hogy az éghajlatváltozás egyre fontosabb szempont lesz a tekintetben, hogy a bankok mely ügyfeleket hitelezik.

Azzal, hogy a bankok megváltoztatják üzleti modelljüket és nem finanszíroznak magas károsanyag-kibocsátással járó üzleti tevékenységeket, jelentősen befolyásolják számos iparág jövőjét.  Felmérésünkből az látszik, hogy néhány bank vállalati hitelportfóliójában már azonosította ezeket a szektorokat, beleértve az olaj- és gázipart (vagy egy szélesebb energiaportfóliót), a közlekedési ágazatot, a mezőgazdaságot és az ingatlanügyleteket és a klímaváltozás ezen szektorokra gyakorolt hatására összpontosította közzétételeit.

Hol tartunk és mi a jövő?

Az éghajlatváltozással kapcsolatos információk közzététele a bankok éves jelentéseiben egyre nagyobb figyelmet kap, és az elemzett pénzügyi jelentések alapján az látszik, hogy ez 2020-ban még jelentősebb lendületet vett. Elemzésünk alapján az Egyesült Királyság bankjai a közzétételek éllovasai a nyilvánosságra hozott információk mélysége és részletessége tekintetében.

A bankok éves pénzügyi jelentései elején szereplő klímaváltozással kapcsolatos közzétételek jelentős fejlődést mutatnak az elmúlt három évben, és ez évről évre tovább fog javulni.

Az IFRS Foundation Trustees nemrégiben felvázolta stratégiáját az új nemzetközi fenntarthatósági sztenderdek testületének létrehozására is. Ez a vállalati riportálás tekintetében olyan új korszakot jelenthet, amelyben ugyanolyan szigorú követelményeknek kell megfelelnie a fenntarthatósági jelentéseknek (ideértve az éghajlattal kapcsolatos információkat is), mint a pénzügyi információknak.

Az éves pénzügyi jelentések felhasználói azonban addig is meg akarják érteni, hogy az éghajlati kockázatok hogyan befolyásolják a bankot és annak környezetét, beleértve az üzleti stratégiát, valamint a becslésekhez használt megfontolásokat és feltételezéseket.  Noha a globálisan elfogadott számviteli keretrendszerekben nincs külön nevesített számviteli sztenderd, amely az éghajlati kockázatokkal és azok pénzügyi hatásaival foglalkozna, számos létező számviteli sztenderd létezik, ahol ezeket áttételesen meg lehet ragadni. Ennek megfelelően, a meglévő számviteli sztenderdek alapján, az üzleti döntésekből eredő éghajlati kockázatoknak és azok pénzügyi hatásainak potenciális közzétételi következményei lehetnek az éves pénzügyi kimutatások különböző részeiben – például a pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben az egyes érintett eszközökre vagy kötelezettségre vonatkozó jelentős megítélések és becslési bizonytalanságokkal kapcsolatos közzétételeiben.

Elemzésünkből is látszik az az egyértelmű trend, hogy a bankok az üzleti siker értékelésekor egyre inkább figyelembe veszik a környezeti hatásokat. Ez mind szabályozói, mind ügyfél oldalról jól felfogott üzleti érdekük. A központi bankok is aktívan szándékoznak elősegíteni a pénzügyi közvetítő rendszer zöld transzformációját részben ösztönző (pl.: zöld tőkekövetelmény kedvezmények), részben büntető (pl.: környezeti kockázatok figyelembe vétele a nemteljesítési valószínűségekben) lépésekkel – ennek magyar vonatkozásairól, az MNB új Zöld ajánlásáról korábban itt írtunk. Ügyfél oldalról is egyértelmű a trend, több kutatás szerint is a Z generáció vásárlási döntéseinek már több, mint 30%-ában megjelennek a környezettudatossági szempontok.

Ilyen környezetben természetesen nem elég, ha a bankok csak a külső információ szolgáltatásra koncentrálnak, a belső kimutatások és teljesítmény értékelés is szükségszerűen átalakul. A zöld controlling (green controlling, eco controlling) olyan tevékenységek összessége, melyeken keresztül a meglévő stratégiai és operatív tervezési és mérési keretrendszer kiegészül a fenntarthatósági szempontokkal. A bankok esetében ez megjelenhet finanszírozási vagy a saját ökológiai lábnyom csökkentésére irányuló célszámokban.

A belső értékelési modellek ennek megfelelően átalakulnak, az ügyfélérték kalkulációk kiegészülhetnek egy modellezett fenntarthatósági költség elemmel (akár a transzferárba építve akár külön soron), illetve a termékfejlesztési döntések is figyelembe veszik a várt profit és fejlesztési költségek mellett a környezeti hatásokból adódó feltételezett reputációs hatást is.

Bár a bankszektorban a finanszírozási portfolió összetételén kívül első ránézésre nehéznek tűnhet, mégis több mérhető zöld KPI-t lehet azonosítani, melyekre az igazgatóságnak ráhatása van (pl.: energia fogyasztás, újrahasznosított és nem újrahasznosítható anyagok mértéke, működési költségek aránya fenntartható szállítók felé stb.).

A controlling feladata, hogy a fenntarthatósági szempontokat is beépítse a tervezésbe és visszamérésbe amennyire lehet számszerűsítve a direkt hatásokat (pl.: tőkeköltség megtakarítás, működési költség csökkenés pl.: papírmentes ügyintézés vagy készpénzmentes fizetési módok által, zöld termékek akvizíciós hatása stb.).

Következő blogposztunkban a zöld controlling szerepét és eszközeit fogjuk bemutatni részletesebben gazdasági ágazattól függetlenül.


Írta

Fűzzön hozzá gondolatokat

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Olvass tovább