Év vége közeledtével minden szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója számára egyre inkább előtérbe kerül az új egységes elektronikus beszámolási formátum (ESEF) alkalmazásának kérdése.
Az ESEF implementációt és az ezzel kapcsolatos jogszabályi változásokat folyamatosan nyomon követjük és ezen az oldalon aktuális tájékoztatást adunk.
Frissítés – 2021.03.05.: A világjárvány okozta felkészülési nehézségek miatt Magyarország Kormánya az 1078/2021. (II. 27.) határozata alapján az ESEF bevezetését az eredeti ütemtervhez képest egy évvel elhalasztotta, így az a 2021. január 1. napján és az azt követően kezdődő üzleti évek éves jelentései esetében lesz kötelező. Önkéntes alapon természetesen megengedett már a 2020. üzleti évről ESEF formátumban közzétenni az éves jelentéseket.
Frissítés: 2020. december 11-én az EU Parlament és Bizottság döntést hozott a Transzparencia Direktíva módosításáról, amely szerint a tagállamoknak lehetőségük van az ESEF bevezetés elhalasztására egy évvel. Erről a szándékukról a megfelelően alátámasztott indoklásukkal együtt értesíteniük kell a Bizottságot. Azon kibocsátók, amelyek az eredeti ütemterv szerint már a 2020. január 1. vagy ezután indult üzleti évről ESEF formátumban tennék közzé éves jelentéseiket ezt természetesen megtehetik. Az EU döntés megszületése után még szükség van a tagországi jogszabályi rendelkezések módosítására is a halasztáshoz.
A Transzparencia Irányelv és a Bizottság vonatkozó rendelete alapján a 2020. január 1. napján és az azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó pénzügyi kimutatásokat tartalmazó éves jelentéseket egységes elektronikus beszámolási formátumban (ESEF) kell készíteni és közzétenni. A közzétételt az MNB által működtetett hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerben kell megtenni.
A Rendelet 3. cikke szerint a teljes éves jelentést XHTML formátumban kell készíteni, míg a 4. cikk alapján a konszolidált beszámolót is tartalmazó éves jelentés esetén a konszolidált beszámoló meghatározott adatait az XBRL jelölőnyelv használatával meg kell jelölni. A Rendelet 6. cikke szerint ezeket a jelöléseket („tag”-eket) az InLine XBRL technológia alkalmazásával kell beágyazni az XHTML formátumú éves jelentésbe. A fentiek alapján elkészített ESEF formátumú jelentést a gyakorlatban a kibocsátónak egy olyan zip fájlként kell közzétenni, ami 3 könyvtárat tartalmaz. Az egyik tartalmazza a taxonómia fájlokat (séma dokumentum, definíciók, számítások, megjelenítés, elnevezések), a másik a metaadatokat, taxonómia katalógust, míg a harmadik magát a jelentést XHTML formátumban. Az XBRL jelölési kötelezettség bevezetése két lépcsőben történik, az első fázisban csak az elsődleges pénzügyi kimutatásokat szükséges tag-ekkel ellátni. Önkéntes alapon, vagy egyedi tagállami előírásnak megfelelően az IFRS konszolidált beszámolón kívüli adatokat is elláthatják a kibocsátók XBRL jelölésekkel, erre a régióban van is példa, de ebben az esetben is szükséges az ESEF formátum követelményeinek betartása.
Október közepén megjelent egy Bizottság rendelet tervezet, amely, hogy enyhítse a koronavírus járvány mellett a bevezetésből adódó költség- és erőforrás szükségletet tagállami hatáskörbe adná a bevezetés határidejének eltolását egy évvel. A tervezet tehát nem tolná el egységesen EU szinten a határidőt, de lehetőséget adna a halasztásra oly módon, hogy a kétlépcsős bevezetés második fázisának bevezetési határidejét nem változtatná (azaz a teljes IFRS konszolidált beszámoló XBRL tag-elése változatlanul 2022. január. 1. napján és az azt követően kezdődő pénzügyi évekre válna kötelezővé).
A tervezet egyelőre nincs véglegesítve, és a véglegesítése esetén is szükséges még a tagországi jogszabályi rendelkezés a halasztáshoz, így javasolt a felkészülést az eredeti terveknek megfelelően folytatni.
Az év során fontos részletkérdések és pontosítások is jelentek meg az Európai Bizottság vagy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság részéről.
Az egyik ilyen, hogy az ESEF követelmények a teljes éves jelentésre vonatkoznak, azaz az egyedi és konszolidált éves pénzügyi beszámoló, üzleti jelentés és minden egyéb nyilatkozat és közzététel is egyben kell, hogy XHTML formátumban elkészüljenek.
Az EU-s irányelvek alapján elvárt lenne, hogy a kibocsátó könyvvizsgálója véleményt nyilvánítson arról, hogy az éves jelentés megfelel-e az ESEF előírásoknak. A magyar jogszabályok egyelőre nem tartalmaznak ennek megfelelő előírást, az erre vonatkozó pontosítás szintén várat még magára. Kérdések vannak még a jelentés formája (könyvvizsgálói jelentésbe foglalás vagy elkülönült jelentés) és tartalma kapcsán is. Az sem tisztázott még, hogy a könyvvizsgálói jelentést az ESEF formátumnak megfelelő XHTML dokumentumba ágyazva vagy egy külön dokumentumként, azzal egyidőben kell-e nyilvánosságra hozni.
A ma még nem ismert részletek is várhatóan hamarosan tisztázódnak, addig is a KPMG számviteli tanácsadó csapata áll az ügyfelek szíves rendelkezésére minden ESEF bevezetéshez kapcsolódó kérdésben.
Részletes tájékoztatónkat ezen a linken érheti el.
Bővebb profil
